Török Gábor: "Óriási a tét, a Fidesz számára is"

Török Gábor: "Óriási a tét, a Fidesz számára is"

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
Gergely Márton-Windisch Judit
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Török Gábor politikai elemző szerint a jelenlegi ismeretek szerint nem kérdés, hogy a Fidesz nyeri a választást, az viszont nagyon is, hogy mennyivel. Szerinte az ellenzéknek igazat kellene mondania a valós esélyekről, így tudnák kommunikálni a választás valós tétjét. Ez pedig az, kisebbségbe kerül-e a kormány.

hvg.hu: Lefutott a választás?

Török Gábor: Mai tudásunk alapján nem lehet kérdés, hogy a Fidesz nyeri-e a választást, a győzelem mértéke azonban nagyon is. Nagyon nem mindegy, hogy kétharmada lesz, abszolút vagy esetleg csak relatív többsége. Olyan léptékű a Fidesz előnye négy hónappal a választás előtt, hogy nem tudom elképzelni, hogy bármely párt listán megelőzze. Az egyéni választókerületek egy jelentős részében viszont egyáltalán nem lefutott a választás. Ha igaz az, hogy a kormány maradását és a kormányváltást akarók tábora közel azonos nagyságú, akkor a választókörzetek egy részében ma is többségben vannak azok, akik a Fidesz bukását akarják. Ha az ellenzék erre létre tud hozni valamilyen koordinált jelöltállítási struktúrát, vagy a kormányváltást kívánó választók egy része maga elvégzi a feladatot, és pártszimpátiája ellenére kiválasztja a legesélyesebb ellenzéki jelöltet, akkor itt még lehet meglepetés, előfordulhat, hogy a Fidesz megnyeri ugyan a választást, de nem lesz a sokak által jósolt kétharmada, vagy akár még abszolút többsége sem. 20 körüli egyéni választókerület elvesztésével oda a kétharmad, 40 körüli mandátummal pedig az abszolút többség is veszélybe kerülhet, ez óriási tét, a Fidesz számára is.

hvg.hu: Ehhez képest Miskolcon például 50 százalékon áll a Fidesz.

T. G.: Nagyon óvatos lennék a Republikon Intézet kutatásával, ami mindössze 300 fő, ráadásul telefonos megkérdezésével készült, itt a hibahatár értelmezhetetlenül magas lehet. A pártoknak, különösen a Fidesznek ennél sokkal pontosabb és költségesebb kutatások állnak a rendelkezésére, amit ezekről a háttérben tudni lehet, az inkább azt erősíti, hogy több helyen is szoros lehet a végeredmény.

©

hvg.hu: Kell az ellenzéknek egy olyan erő, amelyik legalább félig hitelesen állítja azt, hogy velük komoly változások jöhetnek, vagy nem? Ha az emberek tét nélkülinek érzik a választást, az nem vezet újból kétharmadhoz?

T. G.: De, a részvételi arány kulcskérdés. Az ellenzék kommunikációs feladata az lenne, hogy elhitesse a választókkal, hogy van tét. Ugyanakkor reális tétet kellene megfogalmazni, olyat, ami nem csak lelkesítő, de hihető is ahhoz, hogy a szavazók elmenjenek voksolni.

hvg.hu: A reális tét az ellenzék számára az, hogy ne legyen abszolút többsége a Fidesznek. Ez a maximálisan elérhető eredményük.

T. G.: Abszolút. Az ellenzék helyében én erről beszélnék, ennek a súlyát és jelentőségét próbálnám a szavazókkal megértetni. Az, hogy nincs egyértelműen kiemelkedő ellenzéki szereplő, nagyon kedvező a Fidesznek. Van több közepesen érdektelen ellenzéki miniszterelnök-jelölt, és kétségtelenül egy sincs, akiről a választók egyöntetűen azt gondolnák, hogy ő az első számú kihívó. 2014-ben nem ez volt, ott egyértelműen kiemelkedett a baloldal.

hvg.hu: Csak kinyírták Bajnai Gordont, majd jött Mesterházy Attila.

T. G.: Ez azért bonyolultabb: amikor Bajnai Gordon megjelent a színen, az MSZP Mesterházy Attila vezetésével éppen karnyújtásnyira volt a Fidesztől. Az viszont tényleg érdekes, hogy emlékeim szerint 2014 januárjában a biztos szavazóknál 35 százalékon állt az összefogás, a Fidesz pedig 50 körül, vagyis nem volt olyan brutális különbség, mint most. Aztán sikerült lemenniük 25 százalékra, egy nagyszerű kampányban.

