szerző:
G. M.

Társadalmi vitát kezdeményez a kormány, mielőtt a törvényeket meghozná. Ez önmagában elég ok, hogy egy pillanatra elgondolkodjunk, milyen betegség gyötri Orbán Viktort. Az "illegális migrációt elősegítő" szervezetekkel szembeni tervezett fellépés azt mutatja, hogy a kormány attól tart, épp a kampányban unhat rá az ország a sorosozásra, így emeli a tétet. Ami most még mókásnak mondható, egy újabb fideszes kétharmad esetén véresen komollyá válhat. Hírmagyarázat.

Választás 2018
Diadalmámor és totális összeomlás - ez maradt a 2018-as parlamenti választás után. Magyarország tehát egyrészt olyan, mint volt immár nyolc évig, eközben mégis egészen más lett, mint április 8-án reggel volt. A nagy kérdés most az: hogy jutottunk idáig, és mi jön most. Igyekszünk válaszokat találni.
Friss cikkek a témában

Mi volt a konkrét bejelentés?

Szerdán kormányülést tartottak, és annak szünetében Kovács Zoltán szóvivő és Pintér Sándor belügyminiszter a sajtó elé állt, hogy rendkívüli intézkedésekről adjon hírt. Ezek szerint három törvénytervezettel reagál a kormány arra a válságra, amit egyedül a kabinet lát 2018 januárjában. Az illegális migrációt segítő szervezetekkel szemben akarnak fellépni, ehhez

  • megjelölik azokat,
  • elveszik a pénzük egy részét,
  • külföldi segítőiket kitiltják az országból, a magyarokat pedig távol tartják a határtól.

A törvények pontos szövegét egyelőre nem ismerjük. A „Stop Soros” címen futó hármas jogszabály egyedül a civil szervezeteket sújtja, miközben az illegális migrációt lenne hivatott meggátolni. Pintér Sándor szavaiból azt vehettük ki, hogy a szervezetek önbevallásos alapon fognak adatot szolgáltatni saját tevékenységükről, ha azzal elősegítik az illegális migrációt.

Kovács Zoltán kormányszóvivő és Pintér Sándor belügyminiszter az illegális migrációval kapcsolatos kormányzati döntésekről tartott sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda sajtótermében 2018. január 17-én.
©

A belügyminiszter közlése szerint azok, akik tevékenységükre nagyobb részt kapnak külföldről pénzt, mint Magyarországról, azok a külső apanázs után 25 százalékos illetéket kénytelenek fizetnek. Ezt a szintén önbevallásra történő sápot a NAV hajtja be.

Az viszont ködös, hogy az idegenrendészeti távoltartás is önbevallásos rendszerben történik-e. Mert aligha kérheti valaki önként, hogy majd tiltsák ki az országból vagy a külső schengeni határ mellől, ha oda akarna menni. Aki magyarként a 8 kilométeres sávon belül lakik, arra nem vonatkozik az előírás, hasonló a helyzet az ENSZ munkatársai és a diplomáciai testületek tagjai esetében.

Hatékony fegyvernek tűnnek az intézkedések?

Egyelőre a törvényt nem ismerjük, de a bejelentések alapján az önkényes bíráskodásnak nyitnak tág teret. A kormány szemét leginkább szúró civilek eddig is megtagadták, hogy a büntető törvénykezésnek alávessék maguknak, így most sem fognak önként adatot szolgáltatni vagy illetéket fizetni. Ebben az esetben az ügyészség dolga lesz, hogy az illegális migráció elősegítését rájuk bizonyítsa, és a bíróságnak kell majd a szankcionálásról döntenie. Jöhet az elhúzódó jogi harc arról, mikor segíti elő valaki a törvénytelen bevándorlást, és mikor végez mindössze humanitárius szolgálatot. (A kormány a neki kedves karitatív szervezeteket nem akarja eltalálni, még a végén lesz egyházi vezető, aki megorrol.)

Az illeték fizetésének kötelezettségét is előbb a bíróságnak kell kimondani – már amennyire azt Pintér szavaiból érteni tudtuk. Vagyis a NAV nem kezdheti el a kormánynak nem tetsző civilek anyagi megcibálását. Az ellehetetlenítésükhöz a kijelölt illeték kevés, hiszen a levonás nem haladhatja meg a költségvetés negyedét (és nem múlja alul a nyolcadát a matematika szabályai szerint).

A kitiltás is nehéz ügy, hiszen abból nagy valószínűséggel diplomáciai botrányt csinál az érintett állampolgár országa. Képzeljük el, hogy amerikai vagy német polgárokkal szemben vezetnénk be ilyen intézkedést. A külügyi reakció erre rendre szemet szemért, kitiltást kitiltásért.

Önbevallásra megy az egész, ez sikerülhet?

