szerző:
G. M.
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Túlvan első afrikai útján a magyar segélyprogramot képviselni hivatott utazó nagykövet, Heltai Péter. Miután a hvg.hu kérdéseire nem válaszolt, kénytelenek voltunk a Twitter-üzeneteiből értékelni sikereit. Otrombaságban meglehetősen erős, szemben az angol nyelvtudással.

Képzeljük el André Goodfriend amerikai ügyvivőt az alföldi tanyavilágban, ahogy egy ottani család mellett pózol, és azt írja hozzá: most mentem vissza az időben több évtizedet. Talán ebből a perspektívából mindenki érti, miért elfogadhatatlan, amikor Magyarország utazó nagykövete, aki elvileg az állam fejlesztési pénzeinek elköltését szervezné és ellenőrizné, egy nigériai faluból azt kürtöli a Twitteren keresztül angolul világgá:

Most mentem vissza „néhány” évszázadot.

A szöveg elhallgatja: mihez is hasonlítja az évszázados lemaradást. Honnan néz Heltai nagykövet az ottaniakra? Mi az a mérce, amely szerint kijelölhető a képen mutatott közösség helye a magyar diplomata szemében? Ami a képen szereplők biológiai fejlettségét illeti, a nagykövet semmivel sem tart előrébb az evolúciót tekintve, mint a többiek, a Heltai által láttatott szakadék csak kulturálisan értelmezhető. Ezzel pedig a magyar állam képviselője épp azt teszi Afrikában, amit joggal kér ki Magyarország minden lakója és választott képviselője más esetekben.

©

Magas lóról ne beszéljen velünk (és még kevésbé rólunk) az Egyesült Államok vagy Nyugat-Európa bármely vezetője. Amikor mi vagyunk lesajnálva, magunk is azt érezzük, hogy a feltételezett kulturális fölény hamis. Heltai ráadásul ezzel a kommentárjával „kizárja a nigériai vendéglátóit a jelenből, így a felelős szuverén közösségek sorából, vadembernek, nomádnak minősíti őket, akik helyett és akik nevében ő, a nyugat képviselője dönt; akiknél ő (mi) mindent jobban tud(unk)" – értékel egy angliai egyetemen tanító magyar audiovizuális szakember.

Magyar alap

Ezt a filozófiát tükrözi egyébként a Heltai által képviselni hivatott program neve is: Hungary Helps, vagyis Magyarország segít. A partneri viszony kifejezése helyett az alá-felé rendeltségre utal. (Képzeljük el, ha nem „alapnak" nevezné Oslo a programját, hanem azt hirdetné: „Norvégia segít". Egyből azt felelné az önérzetes magyar, hogy „segítsd te a...")

©

Heltai Péter Twitter-üzeneteinek egy részében úgy tesz, mintha Magyarország nagyköveteként, állami pénzen utazva a cél valójában az ő szórakoztatása lenne. Turista a nyomorban – ezt a képet alakítja ki. Egy fotó fölé például azt írta: én és a haverom. Ez ugyanaz, mint amikor az öreg rabszolgát boy-nak hívja a nyikhaj felvigyázó – ítél az egyetemi tanár. Szerinte a faji felsőbbrendűség süt belőle, ugyanaz munkál a #buddies hashtagben, mint a cigányt infantilizáló közbeszédben. A rendőr funkcióját, komolyságát, státuszát tagadja ez a „haverok” megjegyzés.

Nem árt azt is tudatosítani, mely országban találja meg Heltai az évszázados lemaradást: abban, amely gazdasági és népesedési értelemben a 21. és a 22. század egyik globális játékosa. Nigéria már most Afrika legnagyobb lakosságú országa a kontinens legerősebb gazdaságával. A GDP tekintetében 21. helyen állnak a Világbanknál, Magyarország pedig az 56., a két ország közötti különbség meghaladja a négyszerest. Nigéria gazdasága a 28 uniós tagállam közül 23-nál erősebb, és rajta vannak Indiával és Kínával azon a tizenegyes listán, amely a globális fejlődést generáló államokat sorolja fel. Lakossága hivatalos becslések szerint 2100-ra fél- és egymilliárd közé tehető.

Az első pályázati kérdés: Kiben hiszel?