Bajnai Gordon, Mesterházy Attila és Gyurcsány Ferenc 2014-ben
©

hvg.hu: A baloldal magától ennyire béna, vagy van alapja azoknak az összeesküvés-elméleteknek, hogy itt valamilyen fideszes beavatkozásról, vásárlásról van szó?

T. G.: Nehezen hiszem, hogy a Fidesz képes lenne arra, hogy koordináltan irányítsa az ellenzéki bénaságot. Ám kétségtelenül könnyű elképzelni, hogy van szándék arra, hogy ne hagyja maguktól alakulni az eseményeket az ellenzéki térfélen. Ehhez nem feltétlen kellenek megfizetett emberek, a nyilvánosságot is lehet az érdekeik mentén irányítani. Az ellenzék bénasága bizonyos értelemben még mindig a 2010 előtti korszak következménye, és a politikai aszimmetria nem is hungarikum. Beszélhetünk arról, hogy a Fidesz már 8 éve kormányoz, és hogyhogy nem tudott kialakulni egy életképes ellenzéki alternatíva, de a nyugat-európai pártrendszerek történetében is gyakran előfordult, hogy az egyik politikai tábor kormányzási válság vagy más politikai botránysorozat miatt elvesztette hosszabb-rövidebb időre a képességét versenyképes politikai szereplők kitermelésére. Ha csak a brit történelmet nézzük, ott időnként előfordult, hogy 8-12 évig nem tudott az egyik oldal életképes politikai alternatívát kínálni, aztán fordult az inga. Politikatörténeti értelemben rövid a 8 év, de akik a kormányváltás igényével élnek, azok frusztráltak lehetnek, hogy miért ennyire gyenge az ellenzék. Mindenesetre a Fidesz a választási rendszer reformjával egy megoldatlan szituációba vitte őket, amin azóta is pörögnek. Olyan az ellenzék, mint a mókusok a mókuskerékben: aranyosan, kitartóan és reménytelenül taposnak, miközben néha kiesik belőle valaki.

hvg.hu: Az MSZP mikor fog kiesni belőle?

T. G.: Karácsony Gergely megjelenése előtt el tudtam volna képzelni, hogy olyan dinamikája lesz a kampánynak, ami még lejjebb, a küszöb környékére viszi a pártot. De most kaptak a miniszterelnök-jelölti versenyben egy népszerű arcot ahhoz, hogy biztosan be tudjanak kerülni a parlamentbe, feltéve, ha nem közös listát állítanak.

hvg.hu: Tehát nem jósol nekik 10 százalékot.

T. G.: Az kockázatos lépés lenne. 2017-nek ők a legnagyobb vesztesei.

hvg.hu: Karácsony is jó döntést hozott, vagy csak az MSZP?

T. G.: Ez nehezebb ügy, de ha tisztán hasznossági szempontból nézzük, a másik opció az lett volna, hogy állva marad az Együtt–Párbeszéd miniszterelnök-jelöltjeként, majd egy jelentős választási kudarc fűződik a nevéhez. A hősi halottaknak általában nincs túl nagy jövőjük a politikában. Így viszont lehet, hogy valamelyest tud húzni az MSZP lefelé tartó népszerűségén, és ha így lesz, senki nem fog totális kudarcról beszélni vele kapcsolatban, ráadásul megtartja az esélyét arra, hogy a jövőben is számoljon vele a baloldal.

Karácsony Gergely és Molnár Gyula
©

hvg.hu: A kvalitásai megvannak ahhoz, hogy miniszterelnök lehessen?

T. G.: Ezt nem tudom megítélni, itt a puding próbája tényleg az evés. Volt már olyan, akiről sokan azt gondolták, hogy van, aztán nem volt, de az ellenkezője sem elképzelhetetlen. Vele kapcsolatban amúgy az a legérdekesebb, hogy egyelőre minden fordulatot, kanyart viszonylag szerencsésen túlélt. Mások ezekből kevésbé jól szoktak kijönni.

hvg.hu: Mi a választás tétje abból a szempontból, hogy mit hoz az újabb Fidesz-győzelem? Az ellenzék sötét képet fest, hogy itt diktatúra lesz, vagy már van is.

