szerző:
hvg.hu

A kormány tervei szerint zárt telefonhálózattal kötnék össze a fontosabb állami szerveket, intézményeket. Zárt kormányzati mobilhálózat is szerepel az elképzelések között.

Tulajdonképpen az egykori K-vonalat élesztenék újjá azzal a nem nyilvános telefonszolgáltatással, amellyel az államigazgatási és rendvédelmi szerveket, a kormányhivatalt, az állami kórházat, az Országos Bírósági Hivatalt, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot kötnék össze – írta a Magyar Nemzet a hétfői Magyar Közlöny Hivatalos Értesítője alapján.

A Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes aláírásával ellátott utasítás szerint a kormányzati vonalat a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. építheti ki. A fejlesztés teljes értékét nem említi a közlöny, de csak az idén 307 millió forintot szánnak rá a belügy kasszájából, és még a 2019-es büdzsé tervezésekor is számolnak a rendszerre fordított költségekkel.

Az érintett állami és kormányzati szerveknek 2018. június elsejéig fel kell mondaniuk a meglévő előfizetéseiket, és ettől az időponttól csak akkor térhetnek el, ha a szerződésbontás miatt egyébként fizetniük kellene a szolgáltatónak.

A vezetékes kormányzati vonalat idővel egy zárt mobilhálózat is követheti: Pintér Sándor belügyminiszternek, Lázár János kancelláriaminiszternek és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek kell előterjesztést erről.

DK: Ez szégyen

A Demokratikus Koalíció alelnöke szerint a hálózat kiépítése azt jelenti, hogy újra megjelennek a piros telefonok, amelyek most már "narancssárga" telefonok lesznek. A lépéssel közvetlen irányítás alá kerülnek a kormányzati hivatalok, a bíróságok és a kórházak – vélte kedden Varju László.

Azt is mondta: a Fidesz pártállami ellenőrzéssel akarja uralni a helyzetet, elnémítani a kórházigazgatókat, utasítani és befolyásolni a bírákat, befogni a kormánnyal ellentétes véleményen lévő hírközlési szervek és hatóságok száját.

A párt szája és füle volt, a párt szája és füle lehet megint

A közigazgatási telefonhálózat kiépítését még Gerő Ernő rendelte el, 1947-ben fogtak hozzá. A rendszerre azért volt szükség, mert Magyarországon a háború után nem volt megbízható telefonhálózat, az információáramlás viszont stratégiai jelentőséggel bírt – emlékeztet a Magyar NemzetHetek 1998-as cikke alapján, amelyben a hálózatot búcsúztatták.

A hálózat fénykorában, a nyolcvanas évek végén háromezer állomás volt a rendszerben. A rendszer felhasználói körét az Antall-kormány csökkentette az addigi felére, 1998-ban végül azért számolták fel, mert gyakran elromlott és sokba került a fenntartása.