A magyar oktatási rendszer jövője – Lehetőségek és korlátok címmel tart konferenciát kedden a Republikon Intézet és a Friedrich Naumann Stiftung. A rendezvény legnagyobb “durranásának” Palkovics László oktatásért felelős államtitkár és Hiller István korább oktatási miniszter vitája ígérkezett, amelynek moderátora Ónody-Molnár Dóra újságíró volt. A beszélgetést érthető módon felfokozott érdeklődés előzte meg, hiszen finoman szólva is szokatlan, hogy egy kormányzati szereplő nyílt vitára vállalkozzon egy ellenzéki szakpolitikussal (vagy igazából bárkivel).

Mi az a három dolog, amit megtartana az elmúlt hét év oktatási intézkedései közül? – így szólt az első kérdés Palkovicshoz. Hillernek arra kellett felelnie: mi az a három dolog, amit kormányra kerülés esetén azonnal megszüntetne?

Palkovics listája:

• Elsőként az iskolák állami fenntartását említette, szerinte ez növelte az esélyegyenlőséget.
• A másik dolog az egyetemi rendszer átalakítása.
• A szakképzési rendszer átalakítása pedig a harmadik.

Hiller válasza:

• kidobná a köznevelési, a szakképzési és a felsőoktatási törvényt.
• A Klik utódjával is leszámolna Hiller.
• Káros és hibás a lex CEU, tette hozzá a korábbi miniszter.

Viszont Hiller megtartaná a pedagógusok fizetésének központosítását. "Sok tapsot nem fogok kapni" – kezdte viszontválaszát az államtitkár. Palkovics szerint a Kliket nem kidobták, hanem átalakították, ez az iskolák érdeke volt.

Az államosítás célja valós, de a megoldás rossz volt, mondta Hiller. “Az esélyegyenlítés megtörtént” – Hiller ezzel arra utalt, hogy a sikeres iskolák rosszabbak lettek a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően, vagyis csökkent a különbség a jó és a rossz intézmények között. Ezt nem tudta értelmezni Palkovics; szerinte több pénzt költenek az iskolákra, mint korábban az önkormányzatokra. Lesz nyelvtanár a falusi iskolákban – ez lesz az államosítás egyik haszna Palkovics szerint.

Az elmúlt évek kormányzati intézkedéseinek eredményének tartja Palkovics, hogy 10 ezerrel többen jelentkeztek a felsőoktatásba.

Te vagy az egyetlen fék

– mondta az államtitkár felé fordulva Hiller, a kormány hatalomgyakorlási technikáját kárhoztatva, vagyis hogy egyeztetések nélkül nyomta át a reformokat. Az MSZP-s politikus véleménye szerint a kormány kifejezett célja, hogy egyre kevesebb fiatal tanuljon a felsőoktatásban. Igenis csökkent a felsőoktatási létszám, hangsúlyozta. Ezután Orbánt idézte: a miniszterelnök 255 ezer hallgatóról beszélt tegnap, ami Hiller szerint 110 ezres csökkenést jelent. Főleg azok hagyták el az országot, akiket nem sikerült átnyomni a szakképzésbe.

Palkovics érdemben nem reagált a Hiller által hivatkozott számadatra. Legfeljebb a súlyokat tekintve van nézetkülönbség köztünk – mondta az államosításra utalva. Egy 2010-es interjúból is idézett, amelyben Hiller az államosítás előnyeiről beszélt. Akkor a Fidesz ezzel egyet értett. Hiller elismerte, hogy az állami szerepvállalásra a kisebb településeken igenis szükség van, de nem úgy, ahogy a kormány azt megvalósította.

Túl korai még értékelni a tankötelezettség leszállításának következményeit, válaszolta Palkovics az ezt firtató kérdésre. Szerinte nem egyértelmű, hogy emiatt nőtt az iskolaelhagyás mértéke, már értékelik. Ausztriát megnézték, ott működik a hasonló reform, tette hozzá.

