szerző:
Gergely Márton

A tény, hogy Magyarország 1300 embernek oltalmazotti státuszt biztosított 2017-ben annyira forradalmi, mint az állítás, hogy a Föld gömbölyű. Attól válik politikummá, hogy Orbán eddig a szemünkbe nézve állította: lapos. Rosszabb hír számára, hogy az általa kialakított rendszernek a következménye, hogy 2018-ban is kénytelenek lesznek a hatóságok a tavalyihoz hasonló nagyságrendben menekülteket oltalomra méltóként elismerni. És mindez épp az Orbán Viktor által megálmodott tranzitzóna miatt van.

A külső schengeni határon, Szerbia felé kialakítottak olyan Magyarország felé zárt létesítményeket, amelyekben menekültstátuszt kérelmezők várhatják ki a hazai hatóság vizsgálatát. Ezek Szerbia felé nyitottak, akik feladják a várakozást, nem viselik tovább a barátságtalan körülményeket és ügyintézést, szabadon távozhatnak, és próbálkozhatnak a Horvátország felé vezető útvonallal.

Kerítés Ásotthalomnál 2016 áprilisában
©

A szabályok szerint naponta öt embert engednek be a tranzitzónákba, hogy kérelmüket beadják. Ahogy a hvg.hu megírta, egy lista segíti a Szerbiában várakozókat, amelyet a két ország érintett határvédelme is elismer. Ezek szerint szervezik az életet. Sokan várják most is a vajdasági télben, hogy egyszer sorra kerüljenek.

Az Orbán-féle rendszer két célt szolgál:

  • a hatósági szigorral és az ijesztő körülményekkel csökkentse drasztikusan a Magyarországon menedéket kérők számát,
  • de közben valami minimális jelét adja annak, hogy az ország eleget tesz nemzetközi kötelezettségeinek, és a határán jelentkező oltalomra jogosult személyt befogadja. Ez kell ahhoz, hogy nemzetközi harcait meg tudja vívni.

Adódik a kérdés, hogy akkor miért állnak mégis emberek sorban a határ szerb oldalán, hogy bejussanak a tranzitzónába?

Egyetlen logikus válasz van: elterjedt az Európába tartók között, kiket részesít oltalomban a magyar állam.

Nem kell ehhez civil szervezet, az ország hatóságai is elintézik a precedensekkel, amelyeket teremtenek: egyeseket visszautasítanak, mások esetében elismerik az üldöztetést. Bármelyik csoportba is tartozik valaki, a döntésről azonnal beszámol a családjának, barátainak, esetleg szomszédjainak, munkatársainak. Így hamar megérkezik azokhoz, akik a menekülésen gondolkodnak, ők is bejuthatnak-e a kritériumok alapján Magyarországra, és ezzel a Portugáliáig tartó schengeni zónába.

Orbán Viktor és Bojko Boriszov Bulgária miniszterelnöke Törökország és Bulgária határán a menekültek megfékezésére állított kerítés mellett 2016. szeptember 14-én
©

Az várja ki, hogy egy napon bekerüljön az öt beengedett kérelmező köré, aki tudja: jól eséllyel célba ér odabent. Lehet bármilyen embertelen a tranzitzóna, a helyzet a mi, európai sztenderdjeink szerint minősíthetetlen. Aki szétbombázott, elaknásított városokból, sok százezres sátortáborokból érkezik, kibír még pár hetet odabent. A körülményeket nem azért kéne javítani, mert nem jelentene még ez is valamennyi kényelmet a hátrahagyott valósággal szemben, hanem mert ez az igényesség civilizált társadalomként magunkkal szemben elvárható lenne.

Az oltalomban nem reménykedő bevándorlók elkerülik a magyar határt, számukra tényleg visszatartó erő a hivatali packázás. Minden új döntéssel több a tapasztalat arról, kinek érdemes sorba állnia, és kinek marad a horvát–szlovén útvonal.

Ha a határon továbbra is mindenkit átengednének a magyar hatóságok, ahogy tették 2015-ben, akkor továbbra is alig lenne valaki, aki koronás-címeres papírokat kér, ahogy alig volt ilyen 2015-ben. Pedig abban az évben szakadt az ország nyakába több százezer ember. A Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal nyilvántartása szerint 2015-ben 508, míg 2016-ban 432 személy kapott védelmet Magyarországon, 2017-ben pedig már 1291-en. Mi történt tavaly? Furcsa módon tovább szigorították a határzárat. Ezzel nagyon alacsony szinten, de a jelek szerint lett egy megbízható, a genfi konvenciónak fogcsikorgatva eleget tevő menekültelbíráló rendszerünk.

Azonos időszakban Németországban így alakultak a számok: 900 ezer menedékkérőt regisztráltak 2015-ben, 280 ezret egy évvel később, és tavaly további visszaesést regisztráltak 190 ezer beadvánnyal. Míg Európában csökkenek a számok, a magyar kormány intézkedései hatására nálunk nőnek.

A Fidesz a saját, sokmilliárdos csapdájában

Eddig nem kényszerült arra Orbán Viktor és kormánya, hogy mérlegre tegye saját intézkedésének hatását a menekültszámokra. Pedig nagyon úgy tűnik, hogy a szigorítások vezettek ahhoz, hogy a legszigorúbb kritériumok szerint is oltalomra méltók nálunk találjanak ajtót Európába.

A kibővített tompai tranzitzónában 2017. április 6-án
©

Ezen a ponton pedig valami egészen furcsa dolog történik a kormánnyal és a Fidesszel ezekben a napokban:

saját tízmilliárdokból kiépített politikai termékük áldozatává váltak.

A menekültellenes propaganda leggyilkosabb fegyvere az volt, hogy azzal minden ellenvéleményt el lehetett fojtani. Három éve veri minden magyar polgár fejébe a legegyszerűbb magyarázatot: idegen = életveszély. Minden nap azzal válaszolt a Fidesz minden érdemi politikai megnyilvánulásra, hogy a másik lebontaná a kerítést. Erre kiderül, hogy a kerítés és a tranzitzóna a Magyarországon elismert menekültek számának emelkedését hozta.

Igen, mondhatják, hogy ezek az emberek megérdemlik a védelmet. Igazuk is van, mégis borzalmasan kellemetlen helyzetben vannak, mert most az általuk megdolgozott, eltompított embereknek kell elmagyarázni a különbséget. Csapdát ástak az értelmes beszédnek, és most ők is ott vergődnek a mélyén.

Csatlakozzon a HVG Pártoló Tagsághoz!

Több mint 1 milliós olvasótáborunk zöme már a digitális, ingyenes tartalmainkból tájékozódik. Az ezt lehetővé tevő hirdetéseken alapuló üzleti modellre azonban nagy nyomást helyeznek a technológiai vállalatok és a független médiát ellehetetlenítő politika.
Azért, hogy továbbra is a tőlünk telhető legmagasabb színvonalon szolgáljuk ki olvasóinkat Pártoló Tagsági programot indítunk. Tagjaink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, illetve számos előnyt élvezhetnek.
Csatlakozzon programunkhoz, vagy támogasson minket egyszeri hozzájárulással!