szerző:
G. M.
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Túlvan első afrikai útján a magyar segélyprogramot képviselni hivatott utazó nagykövet, Heltai Péter. Miután a hvg.hu kérdéseire nem válaszolt, kénytelenek voltunk a Twitter-üzeneteiből értékelni sikereit. Otrombaságban meglehetősen erős, szemben az angol nyelvtudással.

Képzeljük el André Goodfriend amerikai ügyvivőt az alföldi tanyavilágban, ahogy egy ottani család mellett pózol, és azt írja hozzá: most mentem vissza az időben több évtizedet. Talán ebből a perspektívából mindenki érti, miért elfogadhatatlan, amikor Magyarország utazó nagykövete, aki elvileg az állam fejlesztési pénzeinek elköltését szervezné és ellenőrizné, egy nigériai faluból azt kürtöli a Twitteren keresztül angolul világgá:

Most mentem vissza „néhány” évszázadot.

A szöveg elhallgatja: mihez is hasonlítja az évszázados lemaradást. Honnan néz Heltai nagykövet az ottaniakra? Mi az a mérce, amely szerint kijelölhető a képen mutatott közösség helye a magyar diplomata szemében? Ami a képen szereplők biológiai fejlettségét illeti, a nagykövet semmivel sem tart előrébb az evolúciót tekintve, mint a többiek, a Heltai által láttatott szakadék csak kulturálisan értelmezhető. Ezzel pedig a magyar állam képviselője épp azt teszi Afrikában, amit joggal kér ki Magyarország minden lakója és választott képviselője más esetekben.

©

Magas lóról ne beszéljen velünk (és még kevésbé rólunk) az Egyesült Államok vagy Nyugat-Európa bármely vezetője. Amikor mi vagyunk lesajnálva, magunk is azt érezzük, hogy a feltételezett kulturális fölény hamis. Heltai ráadásul ezzel a kommentárjával „kizárja a nigériai vendéglátóit a jelenből, így a felelős szuverén közösségek sorából, vadembernek, nomádnak minősíti őket, akik helyett és akik nevében ő, a nyugat képviselője dönt; akiknél ő (mi) mindent jobban tud(unk)" – értékel egy angliai egyetemen tanító magyar audiovizuális szakember.

Magyar alap

Ezt a filozófiát tükrözi egyébként a Heltai által képviselni hivatott program neve is: Hungary Helps, vagyis Magyarország segít. A partneri viszony kifejezése helyett az alá-felé rendeltségre utal. (Képzeljük el, ha nem „alapnak" nevezné Oslo a programját, hanem azt hirdetné: „Norvégia segít". Egyből azt felelné az önérzetes magyar, hogy „segítsd te a...")

©

Heltai Péter Twitter-üzeneteinek egy részében úgy tesz, mintha Magyarország nagyköveteként, állami pénzen utazva a cél valójában az ő szórakoztatása lenne. Turista a nyomorban – ezt a képet alakítja ki. Egy fotó fölé például azt írta: én és a haverom. Ez ugyanaz, mint amikor az öreg rabszolgát boy-nak hívja a nyikhaj felvigyázó – ítél az egyetemi tanár. Szerinte a faji felsőbbrendűség süt belőle, ugyanaz munkál a #buddies hashtagben, mint a cigányt infantilizáló közbeszédben. A rendőr funkcióját, komolyságát, státuszát tagadja ez a „haverok” megjegyzés.

Nem árt azt is tudatosítani, mely országban találja meg Heltai az évszázados lemaradást: abban, amely gazdasági és népesedési értelemben a 21. és a 22. század egyik globális játékosa. Nigéria már most Afrika legnagyobb lakosságú országa a kontinens legerősebb gazdaságával. A GDP tekintetében 21. helyen állnak a Világbanknál, Magyarország pedig az 56., a két ország közötti különbség meghaladja a négyszerest. Nigéria gazdasága a 28 uniós tagállam közül 23-nál erősebb, és rajta vannak Indiával és Kínával azon a tizenegyes listán, amely a globális fejlődést generáló államokat sorolja fel. Lakossága hivatalos becslések szerint 2100-ra fél- és egymilliárd közé tehető.

Az első pályázati kérdés: Kiben hiszel?

Mivel Heltai Twitter-csatornájának célja Magyarország imázsának erősítése, érdekes azt is megemlíteni, mennyire a keresztény közösségek megsegítésére koncentrál a teljes tartalom. Ezzel azonban léket kap a propaganda állítása, amely szerint nem befogadni kell a kulturálisan és felekezetileg számunkra idegen közösségeket, hanem helyben segíteni őket. A muzulmán bevándorlóktól félünk, de a képek alapján nem a muzulmánoknak segítünk otthonmaradni/hazatérni, hanem a keresztény kisebbségeknek. A muzulmánoknak nem segítünk Európában, mert akkor odajönnek. De Irakban, Szíriában sem segítünk nekik, mert ott a keresztények érdemlik meg a segítségünket.

