szerző:
Tóth Richárd

Ilyenek vagyunk. Csak a családdal érezzük magunkat jól, és nem bízunk senkiben. Mindenre kiterjedő közvélemény-kutatásban elemezték az állampolgárok habitusát – nem akárhol, a kormányzati kádereket képző egyetemen.

Attól ugyan nem félünk, hogy kirúgnak minket, de abban is biztosak vagyunk, hogy nem lesz állami nyugdíjunk

– szól két megállapítás. Az Orbán Viktor miniszterelnök kedvenc egyetemén, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen készült Jó állam-jelentés biztató eredmények mellett számtalan lesújtó adatot is tartalmaz. A jelentés mellé készült egy közvélemény-kutatást bemutató jelentés is, a kettő között felfedezni különbségeket. Míg az előbbi értékítéleteket, az utóbbi számokat tartalmaz, erre a másodikra koncentráltunk.

Magunkkal elégedettek vagyunk

Az emberek a szűk családi kapcsolataikkal a legelégedettebbek, azon belül is leginkább a gyermekükhöz fűződő viszonyukkal. Egy 0-tól 10-ig terjedő skálán a megkérdezettek 6,89-re értékelték azt, hogy mennyire elégedettek összességében az életükkel. Legkevésbé elégedettek karrierünk megvalósulásával, az ország közállapotával és pénzügyi céljaink elérésével, vagyis inkább el nem érésével vagyunk.

©

Hasonló kérdés volt, hogy kiben, miben, mennyire bízunk meg. Leginkább a családban, a barátokban és a tűzoltókban, valamint a katonákban és a rendőrökben, míg legkevésbé az ország fellendülésében, az ország vezetésében, a nyugdíjrendszerben és a politikai pártokban – ez utóbbiak kaptak csak 5 alatti pontszámot, 4,65-öt a tizenegy fokú skálán. Érdekesség, hogy még a helyi önkormányzati hivatalban is jobban bízunk (6,49), mint az emberekben általában (6,46).

A többség nem mer politizálni

A megkérdezettek 55,2 százaléka tud olyan pártot választani, amellyel azonosulni tud. Figyelemre méltó eredmény, hogy a megkérdezettek 54,4 százaléka úgy érzi, hátrány érné, ha politikai véleményt nyilvánítana (további 12,1 százalékuk nem tudta megítélni, vagy nem válaszolt). Ezzel egybecseng, hogy a válaszadók kisebb hányada, 48,6 százaléka ért csak egyet azzal az állítással, hogy jól működik a demokrácia hazánkban.

Biztos munkahely – bárcsak külföldön

A munkahellyel rendelkezők túlnyomó többsége, 66,5 százaléka nem, vagy egyáltalán nem tart attól, hogy megszűnne a munkahelye – 16,2 százalék azok aránya a mintában, akik teljesen biztosak a munkahelyi helyzetükben. Tart a munkahelye megszűnésétől a megkérdezettek 22,5 százaléka, és kifejezetten instabilnak érzi a helyzetét további 4,7 százalék. A megkérdezett dolgozó állampolgárok közül majdnem 15 százaléka gondolkodik külföldi munkavállalásban, közülük 34,2 százalék pedig már konkrét lépéseket is tett a külföldi munkavállalás érdekében. Elsődlegesen a fiatalabb korosztályok gondolkodnak a külföldi munkavállaláson: ez minden negyedik 18–29 éves, valamint minden ötödik 30–39 éves tervei között szerepel.

©

Oktatás, egészségügy: elégtelen

A gyermeket nevelők meglehetősen eltérően látják a magyar közoktatási rendszert. Egy négyfokú skálán értékelve az általános iskolával még elégedettek (3,53), de a szakiskolai képzésre már kevesebbet (2,91) adtak – és hasonló számokat kaptak a középiskolák és az egyetemek is. Egy összetettebb kérdés feltételekor kiderült, hogy a nyelvtanítás minőségét kedvezőtlenül ítélő 63,3 százalék szerint nem elegendő az iskolában szerzett tudás a nyelvvizsgához.

Egy tizenegy fokú skálán osztályozva kiderült, hogy a megkérdezettek nagyon elégedetlenek az állam oktatási, képzési rendszerben betöltött szerepével és úgy általában az oktatási rendszerrel is. Kiderült, hogy a nők közel harmada, a férfiak alig több mint tizenöt százaléka jár havonta vagy gyakrabban orvoshoz, és azok, akik az elmúlt egy évben nem jártak orvosnál, jellemzően férfiak, budapestiek, és magasabb jövedelemmel rendelkeznek.

