szerző:
Windisch Judit - Tóth Richárd

Ott tartunk, hogy legkorábban januárban lehet egyezség az MSZP és a DK között, a baloldalon megy a mutogatás, hogy ki a hibás. Az év eleji határidő azért necces, mert február közepén már aláírásokat kell gyűjteniük a jelölteknek, rohamosan fogy az idő.

A DK-val 24 órán belül meg tudnánk állapodni – mondta még Botka László miniszterelnök-jelöltsége idején egy derűlátó, névtelenséget kérő szocialista. Az összefogás legfőbb akadályaként feltüntetett Botka azóta lelépett, egyezség pedig a fasorban sincs.

Bár eleinte Molnár Gyula MSZP-elnök abban bízott, hogy október 23-án egy nagy, közös színpadon áll majd a létező legszélesebb összefogás, elhangzott már november végi céldátum, ahogy az is, december 9-ig, a szocialisták majdnem kongresszusáig lesz egyezség, viszont a legutóbbi, hétfői tárgyalási kör után szocialista és DK-s forrásunk is azt mondta, legkorábban januárban juthat dűlőre a két párt.

Onnantól túl sok idejük nincs, ha Áder János köztársasági elnök a várakozásoknak megfelelően április 8-ra írja ki a választást, február közepén már gyűjteni kell a jelöltekre az aláírásokat. Onnantól kezdve viszont csak visszalépni lehet egymás javára, új jelöltet állítani vagy jelölőszervezetet váltani nem lehet. Több szereplővel beszéltünk, mindenki a másikra mutogat azzal kapcsolatban, ki a hibás azért, hogy még nincs megállapodás.

Molnár Csaba, a DK ügyvezető alelnöke az ATV-ben azt mondta, hat-hét héten keresztül folyamatosan haladtak előre, de az elmúlt egy hétben megrekedtek a tárgyalások, a szocialistáktól egy teljesen új ajánlatot kaptak. „Az MSZP 16-17 változtatással érkezett, olyan kerületeket is megvariálnak, ahol eddig volt egyfajta konszenzus a pártok között.” A tárgyalások menetéről nincs hivatalos információ, ahogy hivatalos egyéni-választókerületi lista sincs. Egy verzió megjelent az atv.hu-n, melyre Molnár Gyula MSZP-elnök azt mondta, az nem valós – más szocialista elismerte, hogy részben stimmel –, míg Gyurcsány Ferenc DK-elnök arról beszélt, a lényeget és irányát tekintve pontos a névsor.

Molnár Gyula, az MSZP elnöke
©

A listából – illetve a korábbi hírekből – is egyértelmű volt, vannak vitás körzetek, például Szegeden, ahol Botkáék mindkét választókerületet akarják, a DK pedig csak egyet adna. A fővárosban kilépéshez is vezetett az alku: az újpesti Horváth Imre kilépett a pártból, miután az egyeztetéseken felmerült, ott a DK indíthat jelöltet.

Horváth az elhunyt Kiss Péter szocialista politikus után jutott be egyéniben, időközi választáson. Beszéltünk olyan szocialistával, aki szerint nem igaz, hogy ők álltak volna elő új követeléssel, épp ellenkezőleg, megállapodásközeli helyzetben a DK az, amelyik újabb és újabb nyerő körzetet kér magának. Az újpestin kívül kapásból fölsorolt másik kettőt. Más, az előbbinél jelentősebb pozícióban lévő MSZP-s viszont megerősítette, információi szerint valóban új ajánlatot tett le az asztalra a tárgyalódelegáció, 15 helyen módosítottak a listán, picit puhítottak az álláspontjukon, most a DK-nál pattog a labda.

Az egyik kisebb párti nyilatkozónk kicsit más megvilágításba helyezi a szocialista álláspontot: bár szerinte kompromisszumos tárgyalási hangulat van, „a mai MSZP nem ugyanaz, mint amilyet ők szeretnének”. 2014-ben a szocialisták relatíve sok könnyen nyerhető egyéni választókerületet kaptak, de ha az ember figyelembe veszi a számokat, ennek már nem feltétlenül kell így lennie. A fővárosban például a DK és az MSZP fej-fej mellett áll, a „mikropártok” is hat százalékon, „így nehéz ugyanúgy elosztani az egyéni választókerületeket”. Abban sincs egyébként összhang, ki kivel nem akar tárgyalni. DK-soktól azt hallottuk, az MSZP ragaszkodott ahhoz, hogy a kisebb pártok nélkül tárgyaljanak először – ezért is ment egy külön, hárompárti meghívó az MSZP-nek, amelyre nem kaptak választ –, szocialista forrásunk szerint ez sem igaz, a DK akarta, hogy így legyen.

Mindeközben a DK tárgyal az Együtt-Párbeszéddel, a felek megállapodásközeli állapotot emlegetnek kettőjük viszonyában. Egyik forrásunk nem látja értelmét egy olyan megállapodásnak – egyéni választókerületi szinten –, amelyből a szocialistákat kihagynák. Ha karácsonyig nem lesz semmi, elképzelhető, hogy az Együtt-Párbeszéd előáll a saját jelöltjeivel, megmondja, hol indulnak, hol lépnek vissza más javára.

Ez nem ultimátum, de a jelenlegi helyzetbe nem érdemes beleragadnunk. Így nem mi látszunk majd kompromisszumképtelennek, az lesz az üzenet, hogy ha a többiek szeretnének tárgyalni, jöjjenek vissza – fogalmazott a kisebbik párt egyik politikusa.

