És mi mégis sorban állunk? Ezt kell tudnia az új e-ügyintézésről

És mi mégis sorban állunk? Ezt kell tudnia az új e-ügyintézésről

Utolsó frissítés:

Dercsényi Dávid Szerző:

Dercsényi Dávid
Dercsényi Dávid

Nagyot lépett előre a hazai e-közigazgatás azzal, hogy immáron egy oldal fogja össze azokat az állami intézményeket, amelyek digitális ügyintézést kínálnak. Elrettentő példák ugyan még vannak, de meglepően sok feladatot letudhatunk mostantól az interneten. Miközben az állam igyekszik felzárkózni a terület éllovasához, Észtországhoz, addig a magyar polgárok még idegenkednek az e-ügyintézéstől.

Ha bosszantja, hogy mindenért be kell menni az önkormányzatba, és a folyamatos ügyintézés értékes időt rabol el életéből, akkor most fellélegezhet. A kormány január 2-tól kiszélesítette az e-ügyintézés lehetőségeit – pontosabban összerendezte a meglévő rendszereket, hozzátett pár újabb szolgáltatást, és új, egységes keretben tette azt elérhetővé. 

Lássuk hát, hogyan teljesít e-Magyarország! Érdemes először a jelenlegi rendszer külsejét összevetni a régi Ügyfélkapuval – ott ipari mennyiségű szöveg volt, itt most egy sokkal letisztultabb felületet kapunk. Ahogy Budai Balázs e-közigazgatási szakértő, az NKE egyetemi docense, intézetvezetője fogalmaz: „egyszerű felület (ami annyira didaktikus, hogy az ügyfél ne tudjon hibázni), minden elérhető e-közszolgáltatás integrálásával”.   

Az Ügyfélkapu weboldala
©
Az új weboldal
©

Eldugták a csodafegyvert

A magyarorszag.hu-s ügyfélkapun nem nagyon reklámozzák az új oldalt, a „Részletes tájékoztatók a Hiteles Elektronikus Postafiók használatához” linkre kell kattintsunk, hogy kitáruljon Szezám kapuja, és az új rendszerben találjuk magunkat. A portál úgy fogalmaz a bemutatkozásban, hogy „a jelenlegi oldal még nem bír teljes funkcionalitással, de a változások első lépésének tekinthető. A háttérben már huzamosabb ideje zajló, várhatóan 2017. utolsó negyedévében befejeződő informatikai fejlesztéseknek köszönhetően az új ügyintézési felület személyre szabható, letisztult és korszerű lesz”. És ez igaz is.

Íme, néhány a szolgáltatások közül:

A Közigazgatás kulcsszó alatt találjuk a legtöbb menüpontot. Elsőre úgy tűnik, az állami nyomtatványkitöltőt (ANYK) is integrálták a rendszerbe, ahogy az Elektronikus  bevallási rendszert (EBEV) – jó lenne, ha most már nem kellene programokat telepíteni-frissíteni, hanem minden online is megoldható lenne, de ez egyelőre nem lehetséges, azaz továbbra is marad az ANYK mint külön nyomtatványkitöltő program.

Itt lehet civil ügyeket intézni, építési kérdésekben eljárni, az e-papírral beadványokat kezelni (ennek részletes tartalmáról lásd lejjebb). Ezen a felületen "lakik" a közigazgatási ügynök, valamint kereshető formában megtalálható a központosított közbeszerzés és a közpénzekből nyújtott támogatások listája.

Az ORFK viszont nem hazudtolta meg önmagát, az általuk biztosított e-szolgáltatás a rendőrségi zsargon „előállítást foganatosított” könnyedségével és felhasználóbarátságával működik. Az elektronikus ügyintézés oldalon nincs egy link sem, viszont rengeteg szöveg.

©

Ami fontos:

„A rendőrség elektronikusan intézhető ügyeinek felsorolását és az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos szabályokat a Rendőrség elektronikus űrlap biztosításával nyújtott elektronikus ügyintézési szolgáltatási szabályzata (a továbbiakban: Szolgáltatási Szabályzat) tartalmazza, amely a rendőrség hivatalos honlapján elérhető az 'e-ügyintézéssel kapcsolatos szabályzatok' menüpontban.”

A szöveg részéről a link természetesen lemaradt. A szabályzatot megtalálva egy 21 oldalas pdf-et kapunk. Figyelem, még mindig ott tartunk, hogy meg szeretnénk tudni, mit lehet elektronikusan intézni a rendőrségen. Ezt végül az 1. mellékletben tudjuk meg űrlapkódokkal, címezhető szervekkel (ORFK, BRFK stb.) Maga az ügyintézés egyfelől az ÁNYK-n keresztül történik (tehát egy másik program használatával), ami tovább bonyolítja a dolgot, másfelől pedig az e-papírral, amire a pdf-ből tudunk kattintani.

Összességében: a Közigazgatás menüben talán túl sok alpont is van, könnyen elsikkad köztük egy-egy fontosabb.

A Magánügy pont alatt csődvédelmet kérhetünk. Egy pdf-ből megtudhatjuk, mi fán terem a családi otthonteremtési kedvezmény, és kérhetünk családtámogatást az Államkincstártól. Különböző okmányokat is igényelhetünk a megfelelő oldalakon (tán ezeket is észszerű lenne egy oldalba egységesíteni a jövőben), születési anyakönyvi kivonatot viszont megpróbáltunk, nem sikerült.

Az Oktatás alá került a diákigazolvány igénylése, és a diákhiteles ügyintézés, valamint a felvételi jelentkezés is.

