Hamvay Péter
Hamvay Péter

Kezd szertefoszlani a fegyelmezett pártkatona Németh Szilárd puritánságának mítosza. Ő is a „nagyfiúk” példáját követheti.

„Mégsem lehet Rolex órával a kézen hitelesen elmagyarázni, miért olyan nagyszerű dolog, ha kétezer forinttal olcsóbb lesz a gázszámla” – magyarázta az egyik fideszes képviselő, amikor arról kérdeztük, vajon miért épp Németh Szilárdot választotta 2013-ban Orbán Viktor rezsibiztosnak. Az egykori csepeli birkózóból lett politikus akkor emelkedett ki a párt talpasai közül, és lett a Fidesz egyik legélénkebb, harsány színekkel és durva ecsetvonásokkal festett színfoltja.

A Tarlós István Ajánlócéduláti talicskázó Németh Szilárd 2010-ben. Terepmunkás
©

Fizimiskájával, származásával, Csepelhez mint a legnagyobb munkáskerülethez való kötődésével, de leginkább keresetlen, bármelyik külvárosi kocsma közönségével kompatibilis stílusával Németh Szilárd képes hitelesen megszólítani a „keményen dolgozó kisembert”. Szűkebb szakterületének, a rezsicsökkentésnek is inkább a szóvivője, levezénylője, semmint szellemi atyja. Ez abból az interjújából is kiderült, amelyikben arról beszélt, hogy még a saját csekkjeiből is nehezére esett kimatekozni a csökkentés mértékét.

„Kellett egy dühös, lakótelepi ember” – mondja Lakner Zoltán politológus. Bár a rezsiharc a Fidesz egyik legjobban sikerült akciója volt, a mára kifulladt program önmagában aligha lett volna elég Németh Szilárdnak ahhoz, hogy megőrizze, sőt növelje befolyását. Ehhez szükség volt arra is, hogy a pártja lemondjon az értelmiség megnyeréséről, és kommunikációjával az iskolázatlan tömeget célozza meg. (A szavazóbázis ilyen irányú eltolódása már látszik is a legújabb közvélemény-kutatási adatokban.) Ebben a kontextusban az is világosan érthető, mivel magyarázható a 2015 végén Fidesz-alelnökké is előléptetett Németh nyilvánosság előtti folyamatos szerepeltetése. A kormány egyre durvább, primitívebb, háborús hangulatú kommunikációjához kiválóan passzol a kiérdemesült rezsibiztos plebejus nacionalizmusa, akinek a fegyelmezettségét és a fanatizmusát minden megszólalónk kiemelte.

A választásokon viszont cseppet sem mondható sikeresnek. A csepeli önkormányzatba – amelynek 1998 óta tagja – csak 2006-ban sikerült egyéni körzetből bejutnia. A parlament padsoraiba két ízben, 2004-ben és 2009-ben sem „rendes” választások nyomán, csak az EP-be távozott képviselők helyére tudott beülni. S bár 2010-ben már hozta Csepelt egyéni képviselőként, majd polgármesterként is, de – ahogy mondani szokták – akkor valószínűleg még egy széklábat is megválasztottak volna, ha fideszes színekben indul. Ráadásul nagyon rosszat tett az MSZP helyi szereplésének a 2009-es csepeli kettős gyilkosság, ahol áldozati és elkövetői oldalon is érintett volt. Amikor Németh 2014-ben az elé a dilemma elé került, hogy a polgármesterséget vagy az országos politikát válassza-e inkább, az utóbbi mellett döntött. Mindjárt vereséget is szenvedett egy politikai újonctól, Szabó Szabolcstól, az Együtt jelöltjétől. Így csak listán került be az Országgyűlésbe. Az igazi terepe azonban a nagyobb nyilvánosság, főként, ha nem a saját gondolatait, hanem a párt üzeneteit kell tolmácsolnia. Ebben nagy előnye, hogy jól ismeri a befogadó közeget, főként az egyszerűbb embereket.

Az 53 éves Németh Szilárd maga is szegénysorból indult. Apja a Csepel Műveknél, anyja a csepeli posztógyárban dolgozott, állítása szerint, volt, hogy 9 négyzetméteres albérletben laktak. Ő a helyi Jedlik Ányos Gimnáziumban tanult. Egyik oktatója – a HVG kérdésére – „a vékony és mosolygós” Németh Szilárdra mint „eleven, nem problémamentes, de nem rosszindulatú, ám közepes képességű” diákra emlékezett vissza. Talán ennek volt köszönhető, hogy 1982-es érettségije után nem tanult tovább. Jelentkezett ugyan az ELTE magyar–történelem szakára, és állítása szerint jó lett az írásbelije, de a szóbelire már nem ment el, mert dolgoznia kellett. Napközis nevelő, képesítés nélküli tanító lett, és csak 1990-ben végezte el a tanítóképző főiskolát, hogy igazgatóhelyettességig vigye a csökkenő gyereklétszám miatt utóbb bezárt egyik iskolában.

