Dercsényi Dávid
Dercsényi Dávid

Miután az önkormányzat elfogadta a szükséges változtatásokat, új építészeti időszámítás indul Velencén. Sok helyen, például tóparti telkeken is megnő az építménymagasság, a beépíthetőség. Az új polgármesteri filozófia: a szabálytalan építkezéseket fogadjuk el status quóként, ne bolygassuk a múltat. És a jövőt sem – az új, immáron az átmeneti szabálytalanságban épülő beruházások mögött NER-figurák sejlenek fel. A kritikusok szerint a sebtében átvert módosítások által Velence kisvárosias jellege kerül veszélybe.

Áll a bál Velencén, a település jövőjéért aggódik sok helyi lakos és nyaralótulajdonos. Az önkormányzat ugyanis augusztus 10-i döntésével előkészítette, majd csütörtöki döntésével meg is változtatta egyes területek besorolását és beépítési mutatóját. Összesen 13 pontos előterjesztést fogadott el a képviselő-testület 7-2 arányban. Az ellenzők között volt Szabó Attila fideszes képviselő is – a támogatók soraiban lévő Koszti András polgármester maga is a Fidesz politikusa. Az átminősítések jelenleg véleményezési szakaszban vannak.

A döntések több kérdést is felvetnek, és komoly tiltakozást váltottak ki Velencén. Az ügyekkel az Átlátszó is foglalkozott. Több probléma is van, de vegyünk csak hármat:

  1. Építési övezetbe sorolták a műemléki védettséget élvező Vörösmarty pincét, a költő egykori tulajdonát.
  2. A tó partján álló, lepusztult állapotban lévő Ifi Étterem épületének megnövekszik a területe és az átlagos magassága.
  3. A Bence-hegy a Csemete és Bogrács utca egy szakaszát átsorolják más építési kategóriába.

Az átminősítésekről sem az önkormányzati képviselők, sem a helybeli lakosok nem kaptak elegendő előzetes információt, állítja Szabó. De nem voltak látványtervek sem.

A tiltakozás azonban hiábavalónak bizonyult. Az előterjesztéseket csütörtökön az önkormányzat egy reggel 9-kor kezdődő rendkívüli testületi ülésen pontról pontra elfogadta, azaz immáron ez a jogszabály. Mindezt szakértők véleményével szembemenve.

A háttérben felsejlik L. Simon és köre

A változás azt jelenti, hogy a védettséget élvező Vörösmarty-pince kereskedelmi szolgáltató kereskedelmi területté válna, ide 20 százalékos beépíthetőséggel, 7,5 méteres magas épületet lehetne felhúzni az új besorolás szerint.

"Ezzel kapcsolatban az állami főépítész hatáskörében eljáró kormányhivatal és az örökségvédelem is komoly aggodalmának adott hangot. Ezeket az aggodalmakat és a tiltakozó lakossági véleményeket egyaránt figyelmen kívül hagyta az előterjesztő"

– mondja Szabó. Koszti polgármester azt mondta egy interjúban, részben a föld alá bújtatott látványborászat a terv – de akkor miért kell 7,5 méteres beépítési magasságú övezetet kialakítani itt? A pince tulajdonosa az Átlátszó nyomozása szerint az NPT 99 Kft. Ennek jogelődje az Opten céginformációs adatbázis szerint a Gros Ventres Kft., amelyben korábban érdekelt volt Hornyák Tibor, L. Simon László volt államtitkár jó barátja, egykori kabinetfőnöke, aki a zánkai gyerektáborok ügyeit idén nyáron luxus-főhadiszállásáról irányította. L. Simon amúgy is jó kapcsolatokat ápol a térségben, Velencével is, a bora is megkapta a Velence név használati jogát.

Az Ifi Étteremnél az építménymagasság 10 méterről 15 méterre, a beépíthetőség pedig 20-ról 50 százalékra nőne – közvetlenül a tó partján. Mindezt úgy, hogy a már meglévő épület is túl nagy és túl magas volt az eddig hatályos szabályozáshoz képest.

L. Simon László és Koszti András
©

Minden rendben, hiszen szabálytalanul eddig is így volt

Koszti szerint az épület új tulajdonosa csak úgy tudja rentábilisan fenntartani a tervezett négycsillagos szállodát, ha még egy emeletet ráépíthet. "A módosítással gyakorlatilag lekövetjük a jelenlegi építettséget", mondja, ami amúgy az egész átminősítéshullám egyik alapvetése is: a kialakult, olykor szabálytalan gyakorlatot szentesíteni. A négycsillagos hotel koncepciójáról egyébként a képviselők nem tudtak, nem kaptak információt. Szabó: "A mai napig nem kaptam hivatalos tájékoztatást arról, pontosan mi épül azon a területen".

