Joó Hajnalka
Joó Hajnalka

Hihetetlennek tűnő jelenségbe: egy összpárti, mondhatni szivárványkoalíciós Gulyás Gergely fan clubba botlottunk a parlamentben, amikor nekiláttunk, hogy megrajzoljuk a Fidesz új frakcióvezetőjének portréját. A 36 éves politikus múlt héttől száztizennégy, nála zömmel idősebb képviselőt irányít. Pályája 7 év alatt ívelt fel a Fideszben, de párttársai szerint ez még nem a vége. Sikertörténet Ceaușescu-kivégzéstől a pacalos galuskáig.

Ismer olyan nyolcéves gyereket, aki nem az esti mesét, hanem a híradót várja a tévében, játszótér helyett tüntetésre jár, és a koalíció-nagykoalíció fogalmát magyaráztatja el a szüleivel? Ilyen gyerek volt a rendszerváltás környékén az október óta a Fidesz képviselőcsoportját vezető Gulyás Gergely.

Mindennek ismeretében joggal gondolni, hogy egyenes út vezette a politikába, de nem. Az elmúlt egy hétben Gulyás Gergely majdnem két tucatnyi egykori és mai ismerősével, főnökével, barátjával, pártbeli és ellenzéki képviselőtársával beszélgetve próbáltuk felderíteni, hogyan lett a még mindig csak 36 éves politikus három éve az Országgyűlés, két éve pedig a Fidesz alelnöke, majd két hete a legnagyobb parlamenti képviselőcsoport vezetője.

Gulyás Gergely érkezik a Fidesz-KDNP frakciószövetség háromnapos kihelyezett ülésére 2017 szeptemberében.
©

Az első, amivel több évtizedes politikai újságírói tapasztalattal is meglepődve szembesültünk, hogy Gulyás Gergelyt minden megkérdezett szereti és elismeri. Igen, még az ellenzéki oldalról is. Ezt még részletezzük, előtte lássuk, hogyan került egyáltalán politikaközelbe a Fideszben a párt öt legtehetségesebb politikusa közé sorolt új frakcióvezető.

Fidesz mint életérzés

Első, tudatos politikával kapcsolatos élményei és emlékei saját bevallása szerint 1988-ból származnak: MDF-tag édesapjával kint volt a júniusi, román falurombolás elleni, majd a három hónappal későbbi Duna-tüntetésen, ’89-decemberében pedig óráról órára hallgatta a rádióban a híreket a romániai forradalom eseményeiről, nehezen bocsátva meg szüleinek, hogy a tévében is közvetített Ceausescu-kivégzést nem nézhette a tévében.

Bár a távoli felmenőkig konzervatív beállítottságú családban otthon rengeteget beszéltek politikáról, még kamaszkorában sem gondolta, hogy egyszer maga is hivatásszerűen azzal foglalkozik majd. Ügyvéd apja és nagyapja után ő is hagyományos jogászi pályára készült, a politika iránti érdeklődést csak „normális értelmiségi alapállásnak” tekintette.

Konzervatív neveltetése, és a református gimnázium után a hozzá közel állók szerint „egyenes útja volt a Fideszbe”, de a pártba 2000-ben, tizenkilenc évesen csak „életérzésből”, a kormány iránti szimpátiája jeléül lépett be. A pártéletben nem vett részt, egy idő után figyelmeztette is a helyi szervezet, hogy a párttagsághoz azért legalább egyszer el kellene mennie valamilyen rendezvényükre.

Az 1998-2002 közötti kormányzás állítása szerint nem hozott számára nemzeti öntudatra ébredést vagy katarzist, mert eleve ebben a szellemben nőtt fel, de az tetszett neki, hogy a konzervativizmust nem valami avítt, hanem modern felfogásban próbálta közelebb vinni a Fidesz az emberekhez.

A 2002 tavaszán elbukott első választási forduló után kint volt minden nagygyűlésen, de nem vált elégtételért küzdő polgári körös aktivistává, a kormányváltás után pedig nem is maradt itthon, Hamburgba ment tanulni, mondván:

„Nem akartam látni, hogy vernek szét mindent”.