A szocialista önkormányzat 1997-ben a csepeli Görgey Artúr Általános Iskola igazgatójának nevezte ki; a Magyar Narancs egyik korábbi cikke szerint nagy ívű reformterveit kíméletlen erőszakossággal kívánta lenyomni beosztottai torkán. „Már ekkor világossá vált, hogy erős vezetőként csak lojális embereket tűr meg maga mellett, csak diktátumokat ismer, és képtelen bármiféle partneri együttműködésre” – írta a lap. Maga is úgy emlékezett, hogy „nem mindig tudtam a pedagógusoknak eladni, mit miért szándékozom meglépni”. Rövid szakszervezeti kitérő után, az első Orbán-kormány idején, a kisgazdabotrányokba fulladt Környezetgazdálkodási Intézet egyik vezetőjének nevezték ki – ahol, mint a HVG Portré rovatának nyilatkozva mondta: „a magukat kisgazdának álcázó kommunisták ellen harcoltam” –, majd a jogutód Vituki szakági igazgatójaként bekkelte ki a számára 2010-ig tartó nyolc ellenzéki évet.

A rezsibiztos a parlamentben. A választáson zakót kapott
©

A Fideszben 21 éve politizáló Németh életrajzában apró szépségfolt, hogy a rendszerváltáskor még az SZDSZ-be lépett be – ahová állítása szerint az antikommunizmusa vitte –, majd a párt szocialistákhoz közeledése miatt szakított a szabaddemokratákkal. Ezt követően a csepeli Fideszben építette politikai karrierjét, ahol 2002-ben az önkormányzat fideszes frakciójának vezetője lett. Egykori, azóta kiszorított pártbéli vetélytársa, Horváth József a netre kikerült hangfelvételen mesélte el, hogy Németh kizárólag hozzá feltétlen hű emberekkel vette körül magát, miközben ő is vakon követte a pártvezetők – ahogy ő mondta, a „nagyfiúk” – utasításait. Horváth arról is panaszkodott, hogy Németh a frakció- és kampánypénzeket önkényesen kezelte, és elnézte a képviselők mutyijait. Ugyanakkor nem volt könnyű Csepelen fideszes önkormányzati képviselőnek lenni, hiszen ott sokáig esély sem volt a hatalom megragadására, ám ő „egy buldog makacsságával ment előre” – mondja egy helyi ellenzéki politikus. A kínjait enyhítette talán, hogy 2002-től a jól fizetett sport- és kulturális tanácsnoki címmel vigasztalták a szocialisták. Amit aztán 2010-es polgármestersége alatt azzal hálált meg, hogy „az MSZP feletti erkölcsi ítéletként” a szocialistákat kidobta az összes bizottsági, felügyelőbizottsági helyről – mondja Borka-Szász Tamás DK-s képviselő.

Az MSZP állítólagos visszaéléseit leleplező hadjárata azonban nem járt sikerrel, a legtöbb feljelentésére nyomozás sem indult. Tenk András LMP-s képviselő szerint nem volt sikertelen polgármester; igaz, a jelentős út- és csatornaépítésre még a szocialisták szerezték meg a pénzt. Németh határozott célja volt a Vörös Csepel baloldali hagyományait Wass Albert és Nyirő József kultuszára cserélni, s ehhez a nagy baloldali hagyományokkal rendelkező Csepeli Munkásotthont is megszerezte a hasonnevű alapítványtól. Miután a delegáltjai nem kerültek többségbe a kuratóriumban, megvonta a korábbi 12–18 millió forintos önkormányzati támogatást az intézménytől, majd arra kérte a bíróságot, hogy egy önkormányzati céget jelöljön ki az alapítói jogok gyakorlására. Mivel erre nem volt jogi lehetőség, a kezdeményezésére még jogszabályt is módosítottak.

Bár ő maga nem keveredett gazdasági visszaélésekbe, a Magyar Narancs különös kapcsolatot tárt fel a XVIII. kerületi és a csepeli városgazda cégek között Németh Szilárd polgármestersége idejéből. A két cég között számos személyi átfedést, rokoni munkavállalók keresztbe foglalkoztatását, és rokoni tulajdonú cégek megbízását találta a lap. Némethet sokáig mégis puritánnak és tisztakezűnek tekintették. Hiszen hosszú ideig egy panellakásban lakott, 2006 óta a csepeli Királyerdőben, átlagos családi házban él a feleségével és két gyermekével. Nem jár luxusutakra, és nagyon rosszul állna neki a Gucci táska. Amióta azonban kiderült, hogy a Magyar Birkózó Akadémiát nem az általa elnökölt szövetség, hanem a saját maga által alapított és a lakhelyére bejegyzett alapítvány építheti fel 2 milliárd forint közpénzért, ez a kép szertefoszlóban van. Azokra az aggályokra, miszerint fennáll a veszélye, hogy kézen-közön eltűnhet a pénz egy része, a minapi bizottsági meghallgatáson hozzá méltó módon válaszolt. Szerinte ugyanis épp ez a konstrukció akadályozza meg az ügyeskedést, hiszen: „kivilágított úton nem lehet lopni”.

HAMVAY PÉTER