Dercsényi Dávid
Dercsényi Dávid

Más problémákkal néznek szembe a külhoni magyar fiatalok, mint az itthoniak, vonható le az Új Nemzedék Központ ifjúságkutatásának határon túli eredményeiből. A határon túliak alapvetően elégedettek anyagi helyzetükkel. A külföldön lehetőséget keresők pedig már egyre kevésbé akarnak Magyarországra jönni.

Gyorsan elevenítsük fel az anyaországi helyzetet. Fiataljainkat már nem a munkanélküliség, hanem a létfenntartás nyomasztja – 2016-ban nagyot szólt a Magyar Ifjúságkutatás magyarországi eredménye, megállapításai. 15-29 év közötti fiataljaink harmada akar külföldre menni, és egyre többen szülnek külföldön. Kiderült, a magyar fiatalok csökkenő hányada tanul (jelenleg 37 százalékuk), és egyre több dolgozik (50 százalék). Elkeserítő volt látni, hogy hányan félnek az elszegényedéstől, ami szorongásuk első számú oka. Szerintük a szaktudás és a kapcsolati tőke közel azonosan fontos az elhelyezkedésben.

A fiatalok legnagyobb csoportja, 22 százalékuk elégedett lenne havi nettó 150 ezer forintos fizetéssel, a legnagyobb ismert csoport, a fiatalok 9 százaléka havi 90-120 ezer forintot kap kézhez – mindeközben az albérletárak az égbe mentek. A fiatalok fele nem is álmodik havi 200 ezer forintnál nagyobb fizetésről. Irány a külföld, vállalkozni egyre kevésbé akarnak.

Szabadidejükben a fiatalok tévéznek, neteznek, csetelnek, zenét hallgatnak, beszélgetnek, barátaikkal vannak – ebben a sorrendben. Könyvük egyre kevesebb, a fiatalok 43 százaléka sosem jár kávéházba, 54 százalékuk koncertre, 67 százalékuk színházba. Ami nőtt: kávé- és energiaital-fogyasztás. 25 százalékuk jut el zenei fesztiválra, felük a négy nagy (VOLT, Sziget, Balaton Sound) egyikére. A fiatalok 55 százaléka a demokráciára szavaz, de elégedetlen a működésével – ez út a radikalizálódás felé.

©

Most kijöttek az Új Nemzedék Központ kutatásának határon túli eredményei is, ezeket a Transindex szemlézte. Úgy tűnik, a kormány állampolgársági erőfeszítései azt a célt elérték, hogy a külhoni magyarok egyre erősebben érzik magukat a magyar nemzet tagjának, és egyre kevésbé a saját országuk állampolgárának. Nőtt 2010 óta a saját identitásukat szimplán magyarnak megjelölők aránya, és csökkent az olyan indentitás, mint például az "erdélyi magyar".

A felvidékiek használják a legkevésbé a családban a magyar nyelvet, 65 százalékban, és ők 24 százalékban vegyesen használják a szlovákot-magyart. Erdélyben, Vajdaságban, Kárpátalján még 90 százalékos átlagban magyarul folyik a szó a famíliában. Az eredmények egybecsengenek azzal is, hogy az iskolában milyen nyelven tanulnak – Felvidéken a magyarok 55 százaléka tanul anyanyelvi általános iskolában, a többi részen 90 százalék az átlag. Ahogy megyünk felfelé az iskolarendszerben, úgy csökken a magyar nyelvű oktatás aránya.

A határon túliak (a felvidékiek kivételével) sokkal vallásosabbak, mint az anyaországiak: a Felvidéken Magyarországhoz hasonlóan a fiatalok 41 százaléka vallástalan, a többi határon túli területen mindössze 11-12 százalékot tesznek ki a felekezet nélküliek (Kárpátalján pedig csak 4 százalékot). A többség mindenhol a maga módján vallásos választ adta. A felekezetek közül Erdélyben a református van erősebb helyzetben (44 százalék), katolikusnak 36 százalék nevezi magát.

©

A határon túli fiatalok hétvégén inkább találkoznak a barátaikkal, mint neteznek, csetelnek, számítógépeznek, ebben tehát fordított a helyzet, mint itthon. Hétköznap viszont már a számítógépezés-netezés vezet. Az erdélyiek kávéházba járnak: 86 százalékuk évente többször is betér oda. Az erdélyiek fele jár évente kiállításra, múzeumba, könyvtárba legalább néhányszor, 37 százalékuk jár kondizni.

A gyerekvállalási kedv a Felvidéken 1,9, Kárpátalján 2,4, itthon 2,1, az összevont átlag nagyjából megegyezik a hazaival. De míg a magyarországi fiatalok inkább dolgoznak, a külhoniak tanulnak (48 százalék) és 49 százalékuk még tovább tervez tanulni – nálunk a fiataloknál egyre kevesebben tervezik ezt.

A külhoni magyar fiatalok elégedettek az életszínvonalukkal, de nem optimisták a kilátásaikat illetően. Érdekes a külföldi munka kérdése is: a felvidékiek a legkisebb arányban dolgoznának Magyarországon vagy máshol külföldön – 50 százalék inkább maradna Szlovákiában. Ott tehát jónak látják a lehetőségeket. A kárpátaljaiak 72 százaléka dolgozna nálunk vagy külföldön, ott tehát a felmérés is azt mutatja, amit a hírek alapján tudunk: Ukrajnában most nagyon rossz a helyzet.

Az erdélyiek inkább kacsintgatnak máshova (57%), mint Magyarországra (47%), a vajdaságiak viszont inkább hozzánk jönnének (60%), mint máshova külföldre (53%). Az elvándorlás okai között a jobb megélhetés és a tapasztalatszerzés áll az első helyeken, de az erdélyiek nylevtanulási célból is mennek külföldre.