szerző:
Gergely Zsófia

9 halott és 2 örökre nyomorék gólya – ez egyetlen augusztusi nap mérlege annál a madármentő szervezetnél, amelynek nevelt madarát, Zoknit májusban szintén halálos áramütés egy elavult villanyoszlopon. De az egynapos kora óta kézzel nevelt vércse tetemét is „megsülve” találták meg, alig pár héttel a szabadon eresztése után. A szolgáltató a médiafelhajtás idején élő adásban ígérte meg a kockázatos dömösi oszlopok biztonságossá tételét, ami ráadásul egy állami megállapodásban vállalt kötelezettsége is. De mi valósult meg ebből? Utánakérdeztünk.

Óriási virtuális népharagot generált, mikor májusban elterjedt a neten Zokni, a védett dömösi gólya halálhíre. A Fióka és Madármentés által felnevelt gólyát ugyanis az egyik elavult, helyi villanyoszlopon érte áramütés, a tetemével még tüntetni is akart gondozója az érintett szolgáltató, az E.ON fővárosi székházánál. A felháborodáscunami közepette a cég azonnal lépett, egy regionális vezetője személyesen ment egyeztetni a helyszínre a szolgáltató oszlopainak biztonságossá tételéről. Akkor még volt is idő cselekedni, hiszen ahogy megírtuk, pár héttel későbbre várták öt kisgólya kikelését, ezek ugyanígy veszélyben voltak.

Azóta eltelt több mint két hónap, megérkeztek, és már repülni tanulnak a cseperedő gólyák Dömösön. „Csakhogy ahányszor elrepülnek a gyerekek egy kicsit a világgal ismerkedni, szorongva várjuk őket haza, rettegve attól, hogy megint jön a telefon, mint Zokninál, hogy ’itt fekszik egy halott gólya a villanyoszlop alatt. Az E.ON ugyanis itt felejtett tizenhét néma gyilkost” – mondta a hvg.hu-nak Márton András madármentő. „Amikor májusban tűz volt, akkor jött a szánom-bánom, megígértek mindent. De utána a népharag elültével már lefele alkudták, mit hajlandóak megtenni a helyzet megoldása érdekében” – állította.

Így a településen állítása szerint a 23 veszélyes oszlopból csak 6-ot tettek madárbiztossá, további 17-et viszont úgy hagytak. Egy további oszlop madarak számára biztonságossá tételét pedig állítólag már betervezték. „Valóban, az az egy, amelyik a többi, 40 év körüli darabnál is rosszabb állapotban van, és amelyiken a vércsénk megsült” – mondta sommás elkeseredéssel. Ugyanis nemrég a Fióka és Madármentés által felnevelt vörösvércsét is halálos áramütés érte. „Leesett fiókaként került hozzánk, kézzel neveltük fel. Június 20-án engedtük szabadon, augusztus elején hozták vissza holtan” – tette hozzá. Itt látható a videó, amikor visszatért a természetbe - hogy ezek szerint alig 5 hetet éljen:

„Folyton felnézek a fészekre, leltározom, hány van meg a kicsikből. A gólyáknál is pontosan úgy zajlik ez, mint a gyerekeknél, tanulniuk kell, ügyetlenebbek, ahogy leszállnak vagy megállnak az oszlopon, így még inkább veszélyben vannak, mint a felnőtt egyedek” – magyarázta.

"15 év múlva már csak mutatóba lesz gólya"

Augusztus 5-e különösen szörnyű nap volt a szervezet életében: 9 halott és 2 örökre nyomorékká vált gólyáról értesítették a Fióka es Madármentést. Márton András szerint országosan ez a helyzet, becsléseik szerint napi 50-80 madár pusztul el áramütés miatt. Azért csak saccolni tudnak, mert sok külterületen, szántóföldeken keresztülmenő vezetékeknél meg sem találják a tetemeket. A jelenlegi be nem avatkozás elve helyett a tevőleges védelemre kell áttérni. Máskülönben 15 év múlva legfeljebb mutatóba lesz gólya Magyarországon” – jósolta a madármentő.

Márton folyamatosan próbál emlékeztetni arra, hogy az E.ON, az ELMŰ-ÉMÁSZ és a DÉMÁSZ még 2008-ban aláírták az úgynevezett Akadálymentes égbolt megállapodást. Ebben azt vállalták, hogy 2020 elejére a teljes középfeszültségű hálózatukat madárbiztossá teszik. „Eltelt 9 év, hatra van 3, vagyis a munka nagy részének készen kellene lennie, ehhez képest még a harmadával sem készültek el összessében. Bár a három szolgáltató közül némelyik jobban, másik kevésbé jól áll a kötelezettség teljesítésével. De éves szinten továbbra is 170 000 védett, fokozottan védett madár sül meg elevenen az oszlopaikon” – mondta az állatvédő.