©

És miközben fölényesen kommunikál a nevünkben az Afrikában utazó Heltai, kínos angol hibák sorát ejti, és végtelen szolgalelkűségről tesz tanúbizonyságot főnöke, Szijjártó Péter irányában. Összefoglalva ennyit tudhattunk meg a Twitter-bejegyzésekből Heltai most zárult első afrikai útjáról.

Pedig szerettünk volna adatokat, eredményeket megismerni. Ebből a szempontból egyetlen angolra fordított MTI-hírt ismerhettünk meg, amely szerint 420 millió forint értékben segít majd a jövőben a magyar állam újjáépíteni három iskolát és egy kórházat, amelyet a Boko Haram iszlamista terroristái romboltak le, a szerződő fél pedig nem az afrikai állam, hanem a katolikus egyház helyi képviselője. A magyar nagyvonalúság tehát addig terjed, hogy egy nigériai polgárra vetítve 2 forint 27 fillért adományoz. A projekt minden egyéb részletével adós maradt a nagykövet.

Az viszont könnyen visszájára sülhet el, hogy nem csak a kommunikáció fókuszában áll a kereszténység, de a segélyeket is felekezeti alapon osztják. Nigériában ez a fajta álláspont kifejezetten veszélyes. Az ország lakosságának fele keresztény, fele muzulmán. A Boko Haram eddig is véres harcot vívott, hogy háborút provokáljon a felekezetek között. Ezt a logikát segíti sajnos, ha a különbségtételt a pénzzel érkező külföldi vendég is erősíti. Márpedig egy fokozódó vallási szembenállás épp az elvándorlás kiváltója lehet.

A gazdálkodásról egy szót se!

A hvg.hu szeretett volna többet megtudni a Hungary Helps programról és nagykövetéről, mint ami egy Twitter-fiókból kiderül. A célunk a megértés lett volna. Ám hiába próbáltuk Heltai Péternek visszatérően feltenni kérdéseinket, nekünk nem válaszolt. Az üldözött keresztényekről szóló konferencián személyesen vártuk be, amíg minden általa kiválasztott sajtóterméknek nyilatkozott, de a hvg.hu kérdéseit azzal hárította el, hogy küldjük el azokat írásban. Megtettük:

  • A kormány hangsúlyozottan keresztény külpolitikát folytat, erről beszélt Szijjártó Péter is előadásában. Nem érzi-e diszkriminatívnak, hogy a kormány csak a keresztény menekültekre koncentrál, a muszlim országokból érkező menedékkérők bejutását lassítja a tranzitzóna területére?
  • Hogyan lett a Hungary Helps utazó nagykövete, milyen eredményei, szakmai előélete van?
  • Pontosan mivel tölti utazó nagyköveti idejét?
  • Hogyan aránylik a nagykövetre, utazásaira és a bürokráciára elköltött összeg a valóban célba juttatott segélyekhez?
  • Ha ennyire fontos a keresztény közösségek és menekültek kérdése a kormány számára, hogy lehet, hogy a kormány az elérhető adatok szerint még egy stadionnyi összeget sem szán a területre?

Válaszait azóta is várjuk.

HVG Pártoló Tagság program

Több mint 1 milliós olvasótáborunk zöme már a digitális, ingyenes tartalmainkból tájékozódik. Az ezt lehetővé tevő hirdetéseken alapuló üzleti modellre azonban nagy nyomást helyeznek a technológiai vállalatok és a független médiát ellehetetlenítő politika.
Azért, hogy továbbra is a tőlünk telhető legmagasabb színvonalon szolgáljuk ki olvasóinkat Pártoló Tagsági programot indítunk. Tagjaink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, illetve számos előnyt élvezhetnek.
Csatlakozzon programunkhoz, vagy támogasson minket egyszeri hozzájárulással!
Joó Hajnalka Itthon

Hungary (alig) Helps: találja ki, mennyit költünk a programra, amire Orbán büszke

A kormányfő a menekültek befogadásának egyik ellenérveként dicsekedett Brüsszelben azzal, hogy „rengeteg pénzt, embert és eszközt” juttattunk a segítségre szoruló területekre. Pedig Magyarország külföldi humanitárius segítségnyújtásra csak töredékét költötte annak, amit a menekültellenes gyűlöletkampányra, a határon túli futballcsapatokra és a sok kisebb-nagyobb stadionra, sportklubra.