Miután a tárgyalások titkosak, nem lehet biztosat mondani arról, ki látja jobban a másik felelősségét, az mindenesetre tény, Gyurcsány nagy taktikus: a közös listát nem kizáró politikus Botka távozása után hirtelen azt mondta, önálló listában gondolkodnak. Az MSZP közös listát akar, bár arról is ellentmondó információkat kaptunk, mennyire konzekvensen: míg szocialista forrásunk szerint konzekvensek a kérdésben, egy, a tárgyalásokról értesülő, kisebb párt politikusa azt mondta, legutóbb náluk ez nem került szóba. Rajta kívül viszont már az összes párt elzárkózik ettől, bár Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke az ATV-ben azt mondta, ha az MSZP nem tudja belekényszeríteni a DK-t egy közös listába, akkor elúszik a kormányváltás, „ebben az esetben viszont az MSZP-t terheli a felelősség”.

Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke és Juhász Péter, az Együtt elnöke
©

Gyurcsány Ferenc korábban a hvg.hu-nak azt mondta, közös listának és közös miniszterelnök-jelöltnek sincs értelme, utóbbinak azért nem, mert a programjuk néhány kérdésben eltér. Például a határon túli magyarok választási jogának megvonása kérdésében. Ami a nyilatkozat pillanatában még egy könnyen áthidalható kérdésnek tűnt, Gyurcsányék viszont egy elég sikeres aláírásgyűjtő kampányt szerveztek a kérdésre, ami után azt már nem lehet lényegtelen különbségként kezelni.

Miniszterelnök-jelölt nevek is röpködtek – elég csak Lattmann Tamásra vagy Balázs Péterre gondolni, amiből rendre rosszul jöttek ki a szocialisták. Megkerestük Tarjányi Pétert, a Magyar Progresszív Mozgalom létrehozóját, hogy nem látják-e szükségét beavatkozásnak, de a témában gyors telefonos interjút nem akart adni. Az utolsó álláspont szerint az MSZP közös miniszterelnök-jelöltben gondolkodik, önállót nem állít, bár Bangóné Borbély Ildikó elnökségi tag hétfőn azt mondta, lesz miniszterelnök-jelöltjük, de még nem mondta meg, ki.

A DK-nak viszont nem lesz kormányfőjelöltje, csak listavezetője, Gyurcsány Ferenc személyében, aki legutóbbi interjújában azt mondta, nem vágyik miniszterelnöki pozícióra választási győzelem esetén, az ellenzéki frakciót viszont szívesen irányítaná. Információink szerint a DK jövő hétvégén dönt az országos listáról. Az MSZP ezen a héten tette volna ugyanezt, de pár napja úgy döntött, listaállító kongresszus helyett csak egy programbemutató kibővített választmányi ülést tart szombaton.

A DK eddig sem siettette a megállapodást, ha nem is időhúzásra játszik, de egy, a tárgyalódelegáció munkájára rálátó forrásunk úgy fogalmazott, neki nem sürgős a mihamarabbi megállapodás. A DK indoka egyértelmű: az idő neki dolgozik. A Závecz Research számai szerint a teljes népesség körében az előző három hónapban minden mérésnél egy százalékkal jobb eredményt ért el, mint előzőleg, és most 6 százalékon áll a teljes népesség körében. A szocialistáknál fordított a helyzet, ők folyamatosan zuhanva most 8 százalékon állnak (ez a szám júliusban még 12 volt), az MSZP-nek égető szüksége lenne a pozitív üzenetek kommunikálására – a megegyezés ilyen lenne –, de a DK-sok arra apellálnak, hogy eljuthatnak odáig, mígnem a számok szerint is egyenlő felekként ülnek asztalhoz.

Molnár Gyula, az MSZP és Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke
©

A DK egy politikusa már korábban is azt mondta a hvg.hu-nak: arra játszanak, hogy szarban hagyják a szocialistákat. „Nem tudatos gyengítésről és sározásról van szó, de nem is vesszük fel őket arra a vonatra, ami most felfelé ível velünk” – árnyalta korábbi mondatát ugyanaz a névtelenséget kérő politikus.

Bangóné a már említett interjúban arról beszélt, nem érdeklik a közvélemény-kutatási adatok – Molnár Gyula pártelnök is azzal érvelt korábban, nem történelmi mélypont a 10 százalék alatti eredmény, hiszen régóta ezen a szinten vannak –, a 2010 óta létrejött pártoknak volt esélyük váltópárttá válni, de egyiknek sem sikerült átvennie az MSZP szerepét. Lendvai Ildikó volt pártelnök pedig az InfoRádióban arról beszélt, 2018-ban nem az MSZP léte a tét, hanem az, hogy marad-e olyan erő, amely a társadalmi igazságosságot képviseli Magyarországon.

Igen, le lehet esni a színpadról, be lehet gurulni a zenekari árokba, de mégsem ezt tartom a legnagyobb tétnek, bár nyilván nagyon fontos, hanem ennek a társadalmi következményeit.

Mindenesetre egyik baloldali nyilatkozónk – nem szocialista – úgy látja, az MSZP halogatja a tárgyalásokat, méghozzá azért, mert nem könnyű párton belül a helyzet: nemcsak egyéni helyekről kell lemondani, de ezzel párhuzamosan a listáról is meg kell alkudni belül. Ráadásul, aki számolni tud, látja, hogy itt nem 20-25, hanem 15 befutó hellyel számolhatnak a szocialisták: „Ha nem lesz megállapodás, taknyos katasztrófa lesz a választáson”.

Windisch Judit Itthon

A „töketlen ellenzék” esélyei számokban

Megnéztük, hogy a győzelemről áradozó, Horváth Csaba MSZP-s politikus szerint "töketlen" ellenzék milyen esélyekkel vág neki a választásnak. Elemeztük az eddig emlegetett forgatókönyvek előnyeit és hátrányait.