szerző:
Domány András

„Észszerűtlen, és mint ilyen, önkényes jogalkotói döntés” – ezzel az indoklással semmisítette meg az Alkotmánybíróság azt a törvényhelyet, amely szerint „az álláskeresőt három hónap időtartamra ki kell zárni a közfoglalkoztatásból, ha önkormányzati rendeletben előírt, a lakókörnyezet (kert, udvar, jogszabályban meghatározott, az ingatlanhoz kapcsolódó közterület) rendezettségének biztosítására vonatkozó kötelezettségét nem teljesíti”.

A határozat az alapvető jogok biztosának indítványa alapján vizsgálta meg a közfoglalkoztatási törvényt, és szokatlanul kemény szavakkal ítélte el a jogszabályt. Igaz ugyan, hogy az Alaptörvény kimondja: „Törvény a szociális intézkedések jellegét és mértékét a szociális intézkedést igénybe vevő személynek a közösség számára hasznos tevékenységéhez igazodóan is megállapíthatja.” Csakhogy – állapították meg a bírák – a lakókörnyezet rendezettsége „közösség számára hasznos tevékenység” előírásaként nem értelmezhető. Ez ugyanis a magánszférához való jog olyan korlátozását jelenti, ami semmilyen alkotmányjogilag értékelhető összefüggésben nem áll a szociális ellátással. Márpedig a magánszféra

„teljesen ki van zárva minden állami beavatkozás alól, mivel ez az emberi méltóság alapja”.

Az Ab Székely László ombudsmannal egyetértve arra is figyelmeztetett, hogy az előírás diszkriminatív, hiszen a közfoglalkoztatottak „tipikusan nehéz anyagi helyzetben lévő, a társadalom legkiszolgáltatottabb rétegéhez tartozó személyek”, és „nincs semmiféle észszerű oka annak, hogy az álláskeresőknek pusztán erre a körére különleges életvezetési előírásokat írjon elő a jogalkotó”, illetve a munkavégzéstől független feltételek teljesítését írja elő.

A határozat indoklásából kiderül, hogy a magyar települések fele, 1684 önkormányzat hozott rendeletet a lakókörnyezet rendezettségére vonatkozó követelményről, tehát sokakat érint a paragrafus, amely hatályát veszti, amint az Ab-határozat megjelenik a Magyar Közlönyben.

Volt öt ellenvélemény is

Öt kisebbségben maradt alkotmánybíró írt különvéleményt arról, hogy nem tartja alkotmánysértőnek a megsemmisített pontokat, mert szerintük a korlátozás belefér az Alaptörvény idézett cikkelyébe. Pokol Béla például azt írta: az emberi méltóság sérthetetlensége számára kizárólag a megalázás tilalmát jelenti, mert egyébként „nincsenek objektív szempontok, és a mindenkori alkotmánybírói többség véletlen állása dönti el, hogy mikor tekint egy megkülönböztetést észszerűnek, és így nem önkényesnek, vagy éppen fordítva”.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!