szerző:
hvg.hu

Az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi szakbizottsága (LIBE) először tartott meghallgatást az uniós alapszerződés nevezetes 7-es cikkelye alapján, és ha leendő jelentése nyomán az Európai Parlament plénuma úgy találja, cselekvésre fogja kérni az Európai Tanácsot, azaz a tagállamok kormányait képviselő testületet. Ott csak egyhangúan dönthetnek szankciókról, például a szavazati jog megvonása; a magyar kormány számíthat arra, hogy Lengyelország nem szavaz ellene. Kovács Zoltán kormányszóvivő korábban úgy látta: boszorkányüldözés és kommunista kirakatper lesz a meghallgatás.

A kormányt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter képviselte a jogállamiság és demokrácia magyarországi helyzetéről szóló meghallgatáson, amelyen részt vett Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke, Polyák Gábor, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője, illetve Szánthó Miklós, a kormányhoz igen közel álló, annak védelmére létrehozott Alapjogokért Központ igazgatója is.

Az EP-ben a magyarországi különjelentés elkészítésével megbízott Judith Sargentini zöldpárti képviselő részben ezen meghallgatás alapján állítja majd össze a dokumentum tervezetét, melyet várhatóan márciusban ismertet a LIBE tagjaival, akik még júniusban szavazhatnak arról. Szakértők szerint a jelentés szeptemberben kerül majd az EP plenáris ülése elé, és a testület adott esetben ennek alapján kezdeményezheti az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítását Magyarországgal szemben.A javaslat elfogadásához a leadott voksok több mint kétharmadára, valamint az összes képviselő abszolút többségének támogatására (vagyis legalább 376 szavazatra) lenne szükség az EP-ben. Ezután a miniszteri tanács négyötödös többséggel dönthet arról, fennáll-e a veszélye annak, hogy Magyarországon csorbulnak az EU alapértékei.

1 2
Sorrend megfordítása

Lezárult a meghallgatás

Különböző szavazások következnek, a meghallgatás ezzel véget ért.

A rapportőr megjegyzése

Ne keverjük ösze az embereket, pártokat, kormányokat. "Nem Magyarországot ítéljük meg, hanem a magyar helyzetet" reagál még a magyar helyzetről jelentő rapportőr.

A vendégek zárszava jön

Szijjártó Péter reagál: Magyarország egy erős EU-ban érdekelt, és a józan ész uralma kívánatos a vitákban. Kérdés, hogy az EU-ban egy kormány képviseli az embereket? Konkrétan is reagál: senki nem állítja, hogy minden migráns terrorista. De az ellenőrizetlen migráció lehetőség a terrorszervezeteknek. A civil szféra: 60 ezer civil szervezet van Magyarországon, most egy beszélt az EP előtt. A Helsinkinek 282 ember ajánlotta fel az adóegyszázalékát. Az emberek megkérdezése szükséges. A civil szférát nem nyomja el a kormány a külfödli támogats feltüntetésének követleményének. Magyarország betart minden jogszabályt menekültügyben - aki megfelel a menekültstátuszt szabályozó jogszabályoknak, megkapja azt. Baka-ügy: Bakát kártalanították, az ítéletet végrahajtották.

Pardavi Márta következik: az átláthatóság fontos, jogos a kérdés, ki finanszíroz kit. A szabályozás Magyarországon ezen a területen nagyon szigorú, a Helsinki 60 oldalas jelentést ad közre minden évben, és az nyilvános is. Nem minden civil szervezetnek vannak gondjai a törvénnyel, de nem is mind foglalkozik olyan kényes kérdésekkel, mint az érintettek. Sokat pedig önkormányzatok pénzelnek, ők félnek megszólalni. Menekültek: 1000 fő kapott védelmet, többségük már nincs Magyarországon, mert az ország már nem segíti az integrációt, a menekültek hajléktalansággal szembesülnek, és a kormány által felkorbácsolt menekültellenességgel. Az ország kiüresítette a menekültjogot.

