szerző:
Tóth Richárd

Ilyenek vagyunk. Csak a családdal érezzük magunkat jól, és nem bízunk senkiben. Mindenre kiterjedő közvélemény-kutatásban elemezték az állampolgárok habitusát – nem akárhol, a kormányzati kádereket képző egyetemen.

Attól ugyan nem félünk, hogy kirúgnak minket, de abban is biztosak vagyunk, hogy nem lesz állami nyugdíjunk

– szól két megállapítás. Az Orbán Viktor miniszterelnök kedvenc egyetemén, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen készült Jó állam-jelentés biztató eredmények mellett számtalan lesújtó adatot is tartalmaz. A jelentés mellé készült egy közvélemény-kutatást bemutató jelentés is, a kettő között felfedezni különbségeket. Míg az előbbi értékítéleteket, az utóbbi számokat tartalmaz, erre a másodikra koncentráltunk.

Magunkkal elégedettek vagyunk

Az emberek a szűk családi kapcsolataikkal a legelégedettebbek, azon belül is leginkább a gyermekükhöz fűződő viszonyukkal. Egy 0-tól 10-ig terjedő skálán a megkérdezettek 6,89-re értékelték azt, hogy mennyire elégedettek összességében az életükkel. Legkevésbé elégedettek karrierünk megvalósulásával, az ország közállapotával és pénzügyi céljaink elérésével, vagyis inkább el nem érésével vagyunk.

©

Hasonló kérdés volt, hogy kiben, miben, mennyire bízunk meg. Leginkább a családban, a barátokban és a tűzoltókban, valamint a katonákban és a rendőrökben, míg legkevésbé az ország fellendülésében, az ország vezetésében, a nyugdíjrendszerben és a politikai pártokban – ez utóbbiak kaptak csak 5 alatti pontszámot, 4,65-öt a tizenegy fokú skálán. Érdekesség, hogy még a helyi önkormányzati hivatalban is jobban bízunk (6,49), mint az emberekben általában (6,46).

A többség nem mer politizálni

A megkérdezettek 55,2 százaléka tud olyan pártot választani, amellyel azonosulni tud. Figyelemre méltó eredmény, hogy a megkérdezettek 54,4 százaléka úgy érzi, hátrány érné, ha politikai véleményt nyilvánítana (további 12,1 százalékuk nem tudta megítélni, vagy nem válaszolt). Ezzel egybecseng, hogy a válaszadók kisebb hányada, 48,6 százaléka ért csak egyet azzal az állítással, hogy jól működik a demokrácia hazánkban.

Biztos munkahely – bárcsak külföldön

A munkahellyel rendelkezők túlnyomó többsége, 66,5 százaléka nem, vagy egyáltalán nem tart attól, hogy megszűnne a munkahelye – 16,2 százalék azok aránya a mintában, akik teljesen biztosak a munkahelyi helyzetükben. Tart a munkahelye megszűnésétől a megkérdezettek 22,5 százaléka, és kifejezetten instabilnak érzi a helyzetét további 4,7 százalék. A megkérdezett dolgozó állampolgárok közül majdnem 15 százaléka gondolkodik külföldi munkavállalásban, közülük 34,2 százalék pedig már konkrét lépéseket is tett a külföldi munkavállalás érdekében. Elsődlegesen a fiatalabb korosztályok gondolkodnak a külföldi munkavállaláson: ez minden negyedik 18–29 éves, valamint minden ötödik 30–39 éves tervei között szerepel.

©

Oktatás, egészségügy: elégtelen

A gyermeket nevelők meglehetősen eltérően látják a magyar közoktatási rendszert. Egy négyfokú skálán értékelve az általános iskolával még elégedettek (3,53), de a szakiskolai képzésre már kevesebbet (2,91) adtak – és hasonló számokat kaptak a középiskolák és az egyetemek is. Egy összetettebb kérdés feltételekor kiderült, hogy a nyelvtanítás minőségét kedvezőtlenül ítélő 63,3 százalék szerint nem elegendő az iskolában szerzett tudás a nyelvvizsgához.

Egy tizenegy fokú skálán osztályozva kiderült, hogy a megkérdezettek nagyon elégedetlenek az állam oktatási, képzési rendszerben betöltött szerepével és úgy általában az oktatási rendszerrel is. Kiderült, hogy a nők közel harmada, a férfiak alig több mint tizenöt százaléka jár havonta vagy gyakrabban orvoshoz, és azok, akik az elmúlt egy évben nem jártak orvosnál, jellemzően férfiak, budapestiek, és magasabb jövedelemmel rendelkeznek.

Megkérdezték a válaszolókat arról is, hogy az egészségügy témakörében feltett kérdésekkel mennyire értenek egyet. Leginkább azzal az állítással értettek egyet, hogy: az állami egészségügyi rendszerben túl hosszúak a várólisták (80,2 százalék), de az emberek egyre inkább érzékelik az orvoshiányt is Magyarországon. Ezen túl a megkérdezettek a háziorvosi ellátással a legelégedettebbek (11-es skálán 7,04) és a kórházival vannak a legkevésbé kibékülve (5,45), valamint az állam feladatellátását is nagyon lepontozták (5,22). Az állami forráselosztás megítélését vizsgálva társadalmi konszenzus mutatkozik abban, hogy az egészségügyre több pénzt kell fordítania az államnak: tízből nyolc ember van ezen a véleményen.