Van jó hír Mészáros Lőrincnek is: létezik Pályázati menüpont is, innen lehet keresni EU-s pályázatokra és az Otthon Melege Programra (a Közigazgatás menüpontban a közbeszerzés kapcsolódik ide).

Nyugdíjügyekben az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság oldalára juttat a portál a Társadalombiztosítás menüpont alatt. Az ügyfélkapun át lekérdezhetjük az adatainkat a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnél. 

A Vállalkozás alatt pedig a céges adatokat ismerhetjük meg a még egyelőre nem mindenkinek kötelező Cégkapun át, illetve az egyéni vállalkozók a nyilvantarto.hu-n ellenőrizhetik, épp mi is a státuszuk. 

Az oldalt vizsgálva adódik a kérdés: mi is az az e-papír? Ezzel leveleket írhatunk, bejelentéseket tehetünk. Ez működőképesnek is tűnik: a témacsoportot választva szűkíthetjük a célunkat, pl. bűnügyi ügyintézés bűncselekményekre vonatkozóan témakörben tehetünk feljelentést, és azt is kiválaszthatjuk egy legördülő sávból, hogy melyik rendőrségen. Itt seregnyi témakörben intézhetünk ügyet például adatigénylés, bűnügyi ügyintézés bűncselekményekre vonatkozóan, haláleset körülményeinek vizsgálata, közúti közlekedéssel kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárások, panaszok/közérdekű bejelentések (panaszt lehet tenni a börtönök, az Alkotmányvédelmi Hivatal, a bíróságok, fegyveres őrök, a fogva tartás, a nemzetbiztonsági ellenőrzés, a TEK és bármilyen rendőrségi szerv, segélyhívások kezelésével kapcsolatos ügyekben), Szabálysértési ügyintézés (itt a kiszabott közérdekű munkával kapcsolatos teendőktől kezdve a részletfizetési kérelmeken és panaszokon, méltányossági kérelmeken keresztül a szakértők kirendeléséig, kár megtérítésére irányuló kérelemig számos ügyben kérelmezhetünk). 

Szép, szép, de kellenének használók is

Adódik a kérdés: mennyire korszerű ez a rendszer? Szakértőnk, Budai Balázs szerint ez nem egyértelmű, az e-közszolgáltatások történetében több időszak létezett más-más célokkal, megközelítésekkel. A legújabb trendek a nyitott kormányzás gondolatára épülnek: a szolgáltatások legyenek átláthatóak, hatékonyak, amiből következik, hogy a sok részterület egy ügyfelekkel használt kommunikációs felületen kerül egy csokorba – ez a 7-10 éves koncepció jelent meg az új rendszerben. Egyes rendszerek, mint a NAV-é, közelebb van a kérdésben legmodernebb államokhoz, mint Észtország, mások, mint az elektronikus cégjegyzés-ügyintézésé, hátrébb. (És akkor még nem is beszéltünk az egyes helyi szintű e-ügyintézési lehetőségek és gyakorlatok közötti különbségről.) Ugyanakkor a nyitott kormányzás épít a közösségi ötletekre, az onnan érkező megoldási javaslatokra, sőt serkenti azok megszületését, ettől mi még távol vagyunk.

Budai úgy látja, „ha a központi államigazgatást nézem, akkor az ide tartozó szolgáltatások fejlettségében az unió országainak harmadik harmadában helyezkedünk el. Ha a regionális összehasonlítást nézem, akkor a visegrádi országok előttünk vannak (egy-két szolgáltatás kivételével), de pl.: Bulgária és Románia még bőven mögöttünk.”

De csinálhat az állam akármilyen csilivili új rendszert, ha az emberek nem hasznáják. Ez a történet másik oldala. Bár az internet ma már szinte mindenhova elért, „az e-ügyintézést is igénybe vevő felhasználók aránya Magyarországon az Unión belül az utolsók között van. A hazai felhasználók megálltak a Facebooknál, és nem nagyon lépnek tovább.” Pedig jobban megéri egy fejletlenebb rendszer, amit sokan használnak, mint egy nagyon fejlett, amit kevesen. Budai érzékletes példájával élve:

„Trabanttal még mindig könnyebb csajozni, ha tudom használni, mint egy Gripennel, ha bele sem tudok ülni.”

Épp az egyik fontos fejlesztési mozzanatra nem marad idő

A gyorsteszt után elmondható, a helyzet biztató, de még mindig nagyon macerás a túl sok kattintás, a többszöri belépés, és az állami szervek weboldalai között is rengeteg a reménytelenül elmaradt színvonalú. Nem találtuk nyomát a beígért közszolgáltatóknak – szemét, víz, villany, gáz, minden, ami rezsi, hiányzik egyelőre a kínálatból. De az jó, hogy most egy oldal segít közöttük eligazodni, rendet vág valamennyire a katyvaszban, ami eddig volt.

Budai szerint a szigorú projektfejlesztési rend miatt a megcsúszások végén a tesztelés issza meg a levét a késéseknek. Ez épp a gyors elterjedést gátolja, mert a bosszantó hibák miatt az állampolgár belefárad, elkedvetlenedik. Aztán idővel a hibákat kijavítják, de ez sokszor késő, pedig ma „már nem spammeli a könyvelőket az Ügyfélkapu, a Java sem akasztja ki a rendszerek nagyobb részét használat közben, egyre kevesebb a 'homokóra' és a rendszerleállás”.

Budai úgy összegez: „az irány nekem most tetszik, azonban a felzárkózáshoz sokkal intenzívebb és célzottabb beavatkozásra (és holisztikusabb szemléletre) van szükség a digitális ökoszisztémában, különben elhúznak a többiek”.

Hozzászólások