szerző:
hvg.hu

Továbbra sem értik a New York Times (NYT) szerkesztői a menekültválságot – reagált Kovács Zoltán kormányszóvivő a lap Magyarországot bíráló szerkesztőségi állásfoglalására. Szerinte a kényelmes Manhattanből nehéz felfogni a problémát, a NYT pedig saját "limuzinliberális" olvasótáborának tetsző kijelentéseket tesz.

Valóban nem lehet könnyű megfogni a migránsválság "vitathatatlanul nehéz problémáját" Midtown Manhattan kényelméből, de ha komoly eszmecserét akarunk folytatni a témáról, érdemes tisztában lenni az alapvető tényekkel – írta az About Hungary című blogban Kovács Zoltán.

A kormányszóvivő a NYT nemrégiben megjelent szerkesztőségi állásfoglalására reagált.

A lap szerint Magyarország súlyosbítja a migránsválságot és makacsul megtagadja a menekültek befogadását. Ez az állásfoglalás szerint szégyen, ha azt vesszük, hogy 1989-ben épp Magyarország volt az, amely megnyitotta a határait összekötve így a keletet és a nyugatot. Akkor az emberi jogok általánosan elfogadott nemzetközi elveire és humanitárius megfontolásokra hivatkozott Magyarország.

Felidézték, hogy a kvótaperben az Európai Bizottság most Magyarország ellen ítélt. A NYT szerint azonban a döntés egyébként sem sokat javítana a menekültek helyzetén, hiszen amúgy is csak az érintettek alig negyedének a sorsát rendezné (és a kelet-európai országokra ennek is csak a töredéke jutott).

Olyan országok, amelyek korábban a vasfüggöny lerombolását ünnepelték, néhány muszlim menekült befogadásában most az európai jog és értékek megsértését látják. A lap szerint Orbán Viktor miniszterelnök részéről különösen arrogáns lépés volt, hogy még pénzt is kért az Európai Uniótól a határok védelmére.

Kovács Zoltán a válaszában először is Orbán Viktort idézi, aki szerint az nem is ország, amely nem tudja megvédeni a határait. A kerítéssel a kormányfő szerinte nem csak "megerősíti a határait", ahogy a NYT írta, hanem az EU külső határát, a schengeni zóna határát és ezzel Európát védi.

Az erős határok nem fokozzák a menekültválságot, sőt – teszi hozzá a kormányszóvivő. A gyenge, könnyen átjárható határoknak szerinte "szívóhatásuk" van, arra bátorítják a migránsokat, hogy elinduljanak a veszélyes útra.

Szerinte az embercsempészet felvirágzásához is az járult hozzá, hogy nem sikerült megerősíteni a határokat, a külső határok megerősítésének elmaradása miatt érkezhetett több százezer illegális migráns az EU területére.

Orbán Viktor a válság kezdetén is amellett érvelt, hogy az EU-nak a érintett tagállamokat kellene közvetlenül támogatnia még jobban, Orbán Viktor az első európai vezetők egyike volt, aki támogatást javasolt a saját határaik megerősítésére képtelen országoknak és aki EU-n kívüli hotspotokban hozott volna létre állomásokat az érkező menekültek kérelmeinek feldolgozására, most ezt támogatná Emmanuel Macron francia elnök is – írta Kovács Zoltán.

Valójában a migrációs válságot az EU területén belülre hozó javaslatok – mint például Brüsszel kötelező kvótái – súlyosbítanák a helyzetet a kormányszóvivő szerint, mert tovább bátorítják az illegális bevándorlókat.

Kovács Zoltán szerint tisztázni kéne azt is, mit jelentenek a NYT-ban "lazán" odavetett utalások a nemzetközi jogra és európai értékekre. "Ez a nyelvezet tetszik a Times limuzinliberális olvasótáborának" – írta, hozzátéve, hogy valójában egy nemzetközi szabály, egy európai megállapodás sem ad Brüsszelnek felhatalmazást arra, hogy a bevándorlásról hozzon döntéseket.

Magyarország tudomásul veszi a kvótaperben született ítéletet – ismételte meg az Orbán Viktor múlt pénteki rádióinterjújában elhangzottakat. De szintén a kormányfőt idézve hozzátette, Magyarország nem fogadja el azt, hogy Brüsszel bárkit is a tagállamokba telepítsen az országok akarata ellenére. "Csak Magyarországnak van joga eldönteni, hogy kik élhetnek Magyarországon" – közölte.

"Itt a való világban, a migrációs válság frontvonalain, a magyar állampolgárok döntő többsége a saját kormányától – nem pedig Brüsszeltől – vár döntéseket a bevándorlásról (és ez igaz a legtöbb európai polgárra is)" – írta Kovács Zoltán.

A magyarok és az európai polgárok biztonságáért is felelős kormányként "nem kérünk bocsánatot azért, hogy továbbra is érvényesítjük a jogunkat a bevándorlással és Európa határainak megerősítésével kapcsolatos saját döntések meghozatalához" – fejezte be a kormányszóvivő.