Gulyás Gergely a Fidelitas alapításának huszadik évfordulóját ünneplő rendezvényen az Iparművészeti Múzeumban 2016. december 10-én.
©

2005-ben a Fidesz ifjúsági tagozatát gründoló barátai rábeszélésére vállalt – először csak a tagozatban – aktívabb szerepet. Bár ő maga a hvg.hu-nak úgy beszélt erről, mint aki „csak segített néha jogi ügyekben”, az eltunyult Fidelitas belső konkurenciájaként létrehozott szervezet társalapítójaként emlegette.

A tagozatnál végzett munka ugyanakkor még semmilyen kapcsolatot nem jelentett neki a nagypolitikához, azon túl, hogy 2006-ban bekerült a Fidesz országos választmányába. A pártvezetés környékén akkor figyeltek fel rá először, amikor a 2006-os utcai zavargások után ügyvédjelöltként (édesapjával együtt) ingyenes jogi segítséget ajánlott a rendőri túlkapások elszenvedőinek.

Kordonbontás, karrierkezdet

Emiatt hívta meg egyszer az Orbán Viktor polgári köréből alakult Szövetség a Nemzetért Alapítványt vezető Hende Csaba előadást tartani a Polgárok Házába, ahol Hende szerint „telt ház előtt, papír nélkül egy órán keresztül olyan lebilincselő beszédet tartott a rendőri erőszak jogi kérdéseiről, mint más papírból sem”.

„Hát, öcsém, te jobb vagy mint én”

–  mondta neki saját bevallása szerint a volt igazságügyi államtitkár, aki később is meghívta az alapítvány rendezvényeire, itt kötött barátságot az akkoriban a parlament emberi jogi bizottságát vezető Balog Zoltánnal is.

A párton belüli karrierje azonban azután indult be igazán, hogy a Magyar Nemzet lehozta egy cikkét, amelyben jogászként kiállt a Fidesz 2007 februári Kossuth téri kordonbontása mellett. A cikk után Szájer József hívta fel, hogy vegyen részt a frissen gründolt Szabadság Kör megalapításában. Ebbe még szívesen belement, de Szájer két évvel későbbi felkérését, hogy a párt EP-listájára kerüljön, már csak úgy vállalta, ha nem befutó helyen szerepel.

„Marhára nem volt kedvem. Ügyvédkedtem és tök jól éreztem magam, ami pedig Brüsszelben ment, az nagyon távol állt tőlem”

– mesélte erről Gulyás a hvg.hu-nak.

Balog Zoltán és Gulyás Gergely egy ünnepségen 2015 márciusában.
©

Egy év múlva, 2010-ben viszont, amikor Balog Zoltán megkérdezte, hogy lenne-e kedve a képviselőséghez, már gondolkodás nélkül mondott igent. „Az ország akkori állapota miatt egyértelmű volt” – indokolta most. Az Országgyűlésbe a Fidesz hozzá semmilyen módon nem köthető Vas megyei listájáról jutott be, a kampány alatt pedig újra a helyi első számú induló, Hende Csaba mellé sodorta az élet.

Hende erről az időszakról is szuperlatívuszokban beszélt a hvg.hu-nak: Gulyás állítása szerint maga ajánlkozott, hogy segít a kampányban és lelkesen, alázattal járta a házakat, végzett minden munkát. A frakcióvezető viszont úgy emlékszik vissza a helyzetre, mint amiben ő érezte magát kissé feszélyezve, mert Hende „mindenkinek bemutatott, befogadott a lakásába két hétre és főzött rám, meg minden”.

Bátor vagy vakmerő?

Orbán Viktorral csak 2010 után, szintén Szájernek köszönhetően került közelebbi kapcsolatba, aki – mint alkotmányjogot tanító szakembert – maga mellé vette az alkotmányozást előkészítő munkába. Az alaptörvényszöveg társszerzőjeként és előterjesztőjeként Gulyás pedig nemcsak fizikailag volt ott az elnökségi üléseken, de több ponton vitába is szállt a miniszterelnökkel.

Párttársai állítása szerint az alaptörvény ma „sokkal durvább” lenne a kiállásai nélkül: tudomásuk szerint Gulyás a kormányfő több olyan, az alkotmányossági próbán alighanem elhasaló, „innovatív” elképzelését is visszaverte, mint hogy az ügyész bárhol vádat emelhessen vagy hogy az alaptörvény – legalábbis bizonyos pontjain – megváltoztathatatlan legyen. Ő maga erről egyébként diszkréten hallgat, csak annyit ismer el, hogy a képviselőtársak információi „nem teljesen alaptalanok”.

