szerző:
Tóth Richárd

Lámia Adzsi Bassár az Iszlám Állam szexrabszolgája volt csaknem két éven keresztül. A faluját lerombolták, hallotta, ahogy lövések végeznek családja férfi tagjaival. Ötször próbált szökni, végül egy csempész mentette meg. Menekülés közben egy társa aknára lépett, ő pedig egyik szemére megvakult. Tavaly megkapta az Európa Parlament Szaharov-díját, most pedig Magyarországon beszélt arról, miket élt át.

Az Európai Parlament 1988 óta minden évben annak ítéli oda ezt a díjat, aki kiáll a gondolatszabadságért és az emberi jogok védelméért. Tavaly két jazidi nő, Nádia Murád és Lámia Adzsi Bassár kapták az elismerést, idén a venezuelai demokratikus ellenzék néhány képviselője. Miközben ők Strasbourgban vették át a díjat, Lámia Budapesten tartott előadást az Európai Parlament Tájékoztatási Irodájának szervezésében és úgy emlékezett vissza saját, egy évvel ezelőtti strasbourgi napjára, hogy nagy megtiszteltetés volt ott állnia, az elismeréssel egy kicsit visszakaptak abból a társadalmi megbecsülésből, amit korábban, a fogságban elvettek tőlük. "A díjat a jazidi közösség nevében kaptuk, azóta sok országban jártam, hogy mindenhol elmesélhessem a történetemet, ezzel pedig felhívjam a világ figyelmét az Iszlám Állam borzalmaira" – mondta.

A terrorszervezet térhódítása előtt az iraki Szindzsár régióban, egy 2000 fős faluban élt, családja gazdálkodott, ő iskolába járt. Úgy fogalmazott, egyszerű, de boldog életet éltek, jazidiként – ők egy kurd nyelvjárást beszélő népcsoport, akiket a síita többség sátánimádónak tart, de valójában ősi gyökerekkel rendelkező monoteista vallás az övék – egyszer sem volt problémájuk az őket körülvevő arab falvak lakóival. Nyolcadik osztályba járt, amikor 2014. augusztus 3-án megérkezett a térségbe az Iszlám Állam. A jazidik megpróbáltak a közeli hegyekben elrejtőzni, de az iszlamista harcosok sokakat visszahurcoltak, az ő falujukat is körbevették. "Miután a környező falvakat feldúlták, tudtuk, hogy mi következünk" – mondta.

Lámia Adzsi Bassár Budapesten az Európa Pontban tartott beszélgetésen
©

A most 19 éves Lámia épp otthon volt az év augusztus 15-én, amikor elözönlötték a katonák a faluját, de akkor még csak azt mondták, ha a jazidik teljesítik a követeléseiket – áttérnek az iszlám hitre –, senkinek sem esik bántódása. A jazidik ellenálltak, ezért az Iszlám Állam harcosai a férfiakat kivégezték, a nőket pedig elszállították.

Hallottam a lövéseket a falu határából, amik végeztem a családommal, az apámmal, a fivéreimmel és minden férfi rokonommal.

Ő 15 évesen először Moszulba került, egy hatalmas emberpiacra, ahol megvette egy iszlamista harcos, így Rakkába került. Itt a húgával együtt egy szaúdi harcosnak adták el, aki Aleppóba vitte. Lámia visszaemlékezése szerint a 28 éves férfi egy nagyjából száz másik harcosnak is otthont adó helyre vitte őket, ahol át akarták téríteni őket az iszlámra. Kérdésére, miszerint ha áttérnek, fogják-e bántani, azt felelték, igen, mivel nem önszántukból választották az iszlámot.

Két napig megállás nélkül vertek, engem is és a testvéremet is, mindkettőket ugyanazon az éjszakán erőszakoltak meg. Ez volt az első alkalom, hogy egy férfi hozzám ért.

Azt mondták neki, úgy használják, mint a mobiltelefont, a saját szórakoztatásukra és akkor, amikor ők akarják. A fogságban töltött egy év nyolc hónap alatt a lány többször kísérelt meg öngyilkosságot, úgy fogalmazott, azért akart meghalni, mert akkori életénél a halál is jobb lett volna. Menekülni is számos alkalommal próbált fogvatartóitól, helyismeret nélkül ilyenkor mindig a civil lakosságtól próbált segítséget kérni, általában hiába.