Ez nem szakmai, hanem politikai döntés volt

– reagált erre vitapartnere. Ezeknek a gyereknek a sorsa a társadalom jóindulatán múlik: “ez gyalázat”. Palkovics állította: vannak olyan programok, amelyek segíthetnek rajtuk.

Vissza fogjuk állítani a tankötelezettséget 18 évre – jelentette ki Hiller. Kész is vannak az erre vonatkozó programok, tette hozzá. A szegregáció problémája nem a Fidesz kormányzása alatt kezdődött, ezt a szocialista kormányoknak sem sikerült megoldaniuk, ismerte el Hiller. Palkovics szerint az iskolaelhagyás mértékének csökkenése azon múlik, hogy milyen a 16 éves kort megelőző oktatás minősége. Ezt szolgálja a kötelező óvodába járás bevezetése.

“Ezen érdemes vitatkozni, nem az életkoron.”

Hiller állította: a kormányváltás számos olyan intézkedést tört derékbe, amelynek eredményei mostanában érnének be. Az iskolafelújítást említette; azt a Bajnai-kormány kezdte le, aztán az Orbán-kormány leállította.

Csépe Valéria 90 szakértővel dolgozik az új NAT kidolgozásán, számolt be Palkovics. Ebből ki fog derülni, hogy a magyar iskola mennyire készíti fel a gyerekeket a 21. század kihívásaira.

Hiller egyelőre biztosan nem látja az elmúlt hét év kormányzásának eredményeit. Közben a környező országok lehagynak minket, Észtországot, Litvániát, Romániát említette a korábbi miniszter. Palkovics a kritikákra azt mondta: évek kellenek, hogy látszódjanak az intézkedések eredményei. A pedagógusbér-emelést említette példaként.

Hiller szerint a kormány nem tartotta be ígéreteit: a béremelést nem kötötték hozzá a minimálbérhez. Az életpálya nem motiváló, mondták a szakszervezetek (például a PDSZ), ezért vezették be, hogy az igazgatók dönthessenek a bérek differencializálásáról, állította viszont Palkovics. Hiller közbevetette: a kormány nem hallgat a szakma es a szülők véleményére. Szerinte

“nem lehet beszélni iskolaigazgatói szabadságról. Olyanok, mint a janicsárok.”

A kormánynak fontos az oktatás, de nem a gyerekek, hanem a hatalom miatt – mondta Hiller, mire az államtitkár közbeveti: 450 igazgató megbízatása járt le idén, ezek közül 3 esetben volt visszhangja az új iskolavezető kinevezésének. Nem volt egyetértés ezekben az esetekben, magyarázta Palkovics.

Az amerikai iskolákkal szemben a magyar iskolák ajtaján nincs ablak – Palkovics ezzel érvelt az ellen, hogy a politika beavatkozik az iskolák életébe.

Miért a miniszter dönt a soproni iskolaigazgató kinevezéséről? – kérdezte Hiller. Palkovics szerint ez csak technikai kérdés.

A járás lenne a megfelelő egység a tanigazgatásban, véli Hiller. Palkovics szerint a járás túl kicsi, nem lehetne megoldani ügyeket. Eltűntek a Klikkel kapcsolatos korábbi problémák, működik az 59 részre darabolt szervezet.

Erre Hiller: a Klik 19 századi reflexeket hozott vissza: nem vállalok felelősséget semmiért, majd a központ eldönti. Arra is utalt, hogy a Klikről Orbán dönthetett, neki pedig nem lehetett ellentmondani.

Miért nem hallgat a kormány azokra a szakértőkre, akik megmondták, hogy nem fog működni a Klik, vagy hogy téves a szakképzés átalakítása? – szólt a kérdés.

Palkovics szerint az oktatásban nehéz megmondani előre mi fog történni. Ezért vannak a korrekciók. Nem tüntetni és könyveket kell küldözgetni, hanem a köznevelési kerekasztalnál kell megbeszélni az ügyeket, a kormány mindenkit meghívott. Mint ismert, sem a PDSZ, sem pedig a PSZ nem vett reszt ezen.

Késő visszaállítani a bizalmat – mondta erre Hiller.