szerző:
hvg.hu

Az esztergom-budapesti érsek az egyház társadalomban betöltött szerepe és feladatai sokat változtak a rendszerváltás óta.

Míg tizenöt évvel ezelőtt az egyház legfontosabb feladata a helyének újra megtalálása volt a szabaddá vált világban, ma intézményes feladatainak ellátása jelenti a legnagyobb kihívást számára – mondta Erdő Péter bíboros, prímás az MTI-nek. Az esztergom-budapesti érsek abból az alkalomból nyilatkozott a távirati irodának, hogy tizenöt évvel ezelőtt, 2003. január 11-én iktatták be hivatalába.

Erdő Péter felidézte, 2003-ban az egyházaknak, így a Magyar Katolikus Egyháznak is az előző évtizedekből hozott problémákkal kellett megküzdenie: a kommunizmus idején államosított ingatlanok visszaszerzésével, a felszámolt szerzetesi közösségek újraszervezésével, a bezárt iskolák újraindításával.

A korábbi, "óvatosan, rejtetten működő közösségek" helyett "lassan-lassan kezdett kirajzolódni a nyilvánosság elé is kilépő egyház képe".

A bíboros kiemelte: miközben változatlanul a "személyes hit átadása, Krisztus örömhírének hirdetése" maradt az egyház legfőbb küldetése, a társadalomban betöltött szerepe és feladatai sokat változtak a rendszerváltás óta eltelt időszakban. E változások közül a legszembetűnőbb, hogy az egyháznak ma sokkal több intézménye és intézményes jellegű feladata van, a megnövekedett feladatok ellátását pedig egyre több világi munkatárs bevonásával végzi.

Hangsúlyozta: az elmúlt tizenöt évben növekedett ugyan a paphiány – még ha nem is olyan drámaian, mint sokan gondolják –, ezzel párhuzamosan azonban látványosan nőtt, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyében például megnégyszereződött a főállású világi munkatársak száma. Mára jóval többen vannak, mint a papság, és nemcsak adminisztrációs vagy műszaki feladatokat látnak el, hanem a lelkipásztori munkában, a hitoktatásban is részt vesznek.

Hozzátette: a laikusok szerepe kulcsfontosságú, hiszen sok esetben csak rajtuk keresztül találkoznak az emberek a hittel. Éppen ezért a felsőoktatási szintű teológiai képzésen túl mára felnőttképző intézet, akkreditált képzések, tanfolyamok segítik a laikusok felkészítését, illetve továbbképzését e munka "méltó elvégzésére".

Erdő Péter beszélt az állandó diakónusok szerepének növekedéséről is. Elmondta, hogy a kereszténység első száz-százötven évében az egyházi funkciók nem voltak lépcsőfokokba rendezve. A vezető, a püspök kiemelkedett ugyan, de a többi szolgálat, például a katekéta vagy a diakónus munkája önálló, saját jelentőséggel bíró és igen rangos feladat volt. Nem véletlen, hogy olykor diakónusokat vagy világiakat választottak püspöknek.

Csak később kezdték szorgalmazni, hogy a pap vagy a püspök előbb járja végig az egyházi rend fokozatait, és lett ezáltal a diakonátus a papságot megelőző lépcsőfok.

A bíboros hozzátette: egyáltalán nem zár ki egy a kereszténység kezdeteihez visszatérő, a konkrét szolgálatokra nagyobb hangsúlyt helyező "nagy történelmi periódusváltást" a jövőben.

Megjegyezte: a tény, hogy hányféle munkatárs képzését végzi az egyház, jelzi a lehetséges funkciók sokféleségét. Példaként említette a kórházi pasztorációt, amelyre olyan nagy az igény a főegyházmegyében, hogy a papok nem képesek mindenhol ellátni. Ezért fontos, hogy mára több mint száz, erre a feladatra felkészített önkéntes laikus is részt vesz a munkában.

Erdő Péter az intézményes feladatok között kitért az egyházi iskolák működtetésére is. E feladatnak "nagy a tétje", mert az egyházi iskolának "akkor van értelme, ha valóban a hitünk szellemiségében tudjuk" oktatni, nevelni a fiatalokat.

A nem egyházi iskolákban a kötelező etikaoktatás helyett választható hit- és erkölcstanoktatást a bíboros "nagy missziós lehetőségnek" nevezte. Sok olyan szülő választja ugyanis a katolikus hittant, aki egyébként nem vallásos vagy nem gyakorolja a hitét. Ez tehát egy olyan találkozásra teremt lehetőséget, ami egyébként, a templomban nem történne meg.

Ugyanakkor "az iskolától a templomig igen hosszú az út". A katolikus iskolába vagy világi iskolába katolikus hittanra járók közül sokan nem jutnak el a templomba. A híd megteremtésében nagy a felelőssége az iskolai hitoktatónak, és fontosak a gyerekeknek szervezett nyári programok, amelyeken az egyház közösségi és liturgikus életébe is bekapcsolódhatnak a fiatalok. "Ez tehát egy hosszú út, amit meg kell próbálni végigjárni" – mondta a bíboros.

Erdő Péter beszélt arról is, hogy tizenöt éve sokkal rendezetlenebb, feszültebb volt Magyarország viszonya a szomszéd népekkel. "Mára érezhetően jobb lett a hangulat, és ebben az egyháznak nagyon sok munkája van". Az eredmények – például a szlovák-magyar kiengesztelődésről szóló dokumentum aláírása – nem feltétlenül szerepeltek az újságok címoldalán, "de azért mi, függetlenül a külső körülményektől és a pillanatnyi politikától folyamatosan mentünk előre ebben az irányban".

A bíboros az elmúlt tizenöt év meghatározó eseményeként említette a főegyházmegye két vértanúja, Salkaházi Sára és Meszlényi Zoltán boldoggá avatását.

Fontosnak nevezte a főegyházmegye irányításának átvétele után felújított plébániai misszió munkáját és az ezt követő városmissziót is, amelynek tapasztalatai útmutatást jelentenek a 2020-as budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra való felkészülésben.

Erdő Péter hozzátette: eddigi és jövőbeni munkája során is "Krisztus örömhírének hirdetését, a belé vetett személyes hit és az iránta való szeretet erősítését" tartotta és tartja a legfontosabbnak, e munkához pedig "pusztán az emberi erőfeszítés soha nem elegendő".

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!