szerző:
Tóth Richárd
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A Budapest Exiles zsinórban másodszor lett magyar bajnok, ők adják a magyar válogatott gerincét is. Ez azonban senkit sem hat meg. Egy közös, MLSZ-es és kispesti pályafelújítás miatt könnyen lehet, hogy távozniuk kell otthonukból, és pálya nélkül maradnak. A foci legyőzheti a rögbit.

Az Exiles (nevük magyarul azt jelenti, hogy: Száműzöttek) évek óta használja a kispesti önkormányzati pályát, a KAC-ot. Habóczki Zsolt egy korábbi Facebook-bejegyzésében azt írta: november elején olyan híreket kapott, hogy az MLSZ pályaépítési programjának keretében a szövetség pénzt ad az önkormányzatnak a felújításhoz, de kikötötték, hogy a munkálatok befejezése után azt csak focira lehet használni. Azt állította, az egyeztetésekre nem hívták őket, pedig évek óta fizetnek is a használatért, a rögbis szerint évi másfél és négymillió forint közötti összeget.

Kérdéseinkkel megkerestük először az önkormányzatot, majd az MLSZ-t is. Gajda Péter polgármester a hvg.hu-nak azt mondta, nincs még végleges döntés arról, hogy kik és milyen formában használhatják a jövőben az önkormányzati sporttelepet.

Természetesen elsődleges célunk, hogy azt a kispestiek továbbra is ingyenesen, elsősorban szabadidő- és tömegsport céljára tudják igénybe venni.

Panaszkodtak a focisták

A költségekről azt mondta, a tervezett kiadás 200 millió forintra rúg, ebből 20 milliót fizet Kispest, a többit az MLSZ állja. A kerületvezető szerint egyeztettek az Exiles csapatával, és mivel az önkormányzat, valamint az MLSZ között

még nem született semmiféle szerződés, annak előkészítése zajlik, ezért természetesen van lehetőség arra, hogy megoldást találjunk arra, hogy a klub Kispesten maradhasson.

Az első önkormányzati válasz után nem sokkal kaptunk egy részletesebb levelet is, amiben leírták, hogy a „rögbisek 2015-ben 455 ezer, 2016-ban 1 727 ezer, 2017-ben 1 332 ezer forintot fizettek pályahasználatért, tehát három év alatt fizetnek kb. 4 millió forintot, ha az október-november havi várható befizetéseiket is figyelembe veszem. Tehát nem igaz az az állítás miszerint évi 1,5-4 millió forintot fizetnének a pálya használatáért.”

Azt az önkormányzat is elismerte, hogy az időbeosztással sosem volt gond, a rögbisek akkor használták a pályát, amikor mások nem, de a „Honvéd képviselői rendszeresen kifogásolták, hogy a rögbisek edzései és meccsei a pálya talaját nagyon megviseli”.

Az MLSZ mossa kezeit

A fociszövetség válaszában kiemelte, ők csak jót akarnak. „A Budapest Pályaépítési Program célja, hogy megújuljanak az elmúlt évtizedekben tönkrement, rossz állapotban lévő kisebb budapesti sporttelepek, pályák, és hogy e mellett új pályák épüljenek a fővárosi amatőr labdarúgást szolgálva.”

Szempont, hogy 1) a pályákat elsősorban utánpótlás, gyermek- és amatőr célokra kell felhasználni, 2) azokat a lehető legnagyobb kihasználtsággal kell üzemeltetni, és 3) minden esetben biztosítania kell a tulajdonosnak, önkormányzatnak önrészt a beruházás megvalósításához.

A konkrét esethez kapcsolódóan azt mondták, azt nem írja elő, nem határozza meg az MLSZ, hogy az egyes pályákat kiknek, és különösen nem, hogy kiknek nem szabad használnia. A feltételek biztosításának, és annak kérdése, hogy ki használja a pályát, teljes mértékben az üzemeltető feladata és felelőssége, akinek arra is kiterjed a felelőssége, hogy a pályák minősége megfelelő legyen a használat során.

Ilyen módon sem az említett rögbicsapat, sem esetleges jövőbeni más panaszosok ügye nem az MLSZ központi hivatalának, vagy Budapesti Igazgatóságának hatáskörébe tartozik.

Az Exilest még 1991-ben alapította néhány angol és francia játékos, akik Budapesten dolgoztak akkor, és szerettek volna rögbizni itt is, most gőzerővel pályát keresnek maguknak.