Kövér Lászlóval a parlament plenáris ülésén
©

Ekkortól datálódik a frakciótársai által is kiemelt erős kapcsolata Kövér László házelnökkel is – gyakorlatilag ketten hozták tető alá a 2012-től hatályos új országgyűlési törvényt –, aki szaktudása mellett azért is becsülte a kezdetektől a fiatal politikust, mert hozzá hasonlóan akár a miniszterelnöknek is el merte mondani, ha valamivel nem értett egyet. (Emlékezetes, hogy Gulyás a pártban gyakorlatilag egyedüliként hallatta a hangját például a netadó, a fideszes vezetők urizálása, az MNB-alapítványok költéseinek titkosítása, vagy akár a Tv2 gyomorforgató, lejárató riportjai miatt.)

E tulajdonságáért nemcsak a Fideszben, de még az ellenzéki képviselők között is sokan kvázi hősként tekintenek rá, hiszen mindenki kapásból tud nyolc olyan esetet, amikor valakit visszahívtak, lefokoztak vagy más következményekkel sújtottak, de legalábbis megintettek a különvéleménye miatt. A megszólalók közül többen nem tudták eldönteni, bátorságból vagy azért mer beszólogatni, mert a párt erős emberei – Balog Zoltán, Kövér László – álltak mögötte. Ő maga azt állítja, egyik sem: neki így természetes.

„Ha másként gondolok valamit, elmondom. Miért ne mondanám el?” – kérdezett vissza hvg.hu ezt puhatoló kérdésre is.

Saját tapasztalata szerint még Orbán Viktorral is „simán lehet vitázni”, sőt a miniszterelnök – noha helyzetéből adódóan megtehetné, hogy tekintély alapon döntse el a hasonló ütközeteket – szerinte kifejezetten nyitott az értelmes vitákra. A kifelé megfogalmazott bírálatainak pedig – állítja – egy neki címzett csípős megjegyzéstől eltekintve sosem volt következménye. (Hogy a megjegyzést kitől és mi miatt kapta, azt nem árulta el.)

Frakcióbeli forrásaink észrevételére, hogy mióta 2015-ben Fidesz-alelnökké választották, fegyelmezettebb lett és megritkultak a beszólásai, azt mondja, ennek csak az az oka, hogy az elnökség tagjaként lehetősége van immár a párt belső fórumain is felvetni, ha valamivel nem ért egyet.

Kijárta az utánpótlás-nevelőt

Bár a Fidesz képviselői alapból ezt gyanítják, a párt egyik vezetője a hvg.hu-nak el is ismerte, hogy Gulyás két évvel ezelőtti pártalelnökké jelölése „tudatos utánpótlás-nevelés eredménye”.

A frakció élén akkoriban viszont még nem őt akarta látni a pártvezetés: bár a neve már Rogán Antal 2015 őszi távozásakor is felvetődött, az elnökség akkor még túl fiatalnak találta a tisztségre, többek szerint lehettek volna konfliktusok abból, ha az 50-60 éves képviselők között a 34 éves Gulyásnak kellett volna rendet tennie. Bár 36 évesen még mindig fiatal, a megkérdezett fideszesek egyike sem tart tőle, hogy ez gondot okozna neki, kiemelkedőnek tartott szakértelmével és a „rengeteg befeccölt munkával” szerintük a frakció idősebb tagjainak tiszteletét is kivívta.

A Fidesz képviselőcsoportjának élére most amúgy maga a távozó Kósa Lajos javasolta Gulyást, mert felkészültsége és a frakción belüli elfogadottsága alapján őt látta a legalkalmasabbnak, de sokat nyomott a latba állítása szerint az is, hogy szerinte „jól harcol”. „Láttam éles helyzetben politizálni, amikor lehetett tudni, hogy minimum vitatható az álláspontunk, de akkor is jól küzdött” – magyarázta a hvg.hu-nak a volt frakcióvezető.

