szerző:
Tóth Richárd

Elvándorlás, apátia, kiábrándultság, az oktatási rendszer helyzete és magyarok, akik emigráltak – ezeket a kérdéseket járták körbe a kilencedik Magyar Nemzet Szalon résztvevői, Andor László volt uniós biztos, Szelényi Iván szociológus és Róna Péter közgazdász.

Andor szerint először azt kell megválaszolni, hogy a magyar fiatalok aktívak-e vagy passzívak politikai kérdésekben, ő pozitívan értékeli, hogy a fiatalabb korosztály az őket érintő kérdésekben – netadó, kockás inges tüntetések, a CEU melletti kiállás – utcára ment. Szelényi az este folyamán többször is hangoztatta, hogy kutatói szemmel a témáról nehéz beszélni, mert nem állnak rendelkezésre empirikus adatok, például a kivándorlásról teljesen más, nekik tetsző számokat közöl a kormánypárt és ellenzéke. De ő is azt mondta, ha valami érdekli a fiatalokat, politikailag is mozgósíthatóak egy adott ügy mentén. Azonban egy általános kiábrándultság megfigyelhető, nem csak a fiatalok körében és nem csak Magyarországon, ez nemzetközi trend.

Róna Péter az Egyesült Királyságban tanít, így onnan személyes tapasztalatai vannak, többen elmondták neki, nem hisznek már Magyarországban a kivándorolt fiatalok, ami nagyon súlyos mondat. Később a közgazdász megjegyezte, hogy a diplomások mellett a szegényebb rétegeket is érinti a kivándorlás, és még azokban is van fájdalom a távozás miatt, akiket nem a külső körülmények kényszerítettek erre.

Róna Péter
©

Szelényi szerint is nagyon sokan vannak olyanok, akik kényszerből hagyják el Magyarországot, és úgy mennek el, hogy később haza akarnak térni. Szóba került a hvg.hu egy korábbi cikke is, amikor megírtuk, hogy a Nemzetstratégiai Kutatóintézet érzelmi zsarolással akarja lebeszélni a fiatalokat a kivándorlásról. Az NSKI kiadványában az áll, hogy „a külföldre települő fiatalok nincsenek tisztában azzal, hogy mekkora szomorúságot okoznak hozzátartozóiknak”. A szakértők erről azt mondták, sokkal elterjedtebb az, hogy a szülők kényszerülnek külföldre úgy, hogy itthon kell hagyniuk gyermeküket, akiket más – nagyszülő, egyéb családtag – nevel fel.

A Magyar Nemzet által szervezett eseményen az előadók megpróbálták megfejteni a fiatalok kiábrándultságának okait is, Andor szerint ennek egyik legfontosabb oka a félelem, sokan félnek attól, ha felszólalnak és állást foglalnak egy politikai kérdésben, hátrányok érik őket. De sorolt olyan példákat is, amik bizonyítják, hogy a fiatalok képesek tematizálni a közvéleményt, ilyen a spanyol Podemos jelenléte, vagy a Brexit-népszavazás után ébredő brit ifjúság. Szelényi itt megjegyezte, furcsállja, hogy a Momentum körül nincs nagy visszhang Magyarországon, holott nyugaton a hasonló korú generáció emelte fel Bernie Sanderst vagy Jeremy Corbynt, Macron pedig fiatalként lett francia elnök.

Szelény Iván szociológus
©

Andor beszélt a magyar oktatás jelenlegi helyzetéről is, úgy látja, nincs jelentős minőségbeli különbség a honi és a külföldi egyetemek között, a nagy különbség a hangulat között van, itthon óriási a pesszimizmus, egyre fiatalabb korban megfigyelhetőek az elvágyódás jelei, amire ráerősítenek az olyan programok is, mint az Erasmus. Róna az oktatásról azt mondta, Angliában senki nem mondja meg neki, mit és hogyan tanítson az egyetemen, nem szólnak bele „fentről” a munkájába, ha nincsenek megelégedve vele szakmailag, akkor kirúgják.

A független, kritikus szemlélet nincs megalapozva itthon, hiába vannak bátor emberek, akik óriási kockázat és áldozat árán nyilatkoznak ugyan, de ők is félnek.

Arról, hogy hogyan tovább, Andor azt mondta, nagy kérdés, képesek vagyunk-e változtatni az állam működésén. Ha nem, akkor minden marad úgy, ahogy most van. Ehhez kapcsolódva Róna kijelentette, az eddig tárgyalt kérdéseken túlmutató probléma van a magyar társadalommal, elég csak az Állami Számvevőszék akcióira gondolni, ahogy sorra bírságolta az ellenzéki pártokat. A közgazdász szerint az ÁSZ jogilag értelmezhetetlenül járt el, semmibe vette az alkotmányos berendezkedést, hiszen átlépte a hatalmi ágak szétválasztását. „Ha ez az Egyesült Királyságban történt volna meg, másnapra leszedték volna az intézmény vezetőjének fejét.”

Andor László
©

Szóba került Soros György is, az előadók értetlenül álltak a kérdés előtt, hogy a magyar közvélemény érdeklődését egy kitalált probléma köti le, miközben az egészségügy és az oktatás súlyos válságban van. Róna hosszan fejtegette, hogy az államszocializmus alatt a társadalom azért nem tudott mit kezdeni Kádár hazugságaival, mert ott voltak a szovjet szuronyok.

Csakhogy most már nincsenek szuronyok, és legalább annyira hazudunk saját magunknak, mint Gerő Ernő hazudott annak idején.

Róna felszólított, hogy az állam hagyja abba a terjeszkedését és ne avatkozzon bele az élet legapróbb zugába is. A magyar egy tehetséges nemzet, mondta, hagyni kellene élni.

(Az eseményre meghívták a hvg.hu tudósítóját is, az eseményről a csütörtökön megjelent nyomtatott Magyar Nemzetben is találni egy tudósítást.)

Csatlakozzon a HVG Pártoló Tagsághoz!

Több mint 1 milliós olvasótáborunk zöme már a digitális, ingyenes tartalmainkból tájékozódik. Az ezt lehetővé tevő hirdetéseken alapuló üzleti modellre azonban nagy nyomást helyeznek a technológiai vállalatok és a független médiát ellehetetlenítő politika.
Azért, hogy továbbra is a tőlünk telhető legmagasabb színvonalon szolgáljuk ki olvasóinkat Pártoló Tagsági programot indítunk. Tagjaink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, illetve számos előnyt élvezhetnek.
Csatlakozzon programunkhoz, vagy támogasson minket egyszeri hozzájárulással!