Mivel Heltai Twitter-csatornájának célja Magyarország imázsának erősítése, érdekes azt is megemlíteni, mennyire a keresztény közösségek megsegítésére koncentrál a teljes tartalom. Ezzel azonban léket kap a propaganda állítása, amely szerint nem befogadni kell a kulturálisan és felekezetileg számunkra idegen közösségeket, hanem helyben segíteni őket. A muzulmán bevándorlóktól félünk, de a képek alapján nem a muzulmánoknak segítünk otthonmaradni/hazatérni, hanem a keresztény kisebbségeknek. A muzulmánoknak nem segítünk Európában, mert akkor odajönnek. De Irakban, Szíriában sem segítünk nekik, mert ott a keresztények érdemlik meg a segítségünket.

©

És miközben fölényesen kommunikál a nevünkben az Afrikában utazó Heltai, kínos angol hibák sorát ejti, és végtelen szolgalelkűségről tesz tanúbizonyságot főnöke, Szijjártó Péter irányában. Összefoglalva ennyit tudhattunk meg a Twitter-bejegyzésekből Heltai most zárult első afrikai útjáról.

Pedig szerettünk volna adatokat, eredményeket megismerni. Ebből a szempontból egyetlen angolra fordított MTI-hírt ismerhettünk meg, amely szerint 420 millió forint értékben segít majd a jövőben a magyar állam újjáépíteni három iskolát és egy kórházat, amelyet a Boko Haram iszlamista terroristái romboltak le, a szerződő fél pedig nem az afrikai állam, hanem a katolikus egyház helyi képviselője. A magyar nagyvonalúság tehát addig terjed, hogy egy nigériai polgárra vetítve 2 forint 27 fillért adományoz. A projekt minden egyéb részletével adós maradt a nagykövet.

Az viszont könnyen visszájára sülhet el, hogy nem csak a kommunikáció fókuszában áll a kereszténység, de a segélyeket is felekezeti alapon osztják. Nigériában ez a fajta álláspont kifejezetten veszélyes. Az ország lakosságának fele keresztény, fele muzulmán. A Boko Haram eddig is véres harcot vívott, hogy háborút provokáljon a felekezetek között. Ezt a logikát segíti sajnos, ha a különbségtételt a pénzzel érkező külföldi vendég is erősíti. Márpedig egy fokozódó vallási szembenállás épp az elvándorlás kiváltója lehet.

A gazdálkodásról egy szót se!

A hvg.hu szeretett volna többet megtudni a Hungary Helps programról és nagykövetéről, mint ami egy Twitter-fiókból kiderül. A célunk a megértés lett volna. Ám hiába próbáltuk Heltai Péternek visszatérően feltenni kérdéseinket, nekünk nem válaszolt. Az üldözött keresztényekről szóló konferencián személyesen vártuk be, amíg minden általa kiválasztott sajtóterméknek nyilatkozott, de a hvg.hu kérdéseit azzal hárította el, hogy küldjük el azokat írásban. Megtettük:

  • A kormány hangsúlyozottan keresztény külpolitikát folytat, erről beszélt Szijjártó Péter is előadásában. Nem érzi-e diszkriminatívnak, hogy a kormány csak a keresztény menekültekre koncentrál, a muszlim országokból érkező menedékkérők bejutását lassítja a tranzitzóna területére?
  • Hogyan lett a Hungary Helps utazó nagykövete, milyen eredményei, szakmai előélete van?
  • Pontosan mivel tölti utazó nagyköveti idejét?
  • Hogyan aránylik a nagykövetre, utazásaira és a bürokráciára elköltött összeg a valóban célba juttatott segélyekhez?
  • Ha ennyire fontos a keresztény közösségek és menekültek kérdése a kormány számára, hogy lehet, hogy a kormány az elérhető adatok szerint még egy stadionnyi összeget sem szán a területre?

Válaszait azóta is várjuk.

Joó Hajnalka Itthon

Hungary (alig) Helps: találja ki, mennyit költünk a programra, amire Orbán büszke

A kormányfő a menekültek befogadásának egyik ellenérveként dicsekedett Brüsszelben azzal, hogy „rengeteg pénzt, embert és eszközt” juttattunk a segítségre szoruló területekre. Pedig Magyarország külföldi humanitárius segítségnyújtásra csak töredékét költötte annak, amit a menekültellenes gyűlöletkampányra, a határon túli futballcsapatokra és a sok kisebb-nagyobb stadionra, sportklubra.