T. G.: Nem tudom, milyen lépések következnek a választások után, de szerintem demokrácia van Magyarországon, és az is marad. Ha egy szabad választáson érdemi politikai-hatalmi változást lehet elérni, márpedig nálunk lehet, akkor azt gondolom, hogy a rendszer nem diktatúra, inkább demokrácia. Miközben tudom, hogy ezzel a minimalista meghatározással kapcsolatban számos kritika megfogalmazódhat. Nyilvánvaló, hogy a korábbi módszerekhez képest van változás, így azt vitaképes állításnak tartom, hogy elmozdulás történt a demokratikus hatalomgyakorlás irányából valamifajta hibrid rezsimekre jellemzőbb hatalomgyakorlás felé. Hogy mekkora ez az elmozdulás, azt sajnos igazán csak akkor tudnánk megmondani, ha nem csupán feltételeznénk, hanem tényszerűen ismernénk a legfontosabb döntések valódi mozgatórugóit.

hvg.hu: És aki azt mondja, ha kétharmad lesz, akkor további elemei épülnek le a nyilvánosságnak?

T. G.: De miért kell kétharmad a nyilvánosság leépítéséhez, pontosabban uralásához? Ahhoz leginkább sok pénzre van szükség. Meg kell venni mindent. Ehhez önmagában talán hatalom sem kell, bár a rendszer fönntartásához kétségtelenül kell az állami hirdetéspiac. Kétharmad esetén inkább arra kell számítani, hogy előveszik az elmaradt vagy új igényként felmerülő közjogi ötleteket.

©

hvg.hu: Mint az elnöki rendszer?

T. G.: Akár azt is, de a mai kormányformánál jobbat, hatékonyabbat nehéz lenne elképzelni a miniszterelnök számára. De ha mégis azt kívánja, akkor jöhet az is. A kétharmad inkább egy fegyver, ami mindig ott van a házban, bármikor elő lehet hozni, lehet vele lőni. Ennyiben különös jelentősége van.

hvg.hu: Orbán állítólag azt mondta 2014-ben Simicska Lajosnak, hogy „most van kétharmadom, most kell megcsinálnom”. Tehát nem fegyverként értelmezte a kétharmadot, hanem valami lehetőségként.

T. G.: Így értem a fegyvert: magammal viszem és lövök vele, vagy egyszerűen otthon tartom, és csak akkor lövök, ha olyan jön be a házba, akit nem szeretnék. 2010-ben az előbbi, 2014-ben az utóbbi volt jellemző, és 2018-ban is feltehetően inkább ez a gondolkodás maradna. Fontos a kétharmad, ha nincs meg ez az eszköz, akkor korlátozottabbak a lehetőségek, ahogy ezt a plakáttörvény kapcsán is lehetett látni.

Orbán Viktor a Parlamentben
©

hvg.hu: Azt a végén átnyomták felesben.

T. G.: Igen, de az mégsem olyan szép.

hvg.hu: De sikerült.

T. G.: De lehet, hogy az Alkotmánybíróság…

hvg.hu: Az Alkotmánybíróság?

T. G.: …majd egyszer valaha hoz ezzel kapcsolatban egy döntést. Az osztrák alkotmánybírósággal kapcsolatban szokták idézni azt a mondást, hogy ha a kormánynak alkotmányozó többsége van, akkor valójában a kormány maga az alkotmány, azaz kár okoskodni, a végén úgyis az van, amit ők akarnak. A lehetőség megszerzése ma is csábító a Fidesz számára. Az adatok alapján simán kiolvasható a lehetőség, hogy ez újra sikerüljön. Ha a következő négy hónapban az ellenzék az egyéni választókerületekben nem tud hatékonyan együttműködni, akkor ez egy reális cél a kormány számára.

hvg.hu: Hány országos listával számol?

T. G.: Biztos több lesz, de a relevánsak számában szerintem már nem lesz változás: MSZP, DK, LMP, Momentum, Jobbik. Ez lehet az ellenzéki térfél összetétele, bár mind az öten valószínűleg nem jutnak be a parlamentbe.

hvg.hu: Gyurcsány Ferenc túléli 2018-at?

T. G.: Mi az hogy! Szerintem 2018 a politikájának egyik dicsőséges állomása lesz, mert a választás estéjén valószínűleg azzal állhat fel, hogy egy parlamenti frakcióval rendelkező párt elnöke, amely ráadásul még a nagy rivális MSZP-hez is mérhető, és eljöhet az ideje abból a szempontból, hogy végre a parlamentben frakcióvezetőként a miniszterelnökkel ütközhet. Az ő szempontjából csak remélni lehet, hogy a miniszterelnököt Orbán Viktornak hívják... Ha megnézzük, melyik ellenzéki politikus milyen célt tűzött ki, ma Gyurcsány áll a legközelebb a saját politikai céljai eléréséhez.

Török Gáborral a beszélgetést folytatjuk, az interjú második részében arról kérdeztük, mi lesz, ha kisebbségbe kerül a Fidesz, illetve mennyire hiteles a Jobbik. Sőt, arról is, most is fontolgatja-e, hogy indul a választáson.

Hozzászólások