Az önbevallással is hasonló a helyzet. Egzakt szabályok hiányában szinte a végtelenségig lehet bizonytalanságban hagyni a menekültsegítő vagy bármilyen szervezetet, rá lehet küldeni az ügyészséget, a bíróság elé citálhatják, mivel mostantól bárki lehet Soros György katonája, a bevándorlás segítője.

Pintér Sándor a kibővített tompai tranzitzónában 2017. április 6-án
©

Önbevallásból tett egyet Pintér Sándor belügyminiszter is, amikor azt mondta, a törvénycsomagra azért van szükség, mert ez volt az állampolgári elvárás, ezt várják tőlük az emberek. És ezzel a kormány összes Soros-ellenes megmozdulását legitimálni lehet.

Társadalmi vita a NER-ben? Cseng a fülem?

A társadalmi vita eddig is a törvényalkotási folyamat része volt, de csak papíron. Ha egyéni képviselői beadványként kerül valami a parlament elé, akkor még ez is megelőzhető. Gondoljunk arra, milyen hamar lett elfogadott és kihirdetett jogszabály a Lex CEU-ból.

Ha a kormány nyújtott be egy törvényt, akkor eddig is volt „társadalmi vita”, de azt alaposan elrejtették a társadalom elől, és a vitában is csak a bólogatást fogadták el releváns véleményként. Most szándékosan szedte ketté a vitára szánt szakaszt és a benyújtást a Fidesz, legalábbis így fogalmazott Pintér Sándor a sajtótájékoztatón. Ha valaki kapkodja a fejét, akkor megnyugtatjuk: tényleg érthetetlen a bejelentés. Az imént zárult le MINDEN IDŐK LEGSIKERESEBB NEMZETI KONZULTÁCIÓJA ugyanebben a témában, milyen lenne hát a társadalmi vita? Netán megkérdezik azokat, akiket érintene a jogszabály? Azért ezt ne várja senki.

Egy vitát várnak a kormány oldaláról: lehetőleg minél allergiásabb reakciót a szokásos ellenfelek részéről. Kiabáljanak csak a civilek és a brüsszeliek, azzal bizonyítani lehetne, hogy milyen kemény a kabinet.

Akkor mi értelme volt az egésznek?

A kormány roppant kellemetlen helyzetbe került, miután Altusz Kristóf ellenőrizetlenül elmondhatta egy máltai lapnak, hogy 2017-ben annyi embernek adtunk oltalmazotti státuszt, ahány menekültet a kvótaelőírások szerint több év alatt be kellett volna fogadnunk. Nem a szám volt ebben döbbenetes, mert az ott volt eddig is az elérhető adatok között, hanem hogy a kormányzati nyilatkozat ellentmondott mindannak, amit csibészes mosollyal szokott mondani Orbán Viktor és a papagájkommandó. Erről akarja elterelni a figyelmet a kormány.

Nincs olyan válság 2018 januárjában, amire rendkívüli intézkedésekkel reagálni kell. Egy válság van, és ez a kormány szavahihetősége a menekültügyben. Hirtelen mindenkinek azt kell magyaráznia, hogy Magyarország mégis eleget tesz nemzetközi kötelességeinek, és meg tudja különböztetni a bevándorlót a menekülttől. Épp ezt a különbséget tagadják három éve, amikor a kampány elkezdődött, és amikor kiplakáltolták, hogy a menekültválság kezdete óta hány terrortámadás történt. Most azt magyarázzák ők is, hogy vannak, nem is kevesen, egy év alatt 1300-an, akik oltalomra méltóak és nem robbantanak fel, erőszakolnak meg mindannyiunkat.

Orbán Viktor és Bojko Boriszov Bulgária miniszterelnöke Törökország és Bulgária határán a menekültek megfékezésére állított kerítés mellett 2016. szeptember 14-én
©

Pintér Sándor és Kovács Zoltán is bajban volt, amikor magyarázni kellett a dolgot. A belügyminiszter azt találta mondani, hogy a védelemre jogosultakat attól függetlenül kell befogadni, hogy melyik országból érkezett. Tényleg? Mi volt akkor az érv éveken keresztül, hogy biztonságos országokon keresztül jönnek, és oda is menjenek vissza?

A kormány azért akar társadalmi vitát, hogy arról beszélhessen, ami jól áll Orbánnak és embereinek. Mert az nem lehet, hogy arról szóljon a közélet, hogy a menekültválság összetett, vannak, akiket védeni kell, és vannak, akiket visszatartani az utazástól, mert nem jár számukra oltalom. Ez a szöveg ugyanis megegyezne Martin Schulz, a német szociáldemokraták vezetőjének politikájával.

Akkor nyugi van?

A Stop Soros-törvénycsomag egy választási kampányfogás. De ha ez a kommunikációs termék sikeres lesz április 8-án, akkor társadalmi vita nélkül elmozdulhat a hatalom a ma megismert irányba. Különösen igaz ez a lehetséges kétharmadra. A céljuk tehát a megszégyenítés, az anyagi elfojtás és a munkatársak rendőri távoltartása.

Legalább mindenki tisztán láthat.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!