A börtönben tizenkét kilót fogyott, most ő a Hétköznapok hősei-kampány egyik arca

A börtönben tizenkét kilót fogyott, most ő a Hétköznapok hősei-kampány egyik arca

Utolsó frissítés:

Dercsényi Dávid Szerző:

Dercsényi Dávid
Dercsényi Dávid

Hétköznapok hősei címmel adventi kampányt indít a Magyar Helsinki Bizottság. Azokat mutatja be, akik nem fogják be a szájukat, kiállnak az őket ért jogtalanságok ellen. Van, aki mécsesből kirakott feliratért kapott figyelmeztetést, és van, aki négy hónapos vizsgálati fogságba került. Az illiberális államokban ők a fogyatkozó kisebbség – a többség egyre óvatosabb és beletörődőbb.

Kirúgás egy ellenzéki hangvételű Facebook-poszt miatt, szabálysértés mécsesekből kirakott betűkért vagy azért, mert a Budapest Pride résztvevői nem akartak egy karámban felvonulni – adventi kampányba kezd a Magyar Helsinki Bizottság, olyan embereket mutatnak be, akik ki mertek állni ügyükért, jogaikért a mai Magyarországon, vagy akár a múltban tettek tanúbizonyságot példaértékű bátorságról.

A Hétköznapok hősei-kampány a gyerekek adventi naptárához hasonlóan december 1-jétől mindennap egy példamutató hőst mutat be a jelenből és a múltból. December 5-én például Szent Miklóst, aki a fogvatartottak védőszentje is, és ilyen módon kollegiális viszonyban van a Helsinkivel – igaz, Szent Miklóst soha nem tiltották ki a börtönből, a Helsinkit viszont igen: a BVOP idén felmondta a jogvédő szervezettel a sokéves együttműködésüket.

Zsák Ferenc
©

Pedig ennek köszönhette például Zsák Ferenc is, hogy a Helsinki ellátta a védelmét. Az a Zsák Ferenc, aki egy debreceni környezetvédő civil szervezet vezetőjeként 2010-ben megpróbált jogilag fellépni az Audi győri gyárának bővítése ellen, mivel azt egy Natura 2000-es, védendő természeti területen szerette volna megtenni. Az ügy annak idején bejárta a sajtót: a vád szerint Zsák pénzt kért azért, hogy abbahagyja a bővítés hátráltatását. A Helsinki által szervezett sajtóeseményen viszont az hangzott el, hogy az Audi lépre csalta Zsákot: a rendőrségnek dolgozó Audi-alkalmazottak 200 millió forintot ajánlottak fel Zsák környezetvédő szervezetének, ha visszalépnek a pereskedésből, amelyben akkor már egyedül voltak, holott a legelején még 22 civil szervezet kezdte meg a jogi folyamatot. A per folyamán nem is tagadták, hogy az ajánlatot csakis Zsák lebuktatása miatt tették. Zsákék voltak a legkitartóbbak, ezért csapdába estek. A telefonját lehallgatták, majd megvádolták vesztegetéssel – egy olyan ügyben, amelyben a társadalmi veszélyesség nem merül fel, és Zsák sem nyert volna vele semmit. Végül 2013-ban két évre ítélték három évre felfüggesztve.

Zsákot a 112 napig tartó előzetes letartóztatás alatt találta meg a Helsinki (erre ma már nem kerülhetne sor, mivel a civil szervezet nem léphet be a büntetésvégrehajtási intézményekbe). Az előzetest úgy rendelték el, hogy előtte 15 napot szabadlábon volt, mégis a bizonyítékok eltüntetésének és a tanúk befolyásolásának veszélye miatt látta indokoltnak a bíróság az előzetes elrendelését. Holott ezeket megléphette volna a szabadlábon töltött két hét alatt is.

Az előzetesre a debreceni börtön hírhedt 17-es cellájában került sor: a büntetlen előéletű Zsák bekerült a darabolós gyilkosok közé. Nem kaphatott levelet, csomagot, nem járhatott beszélőre, 12 kilót fogyott. A hvg.hu kérdésére elmondta, nem próbálták megfélemlíteni, sőt megszerették a cellatársai, mert sokat segített nekik, adott jogi tanácsot, fogalmazott és írt nekik beadványokat. De természetesen az egész eljárás nem múlt el nyomtalanul: elvesztette a lelkesedését. „Nagyon megalázó volt a bíró előtt állni”, mondja Zsák. A Helsinki és Zsák most Strasbourgban az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt szeretne elégtételt kapni, szeretne perújítást elérni.

©

A másik hétköznapi hős, aki megjelent a sajtó képviselői előtt, Karlik Cintia, a Budapest Pride szóvivője volt. Karlik és társai évek óta küzdöttek azért, hogy ne kordonok közt, „karámban” kelljen a vonulóknak menniük, lehessen a Budapest Pride egy normális vonulás, amelyhez bárki bármikor csatlakozhat, illetve elmehet onnan, és a város közlekedését sem bénítja meg az esemény. Ezért kérték a rendőrséget, hogy más módon oldja meg az esemény biztosítását. 2016-ban már nem is volt ellentüntetés, indokolatlan és méltatlan ez a rácsok közti vonulás.

A BRFK-val idén rengeteget tárgyaltak, a rendőrség ígért mindent, majd újra elkezdte ácsolni a karámot. Amikor a pride-osok ezt látták, úgy döntöttek, akkor ők más úton fognak menni. A rendőrség ezt úgy hálálta meg, hogy Karlikot szabálysértési eljárásba vonta be, azaz megbírságolta 50 ezer forintra a gyülekezési joggal való visszaélés ügyében. A jogi procedúra még nem ért véget.

A Helsinki úgy látja, világszerte nő a jogvédő civilek jelentősége, és főleg az illiberális rezsimekben. Ezekben persze a helyzetük is romlik. A szervezet maga is érzi ezt: volt már, hogy a hozzájuk forduló ügyfél rejtélyes módon meggondolta magát, hogy inkább mégsem a Helsinkivel viszi az ügyét, voltak helyszínek, akik az utolsó pillanatban jelezték, mégsem lenne jó, ha a Helsinki náluk tartaná a rendezvényét.

Ezért is fontos, hogy vannak olyanok, akik kiállnak, vállalják arccal, hogy ők küzdenek az őket ért jogtalanságok ellen.

Szert Boglárka
©

Mint Szert Boglárka, akit az Antall József Tudásközpontból azután bocsátottak el, miután kritikus megjegyzéseket írt a kormányzati gyűlöletpropagandával szemben. Vagy az a nő, aki a Kossuth téren mécsesekből kirakta az I stand with CEU feliratot, és ezért szankcionálta a rendőrség. Vagy az a jogellenesen letartóztatott kamionsofőr, akit szintén a Helsinki véd a jogi eljárásban. „Mi elmegyünk a falig”, ezt tudja ígérni a civil szervezet, mondja Fazekas Tamás, a Helsinki egyik jelenlévő ügyvédje a sajtónak arról, mit tehetnek ők.

Hozzászólások