©

Az új tulajdonos egyébként a Kenyeresház Kft., amely a Meszleny Kastély nevű csődeljárás alatt álló cég résztulajdonosa. A Meszlenyben tulajdonos még Bársony Péter, aki a felszámolt Velence Termál Fejlesztési és Szolgáltató Kft. résztulajdonosa és a Velence Resort & Spa Szálloda és Fürdő igazgatója volt. Bársony Péter egyébként a Velencei-tó Turizmusáért TDM (Turisztikai Desztináció Menedzsment) Egyesület elnöke is volt, erről a pozíciójáról lemondott, most az elnökség tagja, amelyben Koszti András is helyet kapott. Az már mellékes, hogy az országos főépítész és a lakosság is aggódik amiatt, hogy a tóparti gigász tönkretenné a tóparti látképet.

A hatásvizsgálat elmaradt

A Bence-hegy esetében a Bogrács és Csemete utca felén 4,5 méterről 6 méterre emelkedik az építménymagasság, 15-ről 20 százalékra a beépíthetőség, csökkenne a zöldfelület és nő a terep alatti beépíthetőség. Az Átlátszó írt arról, hogy a Bogrács utcában van egy épülő ház, amely Szvercsák Szilvia jegyzőhöz köthető. (És amikor a lap lement az ezzel foglalkozó képviselő-testületi ülésre, az ezzel foglalkozó pontot levették a napirendről.)

Szabó úgy gondolja, nem jó irány a meglévő szabálytalanságokat szentesíteni, sőt tovább rombolni a településképet, hanem szankcionálni kell, és megállítani a túl nagy épületek emelését. Azzal sem ért egyet, hogy egy ilyen fontos döntéssorozatot egyszerűsített és nem teljes eljárásban tárgyalnak, így elmaradt a tájékoztatási szakasz, és környezeti hatásvizsgálat sem készült. Azt sem érti, hogy mivel kötelező kikérni szomszédos települések véleményét a változtatásokról, miért nem a tóparti szomszédok véleményét, hanem a távolibb Pusztaszabolcsét és Besnyőét kérte ki az önkormányzat.

A tervezet most a Fejér Megyei Kormányhivatal állami főépítészénél jár szakmai véleményezésen. Kering egy történet, hogy ő először írásban leszögezte, kell a környezeti hatásvizsgálat, majd állítólag egy hivatali beszélgetés hatására meggondolta magát. "Erről mi, képviselők utólag szereztünk tudomást", mondja Szabó. Rákérdeztünk a főépítésznél is, azt a választ kaptuk a Kormányhivataltól, hogy csak az egyik módosítás miatt kellett volna környezeti vizsgálat, de azt végül törölték az eljárásból, így végül a többi miatt nem volt kötelező kiírni a hatásvizsgálatot, ezért ettől elállt a főépítész.

Velence merre megy tovább: falu marad, város lesz?

Ami biztos, hogy ez felgyorsítja a módosítások elfogadásának folyamatát. Az egyszerűsített eljárás is a gyorsaság fontosságára utal. És az is, hogy egyes településképi előírásokat úgy törölnének, hogy még nem lépett életbe az új szabályozás – ha Koszti filozófiáját vesszük alapul, akkor az így, exlex, szabályozatlan állapotban felépült épületeket később ő adottságként elfogadva kanonizálhatná.

A kapkodó fejlesztések, átminősítések többek szerint azt eredményeznék, hogy Velence elveszítené kisvárosias jellegét – ezzel persze a befektetők, fejlesztők jól járnának. Koszti ezzel nem ért egyet, de idézte a pénzügyi bizottság elnökét, Szabó Györgyöt: "el kell dönteni, hogy Velence identitászavarral küzdő falu marad, vagy igazi várossá válik".

Szabó Attila szerint viszont "aki Velencére költözik, az nem egy nagyvárosi forgatagra vágyna, hiszen akkor maradhatott volna Budapesten vagy bármilyen más nagyvárosban. Velence szépségét a természeti adottsága mellett kisvárosi jellege adta meg. Miért gondoljuk, hogy a fejlődést csak a túlépítkezések, mérhetetlen volumenű beruházások teszik valóssá?"