©

Szíriában kétszer is megpróbálkozott a szökéssel, egyszer egy ablakon keresztül, másszor pedig egy autóban ülve, ott egy üvegdarabbal támadt fogvatartójára. Harmadszor Moszulban próbálkozott, miközben a dzsihadisták imádkoztak. Negyedik szökési kísérlete is egy épület ablakán keresztül történt, de ezen alkalmakkor egyszer sem járt sikerrel.

Mindig véletlenszerűen menekültem, senki sem segített. Miután elfogtak, úgy megvertek, hogy az orromból és a számból is ömlött a vér.

Elképzelhetetlen lelki és fizikai szenvedéseket élt át, szexrabszolgaként rendszeresen erőszakoskodtak vele.

Semmit nem láttam magam előtt, csak a halált.

Végül ötödszörre is megpróbálkozott a meneküléssel, sikerült mobiltelefont szereznie, felhívta egy rokonát, aki embercsempészt fogadott, hogy juttassa biztonságos helyre. Két barátjával és egy ismeretlen családdal vágtak neki az útnak. A célhoz közel egyik társa bombára lépett, társai azonnal meghaltak, ő az arcán megsérült, ideiglenesen a látását is elveszítette, csak később derült ki, hogy az egyik szemére megvakult. "Amikor az embercsempész átadott a mentőknek, tudtam, hogy szabad vagyok." Németországba szállították, ahol kórházi ellátást kapott.

©

Szerda este sokadjára mesélte el történetét, azt mondta, nehéz újra és újra átélnie szavakban ezeket a borzalmakat, de ilyenkor azokra gondol, akiket még mindig bántalmaznak, akik még mindig az Iszlám Állam fogságában vannak. Úgy tudja, 3200 nőről és gyerekről nem tudni, hogy éppen hol vannak, csak azt, hogy a terrorszervezet elrabolta őket.

Egykori falujáról azt mondta, ha ma valaki arra járna, egy horrorfilmben érezné magát, romok és tömegsírok között sétálna. Nem hiszi, hogy valaha képes lesz visszatérni oda és az sem biztos, hogy biztonságban lenne ott.

Lámia ma Németországban él két testvérével, állítja, sok országban járt már, de mindig is Németország marad számára a legkedvesebb. Iskolába jár, tanulja a nyelvet és amellett, hogy előadásokat tart, szeretne normális életet élni.

Otthon tanár szerettem volna lenni. Németországban ez nehezebb, de nem mondok le az álmaimról.

Amióta megkapta a Szaharov-díjat, sok politikussal találkozott, sok ígéretet kapott, hogy segítenek a jazidik helyzetén, de ezek közül még egy sem valósult meg.

Antonio Ledezma leváltott caracasi polgármester, Julio Borges, a venezuelai parlament elnöke és Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke a Szaharov-díj átadóján annak oklevelével az EP strasbourgi székházában 2017. december 13-án.
©

*

Ha Lámia történetén túl is érdekli ez a téma, ajánljuk Janine di Giovanni A reggel, amikor eljöttek értünk című könyvét. Az újságírónő több mint két évtizeden át dolgozott a Közel-Keleten. A szíriai polgárháborút kitörése óta figyelemmel kíséri, 2012 és 2016 között többször is járt az országban. Könyvében elmeséli azoknak az ellenzéki aktivistáknak a történetét, akiket a legkisebb provokációért börtönbe vetettek, és beszámol a damaszkuszi elit szállodákban rendezett fényes fogadásairól, míg a közelben bombák hullanak. A reggel, amikor eljöttek értünk hiteles tudósítás arról, hogyan kerül az összeomlás szélére egy önmagát toleránsnak tartó multikulturális társadalom, és hogyan fordul szomszéd szomszéd ellen. Szenvedéllyel, félelem nélkül és érzékletesen megírt mű egy széteső ország hétköznapjairól és a legborzalmasabb körülmények között is megmutatkozó emberi ellenállásról.

A könyv a HVG Kiadó gondozásában jelent meg.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!