Révész Máriusz mellett a parlamentben
©

A portréhoz felvett beszélgetések során az ellenzéki és a kormánypárti képviselők közül is sokan élcelődtek azon, hogy Gulyás egy két lábon járó jogszabály- és tervezettár, a legtöbben elképzelni sem tudják, hogy csinálta a törvényalkotási bizottság elnökeként, hogy minden ülésen fejből, paragrafusról-paragrafusra kente-vágta az összes tárgyalandó javaslat minden egyes bekezdését. „Gyorsan olvasok és jó a memóriám, ennyi” – mondja ő erre.

A képviselőtársaitól kapott, tehetségét, habitusát dicsérő jelzőket inkább nem soroljuk fel – rendkívül terjedelmes lenne –, de ezeken túl sokan állításuk szerint azért is szeretik, mert nem vesz részt hatalmi harcokban, nem játszmázik, és „nem úgy ment felfelé a pártban a ranglétrán, hogy bárkit is kifúrt vagy lekönyökölt volna”.

A kedvenc kormánypárti

Az új frakcióvezető – ahogy arra fentebb már röviden utaltunk – az ellenzék körében is szinte példátlannak mondható népszerűségnek örvend: „Nagyon intelligens”, „hihetetlen jól vág az esze, tájékozott és felkészült”, „szakmailag és emberileg is maximálisan korrekt” – ezt mind a kormánypártokat amúgy zsigerből utáló MSZP-s, jobbikos és LMP-s képviselők mondták róla – méghozzá úgy, hogy később sem tettek mellé egyetlen negatív jelzőt sem.

„A fideszesek azon szűk csoportjához tartozik, akikkel szót lehet érteni és normális viszonyt lehet kialakítani. Ha a Fidesz vezetése ilyen emberekből állna, kevesebb gondja lenne az országnak”

– jellemezte például Gulyást az MSZP-s Bárándy Gergely, aki a parlament törvényalkotási bizottságának alelnökeként vívott vele hétről hétre politikai csörtéket. Bár tartalmi kérdésekben szinte semmiben nem értettek egyet, a szocialista politikus szerint Gulyás bizottsági elnökként nemcsak, hogy konstruktívan, mások érveire nyitottan vezette mindig az üléseket, de a legtöbb fideszessel ellentétben az arrogancia és lekezelő stílus is távol állt tőle: vitapartnereit sosem sértegette, vagy döngölte a földbe, amikor kezdett elmérgesedni egy vita, egy-két karcos mondattal mindig sikerült visszaterelnie a normális mederbe.

Gulyás Gergely és Bárándy Gergely a ''Két választás között'' című konferencián 2015 októberében.
©

„Azon kevesek közé tartozik, akik korrektek, tisztességesek. Sosem éreztem, hogy ne azt gondolná, amit mond, vagy hogy át akarna verni”

– mondta róla a hvg.hu-nak Schiffer András, az LMP volt elnöke, aki egykori frakcióvezetőként különböző ötpárti egyeztetéseken és parlamenten kívüli fórumokon is sokat vitázott Gulyással. A frontpolitizálástól visszavonult Schiffer szerint a Fidesz új frakcióvezetője azért is kivételnek számít pártjában, mert generációja többi – jellemzően fidelitasos vagy onnan indult – tagjával ellentétben nem a karriervágy hajtja, hanem saját, erős, politikai-világnézeti meggyőződése. „Két külön világban mozgunk, de ezt tudtam tisztelni benne” – tette hozzá Schiffer.

Az ellenzéki képviselők közül legtöbben az említett, nyilvánosan is bevállalt különvéleményei miatt becsülik Gulyást. „És mert meg merte húzni a vészféket, ha baromságot csinált a kormány” – árnyalta a képet egy jobbikos.

Frakcióvezető higgadtsága és elődeitől – különösen a legutóbbiaktól: Lázár Jánostól, Rogán Antaltól vagy Kósa Lajostól – gyökeresen eltérő mentalitása miatt egyébként az ellenzékben, de saját pártján belül is sokan benne látják a potenciált, hogy hosszabb távon konszolidálódjon a Fidesz és az ellenzék viszonya. Igaz, mindenki hozzátette azt is, hogy ez nyilván nem a választás előtt fog megtörténni.

Hol a határ?