Csúszik a boríték

Az orvosnál járt válaszolók közel húsz százaléka nyilatkozott úgy, hogy az elmúlt egy évben fizetett hálapénzt, a kórházi ellátásban részesülők közül pedig minden második megkérdezett csúsztatta a borítékot. Az idősebb korosztályokba tartozók nagyobb arányban adtak hálapénzt az elmúlt egy év során – aminek az lehet az oka, hogy minden bizonnyal ők vettek igénybe kórházi ellátást. Korcsoporti szinten a 30–39 évesek körében a legjellemzőbb, hogy hálapénzt adtak, saját „hálafizetésükön” túl gyermekeik és szüleik esetében is ők intézik ezt minden bizonnyal.

©

Fogalmunk sincs

A kutatás rákérdezett arra is, hogy honnan és milyen rendszerességgel tájékozódnak az emberek a közügyekről. Kiderült, hogy a megkérdezettek 37,6 százaléka nem tájékozódik közügyekről egyik csatornán sem. Hagyományos csatornákon (tévé, rádió, nyomtatott lapok) tájékozódik az emberek 18,8 százaléka, és a legnagyobb csoportot, a minta 43,6 százalékát teszik ki az internetet is használók.

Ha korosztály szerint vizsgáljuk, akkor kiderül, hogy a legfiatalabb korosztály (18-29 évesek) harmada nem tájékozódik a közügyekről, a hetvenévesnél idősebbek között 41,6 százalék ez az arány. Az iskolai végzettséggel összefüggésben pedig az látszik, hogy a legfeljebb nyolc osztályt végzettek több mint fele, 55,3 százaléka nem tájékozódik közügyekről, ez az arány az iskolai végzettség emelkedésével csökken, a felsőfokú végzettséggel rendelkezőknek már csak körülbelül ötöde, 21,2 százalék nem tájékozódik.

Nincs félretett pénz

A jelentésből kiderül az is, hogy a magyarok 63 százaléknak semmilyen tartaléka nincs, egy hónap után becsődölne. Ráadásul mindössze 1,2 százalék azok aránya, akik egy évnél hosszabb idő alatt sem roppannának össze. A családi pótlékot a válaszadók majdnem 60 százaléka kevesli, a családi adókedvezmény a megkérdezettek harmada számára puszta tévedés, a kismamák munkába való visszatérésének segítését több mint 43 százalék kevesli, úgy, hogy akiket nem érintenek ezek a támogatások, nagy százalékban nem válaszoltak. A segélyek összegét 63 százalék nem tartja megfelelőnek, nagyjából ennyien gondolják úgy, hogy még két keresetből sem lehet felnevelni Magyarországon 3 gyereket, több mint 73 százalék szerint igazságtalan a magyar nyugdíjrendszer.

©

Állam, rend és jövő

A megkérdezettek majdnem 85 százaléka nagyobb biztonságban érzi magát a közterületen, ha lát rendőrt, és sokak szerint (61,9 százalék) célszerű lenne visszaállítani a sorkatonaságot is. 65 százalék várja azt, hogy a Magyar Honvédség bekapcsolódjon a hazafias és honvédelmi nevelésbe.

A jövőre vonatkozó kérdésre a válaszadók 26,4 százaléka gondolta úgy, hogy gyermekei életminősége nem fog változni a sajátjához képest. A pozitív várakozások valamelyest túlsúlyban vannak ugyan a negatív vélekedésekkel szemben, de jellemzően az életminőségnek inkább csak kismértékű (24,7 százalék), mint nagymértékű (5,9 százalék) javulásában bíznak. Ezzel szemben a megkérdezettek 17,4 százaléka szerint kis mértékben, 8,6 százalék szerint nagy mértékben romlani fog az életminőség a jövőben.

*

A 2017-es Jó Állam Jelentés az egyetem Államkutatási és Fejlesztési Intézetében készült, a közvélemény-kutatási adatokat a Nézőpont Intézethez tartozó Kutatópont rögzítette, 2500 fős mintán, ami a 18 évesnél idősebb lakosságra, adott szociodemográfiai jellemzők alapján teljesen reprezentatív. Az egyetem harmadik éve adja ki a jelentést, az idei lett a legmélyebb és legátfogóbb.

(A Jó Állam Jelentést itt találja, pdf)

Csatlakozzon a HVG Pártoló Tagsághoz!

Több mint 1 milliós olvasótáborunk zöme már a digitális, ingyenes tartalmainkból tájékozódik. Az ezt lehetővé tevő hirdetéseken alapuló üzleti modellre azonban nagy nyomást helyeznek a technológiai vállalatok és a független médiát ellehetetlenítő politika.
Azért, hogy továbbra is a tőlünk telhető legmagasabb színvonalon szolgáljuk ki olvasóinkat Pártoló Tagsági programot indítunk. Tagjaink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, illetve számos előnyt élvezhetnek.
Csatlakozzon programunkhoz, vagy támogasson minket egyszeri hozzájárulással!