szerző:
hvg.hu
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Újabb 1,1 milliárdért kutathatja a Századvég, hogy mit szólnak a többi uniós tagállam polgárai a menekültekhez, kétszázötvenmillióért pedig, hogy hogyan látják saját helyzetüket és jövőjüket a hazai idősek. A hamarosan megkötendő szerződésekkel már 9 milliárd felé közelít a kormányközeli think tank 2014 óta elnyert megbízásainak összege.

„Mivel a bevándorlási ügyek alakulása új helyzet elé állítják (!) mind az Európai Unió vezetését, mind a tagállamokat – köztük Magyarországot is – a kormányzati döntések, álláspontok megalapozásához szükség van kiegészítő szolgáltatás igénybe vételére” – múlt év májusában adtunk róla hírt, hogy milyen megmosolyogtató indoklással egészítette ki a fejlesztési tárca 2015 végén egy újabb 790 millió forintos szerződéssel azt az önmagában is brutális összegű, négy évre több mint bruttó 6 milliárd forintos tanácsadói szerződést, amelyet alig két hónappal korábban kötött a Századvég Alapítvány és a Századvég Gazdaságkutató konzorciumával.  

Úgy tűnik, az akkori tanácsok után újabbakra van szüksége a kormánynak (talán épp a titokban befogadott 1300 menekült miatt): az NFM kormany.hu-ra feltöltött friss dokumentumai szerint ugyanis most közel azonos indoklással, azonos feladatra kaphat újabb megbízást a cégcsoport, ezúttal nettó 905,5 millió forint+áfa, vagyis bruttó 1,149 milliárd forintért.

A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás ajánlattételi felhívása szerint az eredeti szerződés kiegészítésére azért van szükség, mert

2015. tavasza óta az Európai Unió területére és kiemelkedően Magyarországra olyan számban érkeznek az Európai Unión kívüli országokból érkező menekültek, amely jelenség új helyzet elé állította mind az Európai Unió vezetését, mind a tagállamokat – köztük Magyarországot is. Ahhoz, hogy a Magyar Kormány ebben a kiemelkedő jelentőségű társadalmi- és politikai kérdésben a megfelelő lépéseket megtehesse, elengedhetetlen szempont valamennyi Európai Uniós tagállam lakossági véleményének a megismerése, annak feltárása, hogy az uniós lakosság hogyan viszonyul a menekült-kérdéshez és annak lehetséges szabályozásához.

Mindezek nélkül pedig – kapaszkodjon meg – „az alapprojekt (vagyis az eredeti, 6 milliárdos szerződés – a szerk.) nem tudna maradéktalanul érvényesülni, és a kormány nem kapná meg a szükséges szakpolitikai támogatást a tevékenységéhez.”

Napi 20 millió 8 héten át – a hülyének is megéri

Érdekesség, hogy szóról szóra ugyanezzel az érveléssel tavaly májusban is kötött már az NFM egy kiegészítő szerződést a Századvéggel, akkor nettó 780 millió forintért. A két korábbi és a mostani kiegészítés díjazása összesen 2,71 milliárd forintra rúg, vagyis az eredeti, 6 milliárdos alapszerződéssel együtt már az időközben becsúszott néhány tízmilliós „kis” szerződések nélkül is 9 milliárd felé közelít a kormányközeli think tanknek adandó megbízások összege.  

©

A friss kutatásnak egyébként a tartalma is nagyjából megegyezik majd a korábbiakkal: az EU 28 tagállamában országonként ezer főt kérdeznek meg különböző kérdésekről, majd a tapasztalatokat 20 oldalas összefoglalóban értékelik ki.

A feladatot a kiírás szerint a szerződéskötéstől számított legfeljebb 8 hét alatt (de legkésőbb 2018. június 15-ig) kell elvégezni, vagyis a munkaszüneti napokat is beleszámítva napi 20,4 millió forint jár a munkáért. Mindez, akárhogy is nézzük, 12 órás munkanapot figyelembe véve is 1,7 millió forintos (8 órással számítva pedig 25,5 milliós) órabért jelent – még ha valószínűleg nem maradéktalanul saját munkatársaival, hanem tagországonként megbízott alvállalkozókkal dolgoztat is a cégcsoport.  

Kire szavaznának (a) szegény nyugdíjasok?

A fenti felhíváson túl az NFM a kormany.hu-n fellelhető dokumentumok szerint még egy feladattal: Időskutatás 2018 elnevezésű kutatással és tanácsadással is megdobja a Századvéget. A szintén június 15-ig teljesítendő megbízásért azonban „csak” 196,8 millió forint + áfát, vagyis bruttó 250 millió forintot kap a cégcsoport.

A kutatásra a hosszadalmas indoklás szerint az elöregedő társadalom miatt van szüksége a kormánynak: „2006 óta több 65 év feletti ember él Magyarországon, mint 15 év alatti és ez az olló évről évre nyílik. Az öregedési index és az eltartottsági ráta szintén évek óta emelkedik, az aktív korosztályokra egyre jelentősebb eltartási teher nehezedik. (…) A legfrissebb előrejelzések alapján 2060-ra Magyarország népességének harmada lehet 65 év felett. Ezek a demográfiai folyamatok minden fejlett országban komoly kihívások elé állítják a politikai vezetést.”

©

A döntéshozóknak a magyarázat szerint „a magyar időskorúak percepciójának, preferenciáinak és attitűdjeinek mélyebb és részletesebb megértésére, egy átfogó pillanatképre” van szüksége a demográfiai folyamatok kezeléséhez. 

A kutatás a leírás szerint több más tényező mellett az 55 év felettiek jövőképét, biztonságérzetét, időskori szerepeit (például a nyugdíj melletti munkavállalás és nagyszülői szerepvállalás között feszülő ellentétet); az öregedéssel együtt megjelenő egészségügyi és anyagi problémáit, közéleti aktivitását, politikai kultúráját és pártpreferenciáit, illetve médiafogyasztási szokásait is vizsgálja majd.

Mint ismert, a Századvég Alapítvány, a Századvég Gazdaságkutató és a mostani szerződésekből kimaradt Strategopolis konzorciumával először az előző kormányzati ciklus közepén, 2011 végén kötött nagy értékű, a kiegészítésekkel együtt 4 milliárdos tanácsadói szerződést az NFM. A 2012 és 2014 között készült, vitatható színvonalú tanulmányokat többévnyi pereskedés után 2016 februárban kénytelen volt kiadni munkatársunknak a Miniszterelnökség, feldolgozásuk során azonban kiderült, hogy a rájuk költött közpénz-milliárdokból vajmi kevés kormányzati döntést alapoztak meg.

Gergely Márton Itthon

Orbán öngólja: a tranzitzóna óta nő a menekültek száma, és meg sem állítható

A tény, hogy Magyarország 1300 embernek oltalmazotti státuszt biztosított 2017-ben annyira forradalmi, mint az állítás, hogy a Föld gömbölyű. Attól válik politikummá, hogy Orbán eddig a szemünkbe nézve állította: lapos. Rosszabb hír számára, hogy az általa kialakított rendszernek a következménye, hogy 2018-ban is kénytelenek lesznek a hatóságok a tavalyihoz hasonló nagyságrendben menekülteket oltalomra méltóként elismerni. És mindez épp az Orbán Viktor által megálmodott tranzitzóna miatt van.