Polyák Gábor: a vitának van köze a médiahelyzethez: Magyarországon nincsenek ilyen viták menekültügyben, mert hatalmas túlsúlyban vannak a kormány propagandaüzenetei. A nyílt vita helyett megbélyegzés zajlik. A médiát mérő indexek elérhetőek, a nemzetközi szakmai szervezeteket a kormány viszont minden alkalommal Soroshoz köti, diszkriminálja. A sajtóból értékes tudás veszett el, újságírók lettek pályaelhagyók. A nemzeti konzultáció álkonzultáció, a beérkező íveket nem elemzik ki, nem tartják nyilván. 2010 előtt sem volt jó a médiahelyzet, a hatóságot akkor is befolyásolták, de az állami hirdetések eloszlása igazságosabb volt, még ha kormánypártok irányába is húzott. Szánthónak is üzen: nem Európa kedvéérét szeretne demokratikus, sajtószabadságot élvező országban élni, hanem a saját gyerekei és diákjai miatt.

Szánthó Miklós: nincs szükség a jogállamiság helyreállítására Magyarországon. A kettes cikkelyben fogalmazott alapértékek megfoghatatlanok, mindenkinek mást jelentenek. Mi az alapjog a menekültnek? Alapjog-e a homoszexuálisok házassága? Van-e más nem a férfin-nőin kívül? Jogos-e elbontani keresztet? Mi van a magzati élet védelmével? A konkrét tartalom hiánya miatt ezek gyurmafogalmak. Magyarország tele van traumákkal: trianon, a nyugat odadobott minket a szovjeteknek, az EU-csatlakozás  után pedig sokat tettünk le az asztalra, "morális értelemben" a nyugat sokkal tartozik nekünk, az EU-s források járnak nekünk, nem kegyelemkenyérként kapjuk.

További hozzászólások, kérdések

Az EP nem külföldről szól bele a magyar belpolitikába, mert ott ülnek a magyarokat képviselő összes párt képviselői, tehát lefedik mind a 10 millió magyart. Az EP képviseli a magyarokat, érkezik egy vélemény.

Spinelli asszony azt mondja, nem minden bírálatot fizet Soros, ő Sorost is bírálja például. A nemzeti konzultáció kérdései irányítottak, félretájékoztatás folyik: az EU nem akarja csökkenteni a nemzeti kultúra jelentőségét, stb. 

Járóka Lívia: egyoldalú volt civilek tájékoztatása. Miért baj, hogy megkérdezik az emberek véleményét? Miért nem kéne tudni azt, hogy egy-egy szervezet miből, mennyiből dolgozik?   

Képviselői hozzászólások következnek

Gál Kinga Fidesz-képviselő szerint semmi oka nincs annak, hogy Magyarországot már negyedik alkalommal citálják az EP elé. Az OLAF-eljárások szerint is kevesebb az ügy. Az összes törvényt és reformot átvizsgálta az EB. A civileknek miért fáj, ha be kell jelenteni a külföldi forrást? Kettős a mérce, a magyar közvéleményt irritálja a EB magyarfóbiája.

"Mi, magyarok", idézi Szijjártót egy másik képviselő, pedig nincs és nem volt többsége sem a népszavazáson, sem a választáson. Az országnak nincs személyes véleménye. Áldemokrácia van. A Néppártnak ki kéne tenie a Fideszt a sorai közül. 

Egy másik képviselő a nők helyzetéről érdeklődik, a kormány bizonyos esetekben nem támogatja a fogamzásgátlást, a menedékérők pedig csak a szüléshez kapnak orvosi segítséget.

Lezárulnak a hozzászólások

Van, aki megvédi a kormányt: Szijjártóból svéd migrációs minisztert csinálna.

A határvédelem nem működik, több ezren érkeztek Ausztriába az utóbbi években, Röszkén ugyanakkor megalázó a helyzet, terhes nőket bilincselnek meg, amikor orvoshoz viszik őket.  

Hozzászólások érkeznek ezután

10:40-ig most hozzászólások következnek az EP frakcióiból, mindenki szigorúan két percet kap.