Abban is mindenki egyetért, hogy nem a frakcióvezetői és a parlamenti alelnöki a legfontosabb poszt a Fideszben, amit Gulyás be fog tölteni. „Minimum egy igazságügyi miniszterség benne van”, fogalmaztak többen is, felelevenítve, hogy egy a Fidesz 2014-es választási győzelmét követő frakcióülésen Orbán Viktor hírbe hozta már egyszer a tisztséggel. A miniszterelnök kijelentése valójában inkább egyfajta biztató kedvesség volt Gulyás felé, de érdemben nem volt versenyben a posztért. Saját bevallása szerint pedig, ha valamire nagyon nem vágyik, az pont az igazságügyi miniszterség. Egyes képviselőtársai egyébként is kétkednek benne, hogy alkalmas lenne-e a posztra. Na, nem szakmailag persze, hanem mert nem feltétlen lenne hajlandó kiszolgálni a miniszterelnök „innovációit”.

A jogász szálon is túltekintő fideszesek inkább egy későbbi külügyminisztert látnak a frakcióvezetőben, és sejtésük szerint a külpolitikában jártas, kiváló német kapcsolatokkal bíró Gulyás maga is inkább ezt választaná, de persze mindannyiuk szerint nyilván egészen más vonalat vinne, mint a tárcát jelenleg vezető Szijjártó Péter.

Gulyás Gergely a hvg korábbi interjúján 2013 májusában.
©

2014-ben egyébként államtitkárnak is hívták több minisztériumba, de nemet mondott: inkább az új országgyűlési törvénnyel kvázi „saját maga által fejlesztett” törvényalkotási bizottság vezetése vonzotta. A hozzá közelebb állók szerint ez az igazi terepe, a frontvonaltól egy lépéssel hátrébb érzi magát igazán elemében.

Mikor az állítással szembesítettük, nem tiltakozott: azt mondta, egyáltalán nem voltak frakcióvezetői ambíciói, jól érezte magát a bizottság elnökeként és a parlamenti alelnökeként. Képviselőházi irodájában ülve az eltérést is megfogalmazta:

„a két funkció között pont annyi a különbség, mint a két épület (értsd: a sivár irodaház és az építészeti műremek Parlament) között”.

Soros-lemez vagy jogi csűr-csavar?

Miért vállalta akkor mégis el a hálátlan, politikusokat legjobban koptató frakcióvezetői szerepet? „Hat hónapnyira a választásoktól, ha a politikai közösség felkér egy ilyen helyzetben, akkor a személyes ambíciókat, és azok hiányát is félre kell tenni.” Az elkopástól egyébként nem fél, ahogy a frontharcosi várható támadásoktól sem. „Állok elébe, támadjanak! De mivel? Hogy láttak meginni egy sört?” (Egyébként nem szereti a sört.)

A képviselőtársak némelyike a mostani előrelépés után több dologtól is félti: van, aki viccesen attól, „nehogy keszonbetegséget kapjon” a gyors felemelkedéstől – végül is rekordidő, 7 év alatt járta végig a képviselő-bizottsági elnök, házalelnök-Fidesz alelnök-frakcióvezető utat, és sokan voltak előtte, akiknek jellemén nyomot hagyott a karrier felívelése. Mások szerint a túlságosan jogi gondolkodása köti bizonyos korlátok közé, megint mások szerint pedig az okozhat gondot neki, „túlképzett a feladathoz”, vagyis képtelen a lebutított kommunikációt követelő elvárásokat követni: mindig szakszerűen, ezáltal bonyolultan nyilatkozik, nem beszéli egy falusi, nem értelmiségi választó nyelvét.

„Túl intellektuális, pedig egy politikusnak közérthetőnek kell lennie” – mondta róla egy őt egyébként maximálisan tisztelő, idősebb fideszes, aki szerint Gulyás, ha muszáj, persze elmondja a Soros-lemezt is, de valamit még biztos odakanyarít hozzá.

„Nem fog tudni öt évig azon a szinten gügyögni, mint Szilárd (Németh Szilárd, a Fidesz másik alelnöke – a szerk), ha az agysejtjei felét elhagyná, akkor se sikerülne”

– érvelt tovább az illető. Mások viszont ezt nem látták olyan súlyos hibának: „Majd töri a falat helyette más” – tették hozzá.

