szerző:
T. R.

Befogadott menekültek, Tiborcz István és az elcsalt közvilágítás. Az elmúlt hetekben tálcán kapta az ellenzék az olyan ügyeket, amelyek hatékony támadási lehetőséget kínálnak a kormány ellen. Ha tudnának élni vele, valódi politikai versenyről kezdenénk beszélni, nem pedig lefutott választásról. A hvg.hu heti politikai elemzése.

Választás 2018
Február 17-én hivatalosan is elkezdődött az április 8-ra kiírt parlamenti választás kampánya. Ebben a hét hétben a hvg.hu beszámol minden eseményről, amely a választók döntését befolyásolhatja, pörög a kamuméterünk, ott leszünk a nagy csaták helyszínén, és úgy általában: megmutatjuk, milyen Magyarországon szavazunk 2018 tavaszán.
Friss cikkek a témában

Ne figyeljenek oda arra, amit mondok, egyetlen dologra figyeljenek, amit csinálok.

Orbán fenti mondata először a Wikileaksen szivárgott ki, állítólag ezt mondta a 2010-es kampány előtt külföldi diplomatáknak. Később a kormányfő egy sajtótájékoztatón is megismételte mondatát, 2011-ben kijelentette, ma is azt mondja, ne ítéljenek abból, amit "szavai értelmezése révén tulajdonítanak a kijelentéseinek", ezzel ne törődjenek, "egyetlen dologgal törődjenek – és ezt mondtam akkor is – (...), hogy a tettek beszélnek".

Tiborcz és a menekültek

Szépen lassan pedig kibomlik előttünk Orbán illiberális demokráciájának lényege, tényleg nem arra kell figyelni, amit mond a miniszterelnök, hanem arra, amit csinál. 2015 óta hangoztatja a kormányfő, megvédi az országot, holott az valójában nincs is veszélyben. De közben mit csinált? 2300 menekültet fogadott be. Nem az egyébként humánus és européer cselekedettel van a baj, hanem azzal, hogy a tízmilliárdokat felemésztő gyűlöletkampánnyal a Fidesz politikát épített arra az elképzelt és elhitetett valóságra, hogy ebbe az országba senki nem teheti be a lábát, még kerítést is húztak a határra.

Mit mondott még a miniszterelnök? Hogy nem foglalkozik üzlettel. A 24.hu azonban hozzájutott és több cikkben feldolgozta az OLAF-jelentést arról, hogyan csalt a Tiborcz István által alapítitt cég, amelyben egy ideig tulajdonos volt Orbán vején túl Simicska Lajos is.

A Közgép energetikai cége a 2010-es választási győzelem után szállt be az Eliosba, ami ekkor még más néveb futott, a tulajdonos-vezérigazgató pedig Tiborcz István volt, a cégadatok szerint ő az egyik alapító is. A frigyet üzleti szárnyalás követte, de a Közgép és a Fidesz akkori csúcsoligarchája az Orbán Ráhel–Tiborcz István-esküvő előtt pár héttel kiszálltak az Eliosból. (A Tiborcz befolyását kétségbe vonóknak emlékeztetnénk: 2009 augusztusa és 2014 januárja között végig a cég igazgatósági tagja volt).

Orbán szavai

Az OLAF most az Elios 2009 és 2014 közötti tarolását vizsgálja az uniós finanszírozású közvilágítási pályázatokon. A sajtóban kialakult egy vita arról, kit kéne a csalássorozat főszereplőjeként megjelölni. A kormánymédia szeretné Simicskára kenni az ügyet, és ezzel igyekszik is elfelejteni minden más körülményt, például a feltételezett búnszövetkezeti elkövetési módot, amely a Lázár János vezette Hódmezővásárhelytől induéva járta be teljes Magyarországot. A többi szerkesztőség azonban ragaszkodik Tiborcz emlegetéséhez, ahogy azt az OLAF is teszi jelentésében. (Azóta egyébként Tiborcz is kiszállt az Eliosból.) Idézzük fel még egyszer, mit mondott Orbán:

üzleti ügyekkel nem foglalkozom.