Niedermüller Péter DK-s képviselő azt kérdezi Szijjártótól, megfigyeli, lehallgatja az általa Soros-kötődésűnek vélt szervezeteket, pártokat, ők akkor Magyarország ellenségei? Illetve: boszokrányüldözés és kirakatper ez a meghallgatás, mondta Kovács Zoltán kormányszóvivő, Szijjártó ezzel egyetért?

Jurek képviselő: pluralizmusügyben kérdezne, hogy reformálták az állampolgársági jogokat? Pardavitól azt kérdezi, mi hiányzik neki a szabadságjogokból? Polyákhoz is érkezik kérdés: hogy működtek a szocialista kormányok alatt a média-gazdasági kapcsolatok? Szánthóhoz: vannak nem kritikus civilszervezetek is, velük mi van.

A LADE-s liberális Michel is kérdez: nem tartja be Magyarország az EU-s csatlakozási feltételeket, amely unióhoz a magyarok önszántukból csatlakoztak. Szijjártó provokálta a képviselőket ma is: nem említi az EU-s alapokat, illetve az Állítsuk meg Brüsszelt!-kampányt. A többség zsarnoksága alakult ki Magyarországon.

A GUE/NGL frakció a konzultációt kritizálja, irányított és sugallmazott kérdések voltak. Hogy tudja Szijjártó indokolni, hogy a menekülteket segítő civileket támadják? Magyarország nettó hasznot húz az EU-ból 5-1 arányban (minden egy befizetett egységre 5-öt vehet ki), hol van a szolidaritás?

A zöld frakció kérdései Pardavi Mártához: kifejtené, milyen hatása van a civltörvénynek a szervezetekre és a társadalomra? Szijjártóhoz: a Baka-perben hozott ítélet szerint vissza kellett helyezni a bírót a pozíciójába, ez megtörtént? Szánthó mondandója meglepte: inkább kockáztassák a tagállamok a 7-es cikkelyes szankciókat, ha megsértik a 2-es cikkelyben foglaltakat? Miért csatlakoztak az EU-hoz, ha az alapból a szuverenitás megosztását jelentette?

 

Szánthó: nemzetek Európája vagy szorosabb föderáció, ez a kérdés

A szuverenitásvita mögött identitáskérdések állnak. Az EU-s értékek szabják meg a nemzeti alkotmányos értékeket vagy az utóbbiakat kéne tisztelnie az előbbinek? Szánthó nem tudja, mi a helyes. Multikulturális EU vagy nemzetek Európája? Ez a kérdés. Túlságosan technikai vita zajlik, zárja Szánthó.  

Szánthó Miklós veszi át a szót: szuverenitásvita van

Az Alapjogokért Központ vezetője magyarul beszél, visszanyúl 2010-hez. Kétharmadot nyert a Fidesz, alkotmányozó hatalmat kapott. Ezzel a magyar társadalom tisztában volt. A viták nagy része ezzel függ össze, a kétharmados dötésekkel: új Alaptörvény, médiatörvény stb. Kötelezettségszegési eljárások számát tekintve a középmezőnyben vagyunk az elmúlt 10 évben, mondja Szánthó (ezzel a kormány retorikáját ássa alá, amely szerint Magyarországot kipécézte az EU.) 

A viták alapja "nyilvánvalóan az", hogy a vitatott kormánydöntések magyar vagy EU-s hatáskörbe tartoznak-e. "Egy szuverenitásvitáról van szó". Nem tiszta, mi tartozik a tagállam és az EU hatáskörébe. És ez azért van így, mert az EU gazdasági unióként indult, akkor még nem törtek fel a szuverenitásviták. A posztszocialista országok csatlakozása, a gazdasági válság, az ukrán háború vagy a tömeges migráció felszínre hozta ezeket a kérdéseket.

Polyák: így tud működni egy autoriter állam az EU-n belül

A médiahelyzet átformálása mutatja, hogy tud egy autoriter hatalom működni az EU-n belül. Ezzel zárja Polyák Gábor.
1 2

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!