szerző:
Dercsényi Dávid - Mizsur András

Csütörtök este újabb brutális sallert kapott az állami pénzekkel zsírosan tartott magyar foci. A Videoton kiesésével újfent bebizonyosodott, hogy egy pazarló, visszás és eredménytelen rendszert épített ki az Orbán-kormány. Mindeközben az olyan korábban lesajnált országok is megelőzték Magyarországot, mint Albánia vagy Macedónia. Orbán Viktor szerint viszont számunkra ez az élet.

A Videoton tegnap 4-0-ra kikapott a szerb Partizan Beogradtól az Európa Liga selejtezőjének negyed fordulójában. A csúfos vereség nemcsak azt jelenti, hogy a fehérvári csapat kiesett az EL-ből, és nem sikerült a főtáblára jutás, hanem azt is, hogy a nyár végére (megint) nem maradt magyar klubcsapat a nemzetközi kupákban. Csakúgy, mint 2016-ban.

Így potyogtak ki csapataink
A bajnok Honvéd kettős vereséggel, 5-3-as összesítéssel esett ki az izraeli Hapoel Beer-Seva ellen a Bajnokok Ligája selejtezőjének első körében. A Vasas szintén izraeli ellenféllel szemben vérzett el az EL-ben, ugyanúgy kettős vereséggel, 3-7-es összesítéssel zárva. A bajnoki 4. helyezett, kupagyőztes Ferencváros két kört ment az EL-ben, Geráék számára a dán FC Midtjylland jelentette a végállomást (2-4, 1-3).

Persze legyinthetnénk, nincs ebben semmi különös, így megy ez már évek óta – mire kisorsolják a BL és EL csoportköreit, már csak azért izgulhatunk, kivel kerül egy csoportba a Real Madrid vagy a Bayern München. Utoljára 2012-ben volt magyar csapat legalább a második számú kupasorozatnak számító Európa Liga csoportkörében, akkor ez a most elbukó Videotonnak sikerült.

Lesajnált csapatok alázzák a magyar focit

Mégis megéri kicsit elidőzni az állami pénzekkel kitömött magyar foci újabb kudarcánál. Igencsak tanulságos megnézni, hogy eközben mely kis országok csapatainak sikerült bejutniuk a BL vagy az EL főtáblájára: ezen a listán ugyanis ott találjuk Albániát, Azerbajdzsánt, Ciprust, Macedóniát, Moldovát, Bulgáriát, Szerbiát, Horvátországot és Szlovéniát.

©

Három országot emelnénk ki külön: Albániát, Macedóniát, Moldovát. Valószínűleg nem kell különösebben magyarázni, miért: rosszabb körülmények között, kevesebb pénzből készülnek fel, mint magyar vetélytársaik. Nem is olyan rég még elképzelhetetlen volt, hogy ezek közül bármelyikük is főtáblás csapatot adjon. A most EL-csoportkörös Sheriff Tiraspol vagy a Vardar Szkopje is abba a kategóriába tartozott, amelynek csapatai ellen még a magyar együtteseknek is kötelező volt a sima továbbjutás. Hangsúlyozzuk: volt.

Ciprust is ide lehetett volna sorolni, de lassan megszokottá válik, hogy az APOEL vagy az Apollon Limassol bejut valamelyik kupasorozat elitkörébe. Az idei szezonban előbbi BL-, utóbbi EL-főtáblás. Megint csak felemlegethetjük, hogy néhány éve még úgy tartotta a közvélemény, hogy levezetni mentek oda a magyar játékosok.

A ciprusi sikereket megint csak nehéz lenne a pénzzel magyarázni.

Még fájdalmasabb a magyar csapatok lebőgése, ha a közép-kelet-európai országok teljesítményét nézzük: a szlovén Maribor ott lesz a Bajnokok Ligájában, a bolgár Ludogorec és a szerb Crvena zvezda pedig Európa-ligás.

A pénz nem minden

A Videoton kudarcát tovább árnyalja, hogy az egyik legnagyobb költségvetésű magyar csapatról van szó: 2016-ban mintegy 3,6 milliárd forintból gazdálkodott a klub. Ezzel szemben a Honvéd majdnem harmad ennyi pénzből lett bajnok. Igaz, hogy míg a Honvéd az első körben esett ki a BL-ből, addig a Videoton három kört ment az EL-ben, de utóbbi mégiscsak rutinosabb kupaszereplőnek számít, tele nemzetközi tapasztalattal rendelkező játékossal.

Ebből a szempontból a Fradi kiesése még kínosabb, mert magyar viszonylatban magasan Kubatov Gábor csapata számít a leggazdagabbnak; a második Videotonra is majdnem egymilliárdot ráverve, 4,4 milliárdból működött a klub tavaly. Ehhez képest az első komolyabb ellenféllel szemben simán kizúgtak az Európa-ligából.

Mondani se kell, egyik „nagy” sem a jegyeladásokból él: a 2016-os adatok szerint a bevételeik 1 százalékát sem teszi ki ez a forrás. De ez nem is baj, ha máshonnan úgyis jön a pénz: 2016-ban a 120 milliós önkormányzati támogatás mellett 103 millió forintnyi tao-támogatást is elkönyvelhetett a Videoton. Az FTC több mint 800 milliót kapott az MLSZ-től szakszövetségi támogatás, 208 milliót pedig tao-támogatás formájában.