Megkérdezték a válaszolókat arról is, hogy az egészségügy témakörében feltett kérdésekkel mennyire értenek egyet. Leginkább azzal az állítással értettek egyet, hogy: az állami egészségügyi rendszerben túl hosszúak a várólisták (80,2 százalék), de az emberek egyre inkább érzékelik az orvoshiányt is Magyarországon. Ezen túl a megkérdezettek a háziorvosi ellátással a legelégedettebbek (11-es skálán 7,04) és a kórházival vannak a legkevésbé kibékülve (5,45), valamint az állam feladatellátását is nagyon lepontozták (5,22). Az állami forráselosztás megítélését vizsgálva társadalmi konszenzus mutatkozik abban, hogy az egészségügyre több pénzt kell fordítania az államnak: tízből nyolc ember van ezen a véleményen.

Csúszik a boríték

Az orvosnál járt válaszolók közel húsz százaléka nyilatkozott úgy, hogy az elmúlt egy évben fizetett hálapénzt, a kórházi ellátásban részesülők közül pedig minden második megkérdezett csúsztatta a borítékot. Az idősebb korosztályokba tartozók nagyobb arányban adtak hálapénzt az elmúlt egy év során – aminek az lehet az oka, hogy minden bizonnyal ők vettek igénybe kórházi ellátást. Korcsoporti szinten a 30–39 évesek körében a legjellemzőbb, hogy hálapénzt adtak, saját „hálafizetésükön” túl gyermekeik és szüleik esetében is ők intézik ezt minden bizonnyal.

©

Fogalmunk sincs

A kutatás rákérdezett arra is, hogy honnan és milyen rendszerességgel tájékozódnak az emberek a közügyekről. Kiderült, hogy a megkérdezettek 37,6 százaléka nem tájékozódik közügyekről egyik csatornán sem. Hagyományos csatornákon (tévé, rádió, nyomtatott lapok) tájékozódik az emberek 18,8 százaléka, és a legnagyobb csoportot, a minta 43,6 százalékát teszik ki az internetet is használók.

Ha korosztály szerint vizsgáljuk, akkor kiderül, hogy a legfiatalabb korosztály (18-29 évesek) harmada nem tájékozódik a közügyekről, a hetvenévesnél idősebbek között 41,6 százalék ez az arány. Az iskolai végzettséggel összefüggésben pedig az látszik, hogy a legfeljebb nyolc osztályt végzettek több mint fele, 55,3 százaléka nem tájékozódik közügyekről, ez az arány az iskolai végzettség emelkedésével csökken, a felsőfokú végzettséggel rendelkezőknek már csak körülbelül ötöde, 21,2 százalék nem tájékozódik.

Nincs félretett pénz

A jelentésből kiderül az is, hogy a magyarok 63 százaléknak semmilyen tartaléka nincs, egy hónap után becsődölne. Ráadásul mindössze 1,2 százalék azok aránya, akik egy évnél hosszabb idő alatt sem roppannának össze. A családi pótlékot a válaszadók majdnem 60 százaléka kevesli, a családi adókedvezmény a megkérdezettek harmada számára puszta tévedés, a kismamák munkába való visszatérésének segítését több mint 43 százalék kevesli, úgy, hogy akiket nem érintenek ezek a támogatások, nagy százalékban nem válaszoltak. A segélyek összegét 63 százalék nem tartja megfelelőnek, nagyjából ennyien gondolják úgy, hogy még két keresetből sem lehet felnevelni Magyarországon 3 gyereket, több mint 73 százalék szerint igazságtalan a magyar nyugdíjrendszer.

©

Állam, rend és jövő

A megkérdezettek majdnem 85 százaléka nagyobb biztonságban érzi magát a közterületen, ha lát rendőrt, és sokak szerint (61,9 százalék) célszerű lenne visszaállítani a sorkatonaságot is. 65 százalék várja azt, hogy a Magyar Honvédség bekapcsolódjon a hazafias és honvédelmi nevelésbe.

A jövőre vonatkozó kérdésre a válaszadók 26,4 százaléka gondolta úgy, hogy gyermekei életminősége nem fog változni a sajátjához képest. A pozitív várakozások valamelyest túlsúlyban vannak ugyan a negatív vélekedésekkel szemben, de jellemzően az életminőségnek inkább csak kismértékű (24,7 százalék), mint nagymértékű (5,9 százalék) javulásában bíznak. Ezzel szemben a megkérdezettek 17,4 százaléka szerint kis mértékben, 8,6 százalék szerint nagy mértékben romlani fog az életminőség a jövőben.

*

A 2017-es Jó Állam Jelentés az egyetem Államkutatási és Fejlesztési Intézetében készült, a közvélemény-kutatási adatokat a Nézőpont Intézethez tartozó Kutatópont rögzítette, 2500 fős mintán, ami a 18 évesnél idősebb lakosságra, adott szociodemográfiai jellemzők alapján teljesen reprezentatív. Az egyetem harmadik éve adja ki a jelentést, az idei lett a legmélyebb és legátfogóbb.

(A Jó Állam Jelentést itt találja, pdf)

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!