"Lenne pénzük, hogy betartsák a vállalásaikat"

A gólyákra nézve ez számításaik szerint azt jelenti, hogy „100 gólyagyerekből minimum 20-ra biztos halál vár a hálózati szolgáltatók elavult, szigeteletlen oszlopain”, de nyilván a szüleik sincsenek biztonságban. „Ugyanúgy odavesznek a ragadozó madaraink is, miközben milliárdokat költünk el védelmi programokra, vagy kerecsensólymok fajmegőrzésére, majd némán nézzük, hogy a munkát tönkreteszi néhány multi. Pedig lenne pénzük, hogy betartsák a vállalásaikat, madárbiztossá tegyek a hálózatukat, betartsák az ígéretüket” – jegyezte meg Márton, aki nem érti, hogy az állam, vagy az illetékes Földművelésügyi Minisztérium miért nem kéri számon a szolgáltatókat, illetve a természetvédelmi kárt, amit a korszerűtlen hálózatok miatti madárpusztulás jelent.

Zokni halálát felkapta a média, Márton András az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. vezérigazgatójának, Csulak Ferencnek a társaságában beszélt a jövőbeni lehetséges megoldásról a TV2 reggeli műsorában. Az interjú nem csak azért páratlan, mert a műsorvezető, Istenes László képes volt szó szerint azzal a fordulattal felkonferálni az áramszolgáltató vezetőjét, bár „sokszorosan idézőjelbe” téve, hogy „nagyon nagy megtiszteltetés, hogy csak egy gólya miatt” lépett az E.ON vezérigazgatója.

A dömösi rész "nagyon kockázatos", ezért rendbe teszik

Csulak itt mondta, kifejezetten a dömösi hálózatról, hogy valamikor a 1940-50-es években épülhetett, az élettartama pedig 40-60 év lenne, nekik viszont ezt máig üzemeltetni kell. Többször is elmondta, hogy nem tudtak erről az elavult részről, amely megfogalmazása szerint „nagyon kockázatos” nemcsak a gólyára, de minden nagyszárnyú madárra nézve. „Rendbe fogjuk tenni” – jelentette ki, egyben az Akadálymentes Égbolt program folytatását ígérve.

Most újra megkerestük a céget, amely szerint ők valóban csak négy, Dömös belterületén lévő oszlop „rendkívüli kezelését és gyors madárbaráttá tételét” hajtották végre, mert így állapodtak meg az érintett madármentőkkel, akik szerint ezek a „legmagasabb kockázatú fokozatúak a madárfiókák kirepülésekor”. „A Dömös külterületén lévő oszlopokra ez az azonnali vállalás nem vonatkozott, mivel embereket, gépeket kellett azonnal átcsoportosítani ennek a megoldására és a kánikula és viharok időszaka alatt minden erőforrás maximális kihasználáson van országosan” – írták. Az előzetesen vállalt 4 oszlopon túl további kettőt átalakítottak, „ez volt az a sürgős segítség, amit most itt megtehettek”.

"Majd..."

A probléma hosszú távú megoldása érdekében egyelőre megrendelték a terület madárvédelmi szempontból releváns légvezetékeinek földkábelre cserélésének a tervezését. Ez azonban „a külső szakemberek igénybevétele miatt időt vesz igénybe”, és majd ezután rendeződhet a dömösi hálózat.

Mint írták, az Akadálymentes Égbolt program tagjaként 2008 óta együttműködnek minden programban részt vevő szervezettel, hatósággal az erősáramú hálózatok madárbaráttá tételében. Mivel a madárvédők szerint ebben a munkában messze nem tartanak ott, mint ahol a 2020-as határidő alapján kellene, arra is rákérdeztünk, pontosan mekkora hányada van vissza a kivitelezésnek. Pontos adat helyett azonban azt a választ kaptuk, hogy „megállapodásaiknak megfelelően haladnak”.

Közben azért támogatják a gólyagyűrűzést és önkormányzatokat – sorolták -, őszre pedig „iparági egyeztetést kezdeményeztek” az ország minden áramhálózatának üzemeltetőjével. Igaz, akkor magától is enyhül a probléma sok madár elvándorlásával – már amelyiket addig nem csapja agyon egy már évtizedekkel ezelőtt is elavultnak számító oszlop.