Az Elios Innovatívhoz kötődő közbeszerzések közül a vizsgált 35 projekt mindegyikében felmerült a visszaélés gyanúja, de az esetek felében, 17 pályázatnál kifejezetten úgy találta az OLAF, hogy szervezett csalási mechanizmust építettek ki.

Az Elios Lázár városában, Hódmezővásárhelyen is hatalmasat szakított, Tiborcz személyesen tárgyalt a lámpákról, a lebonyolításban résztvevő közbeszerzési tanácsadók pedig később a Lázár vezette Miniszterelnökségtől kaptak megbízásokat. A 940 millióba került projektről Lázár azt mondta, közösen találták ki Tiborcz Istvánnal a közvilágítás modernizálását. Ez csak azért érdekes, mert az Elios Hódmezővásárhelyen mutatta meg igazán, hogyan kell közbeszerzést nyerni, az OLAF pedig több mint 13 milliárd forint uniós támogatás megvonását javasolja a szabálytalanságok, az eljárások manipulálása, összeférhetetlenség és csalás gyanúja miatt.

Tuzson Bence államtitkár a HírTV kérdésére az Elios-botránnyal kapcsolatban a hétvégén csak annyit mondott, sajtópletykákkal nem foglalkoznak, egyébként pedig kampány van, tette hozzá, mintha egy többmilliárdos csalás megítélése aktuálpolitikai kérdés lenne.

Béna kacsa és félhold

Ahogy a befogadott menekültek, úgy Tiborcz sem kap kormányzati betonvédelmet, de a tényekkel és megválaszolásra váró kérdésekkel való támadást nem az ellenzék intézi, hanem a kormányzatnak még nem lefeküdt sajtó.

Ugyanis a baloldali ellenzék, ahogy hónapok óta mindig, most is saját magával és listájával van elfoglalva. Gyöngyösön vérig sértették a helyi erős embert, Heisz György polgármestert, aki levonta a következtetést, és visszalépett a versenyből, kilépett a pártból. A várost hiába nézte ki magának (vagy nézte ki valaki más) Fodor Gábornak, a Liberálisok elnöke végül a listán sem kapott befutó helyet, kétséges az is, hol kaphatna egyéni körzetet, ahol eséllyel mérettetheti meg magát. Fodor Gábor és a Liberálisok mögött nincs valós társadalmi támogatottság, csak ballaszt volt az MSZP mentőcsonakján, a politikai haszonlesés pedig ritkán szokott szavazatokat vonzani. (Nagy kérdés, hogy Bősz Anett új arcként mire juthat pártja árnyékában.)

Gyöngyösön végül Orosz Bálint helyi elnök indul. A Jobbik Vona Gábort indítja ott, pártelnök és miniszterelnök-jelölt négy éve egyetlen százalékkal kapott ki a Fidesz jelöltjétől, talán ezért is kell most a pártnak szinte minden nap védekező pozíciót felvenni, a propaganda előbb homoszexualitással, most muszlimimádattal vádolja Vonát, a Ripost odáig süllyedt, hogy a Jobbik logójának egyik elemét sikerült vörös félholdként beállítania.

A kampány pedig már a kezdetekkor megmutatta, hogy 2018 áprilisáig mindenre is mindenkire lőni fog, a kormányzati propagandagépezet a magánéletetbe is belemászik, most az Andy Vajna-féle Bors teregeti ki a szennyest Juhász Péter és volt élettársa között folyó pert nyilvánosságra hozva.

A hét idézete pedig a New York Times hasábjain szerepel:

Orbán Viktor a puha autokrácia egyik furcsa változatává formálta át Magyarországot úgy, hogy kombinálta mindezt a „csókosok” kapitalizmusával, szélsőjobbos retorikával és egypárti politikai kultúrával. Eközben Magyarország uniós tag maradt ráadásul, és dollármilliárdoknak megfelelő összegű támogatást kap az EU-tól.