Olyan, nem fideszes ismerőse is akadt, aki már most látta rajta a bizonytalanságot, mintha olykor a saját maga számára is dilemma lenne, hogy a saját szakmai arcéléhez illeszkedően nyilatkozzon-e vagy mondja azt, amit a pártközpont utasítására kell. Az illető szerint egy olyan intelligenciájú ember, mint Gulyás, előbb-utóbb meghasonlik, ha olyasmit kell képviselnie, ami neki már nem fér bele. Ő maga azonban azt mondja, eddig nem volt ilyen. „Olyan előfordult, hogy nem tudtam azonosulni valamivel, de tudomásul vettem, hogy vannak helyzetek, amikor az üléspont határozza meg az álláspontot. Ez kétségkívül nem jó, de fontos erkölcsi kérdésekben nem képviseltem olyat, amit nem tudtam volna vállalni” – mondta a frakcióvezető a hvg.hu-nak.

Orbán Viktor és Gulyás Gergely, a Fidesz képviselője az Országgyűlés plenáris ülésén 2013. június 21-én.
©

Amikor 2018 utáni jövőjéről kérdeztük, illetve a képviselőtársai jóslatával szembesítettük, hogy Orbán Viktor biztosan beveti majd még más poszt(ok)on is, csak a vállát vonogatta. Azt mondta, ha van értelmes cél és a körülmények adottak, elvállalja, ha kap valamire felkérést, de vágyni nem vágyik rá, eddig sem volt egyetlen tisztségére sem különösebb ambíciója.

Amikor viszont egy frakciótársa azzal cukkolta viccesen szeptemberi megválasztása után, hogy a Fidesz nyolc eddigi frakcióvezetőjéből egy kivétellel később mind miniszterségig (illetve miniszterelnökségig) vitte, Gulyás állítólag sokat sejtetően somolyogva javította ki, hogy nem igaz, mert egyikükből (Áder Jánosból) köztársasági elnök lett.

A legtöbben ezt persze csak tréfának tartják, mert szerintük a legkevésbé sem az a típus, aki azon gondolkodna, hogy mi lesz belőle.

„Különben is, elég jó jelene van, én azt tanácsolom, foglalkozzon ezzel”

– mondta egyikük viccesen.

A vendég kutyája nem zúz az éjszakában

Bár a farmer+nyakkendő kombónál lazábban még a wellness-szállókban tartott kihelyezett frakcióüléseken sem igen látták, a komoly, szemüveges, felkészült politikusén túl néhányan ismerik a frakcióvezető lazább oldalát is: a nála többször vendégeskedő Hende Csaba szerint például nagyon jó házigazda, aki „lenyűgöző buzgalommal” szolgálja ki vendégeit, mondván, „a házigazda a vendég kutyája”. Más képviselők a sportszeretetét – focizik, fut, síel – emelték ki –, megint mások pedig, hogy mennyire szereti a verseket.

Frakcióülésen Balatonfüreden 2016-ban
©

Az „ereszd el a hajam, zúzok az éjszakában” távol áll tőle, de egy visszafogott sörözésre vagy borozásra mindig kapható – mondta róla több képviselő is. Elődje, Kósa Lajos pedig – aki állítása szerint nyolc éve mint „felkészült, lelkiismeretes, és túl jólfésült fiatalembert” ismerte meg Gulyást – kifejezetten jó humorát emelte ki.

„Nem egy standupos alkat, de a helyzetkomikumot nagyon vágja” – tette hozzá a volt frakcióvezető, és elmesélt egy történetet arról, amikor Gulyás még parlamenti alelnökként látta őt vendégül az irodájában. Gulyás a szokásos Kérsz valamit? kérdéssel fogadta Kósát, a viccelődéseiről közismert volt frakcióvezető azonban a szokásos ásványvíz vagy kávé helyett azt válaszolta: pacalpörköltet kér dupla galuskával, fokhagymás kovászos uborkával és somlói galuskával (vagyis a volt agrárminiszter lakmározás utáni rosszullétéről elhíresült bizonyos "Torgyán-menüt"). Gulyás állítólag rezzenéstelen arccal nyugtázta a rendelést, kiment egy pillanatra a titkárnőhöz, majd visszatérve elkezdték a tervezett megbeszélést. Amikor fél óra múltán kopogtak az ajtón, a titkárnő állt ott, kezében a tálcával, amin maradéktalanul ott volt a pacal dupla galuskával, a kért savanyú és a desszert is.