Mindehhez hozzátartozik, hogy a Videoton és az FTC szponzorai között találjuk a Molt, a Strabagot, a Marketet és az ESMA-t (utóbbi kettő a Videoton-tulajdonos Garancsi István érdekeltsége), illetve a Fővárosi Csatornázási Műveket és a Főgázt.

©

Márcsak ezért is lett volna örvendetes, ha klubcsapataink legalább az EL csoportkörébe bejutottak volna, mert akkor valós teljesítmény alapján jutottak volna plusz bevételhez.

A Videoton a három, sikerrel vívott selejtezőkör után több mint 670 ezer eurót, átszámítva kb. 200 millió forintot kapott. Ehhez képest a főtáblára jutás további 785 millió forintot ért volna, ami még egy Vidi-szintű csapatnak is zsíros tételnek számít.

Pazarló, visszás rendszer épült ki

A magyar foci tehát feltűnően nem hatékony: rengeteg pénzt ölünk egy sikertelen rendszerbe, ráadásul a tao-pénzek közpénznek számítanak, hiába szokták az ellenkezőjét mondani kormánypárti politikusok. Eközben a magyar futball futószalagon szállítja a botrányos és visszás ügyeket:

  • 2020-ig 215 milliárd forintért építünk stadionokat az Átlátszó számításai szerint, mind közpénzből. A stadionépítéseket a kormány mindig a tömegsporttal akarja eladni, jóllehet az Új Puskásban nem fognak ifisták edzeni. „Folyamatos hangulatkeltés zajlik a sportlétesítmények fejlesztése ellen. Nem szabad megijedni ettől, itt ugyanis azt kell világossá tenni az emberek előtt, hogy nem a futballról van szó, hanem saját gyerekeinkről.”
  • A tao-pénzekkel a kormány közpénzt szivattyúz a fociba. A 2011-ben indult rendszer az Emmi számításai szerint 450 milliárd forintot csatornázott át a látványsportokba, de míg a kézilabda, a vízilabda, a jégkorong hozza is az eredményeket, a foci nem tud mást felmutatni, mint a 2016-os Eb-szereplést, ami amúgy nincs viszonyban a tao-támogatással. 23 milliárd forint ömlött a fociba (a jégkorongba csak 5,1) hat év alatt, csak Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány kapott 13,9 milliárdot.
  • 2011 óta ömlik a pénz a fociba, ennek ellenére nem látszik igazi elmozdulás. Klubcsapataink nemzetközi szinten sehol nincsenek. Orbán Viktor 2012-ben úgy nyilatkozott: „Nincs kétségem afelől, hogy ha sikerül a mérget kitisztítani a szervezetből, amit beleinjekcióztak ötvenhat után, akkor vissza fogunk emelkedni a legnagyobb futballnemzetek közé. Olvasok ugyan tanulmányokat, amelyek arról szólnak, hány utánpótlás-játékosból lesz egy európai zseni, hogy mi a transzferár, hogy fejlődnek a létesítmények, de azt kell mondanom, ezek ugyan fontos szempontok, de mind nem számítanak. A végén ott leszünk a legjobbak között. Egyszerűen azért, mert számunkra a futball maga az élet.” Sőt azt is mondta: „a magyar futballban azért mennek jól a dolgok, mert vannak akadémiák” – mindezt az Andorra elleni 0-1 előtt.
  • A Puskás Akadémia szerepelteti a legkevesebb fiatalkorú játékost, és 12 légióst vásárolt azért, hogy feljutván az első osztályba minél jobban szerepeljen. Ennek ellenére egyelőre az utolsók. Az a csapat, amely a legtöbb pénzt kapó labdarúgó-akadémiát és annak szakmai sikerét kéne reprezentálja, alig játszat saját nevelésű játékost.

Ennek a miliőnek egyenes következménye, hogy a magyar foci képtelen az önkorrekcióra és a szembenézésre. Ez tisztán látszik azokból a sokszor megmosolyogtató, másszor bicskanyitogató nyilatkozatokból, amikor klubvezetők, edzők, játékosok megpróbálják megmagyarázni a megmagyarázhatatlant. Jó példa erre Pintér Attila munkássága, aki képes azzal védeni – a hátrányos megkülönböztetéssel aligha vádolható – csapata csapnivaló teljesítményét, hogy a bírók ellenük fújnak. Vagy amikor arra panaszkodik, hogy nem szerepeltethet elég idegenlégióst.

Sztojcsev Iván Gazdaság

NB I: Sok pénzt kap a foci, itt az eredménye

Magyar szinten még lehet kisebb csodát tenni állami támogatásokból, például a tao-pénzekből, de az NB I-ben sem minden a pénzen múlik. Összegyűjtöttük, mennyire fordítható le bajnoki pontokra a támogatás.

hvg.hu Itthon

Orbán: A nemzeti futballválogatott legutóbbi szereplése egy Moháccsal ért fel

A miniszterelnök szurkol a magyar fociválogatottnak és az MLSZ vezetőjének, hogy sikerüljön visszaszereznie azt, amit az Andorrától elszenvedett vereség miatt elveszített. Orbán Viktor a Kossuth rádió 180 perc című műsorában péntek reggel a mohácsi vereséghez hasonlította a csapat teljesítményét. A kormányfő arról is beszélt, hogy migránskérdésben „nemzeti konzultáció nélkül is elég elszánt tudna maradni”. A német politikusokat pedig arra kérte, hogy Magyarországot hagyják ki a németországi választási kampányból.