Windisch Judit
Windisch Judit

Barátság fűzi Balog Zoltánt Orbán Viktorhoz, a róla szóló portrék a miniszterelnök feltétlen híveként mutatják be a minisztert. Sőt, a lelkészből lett politikus korábbi gyülekezetének egyik tagja szerint valósággal istenként tiszteli Orbánt. 2012-től vezette az emberi erőforrások minisztériumát, a siker nem az a szó, ami jellemezte munkáját. Összeszedtünk néhány ikonikus pillanatot Balog Zoltán minisztersége idejéből, távozása alkalmából.

Balog Zoltán miniszternek megadatott az, ami Lázár Jánosnak nem: maga jelenthette be távozását, méghozzá a saját narratívájában. Balog Zoltán az Origónak adott interjúban arról beszélt,

"a jövőt illetően két hosszabb beszélgetésem volt a miniszterelnökkel a választások után. Azt mondta, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma, ebben a struktúrában és összeállításban marad. Nekem ezzel kapcsolatban voltak változtatási javaslataim, amiket ő nem fogadott el. Felajánlotta, hogy válasszak. Vagy ebben a formában folytathatom a munkát, vagy van számomra más ajánlata is.

Én az elmúlt hat évben beletettem a minisztériumi munkába, amit tudok, így ezt nem akarom folytatni."

Kap helyette mást, de képzeljük el a szituációt: az Orbán feltétlen hívének tartott Balog Zoltán, aki állítólag mindössze egyszer, az egyházügyi törvényvariációk egyik pontjánál fenyegette meg Orbánt – sikertelenül – lemondással, hirtelen nem ért egyet a miniszterelnök által vázolt struktúrával, és ezért lemond.

©

The beginning of a beautiful friendship

Balog a rendszerváltás környékén került kapcsolatba a Fidesszel, ahol 1991-től a frakció egyházpolitikai tanácsadója, illetve az egyházpolitikai munkacsoportot vezető Fodor Gábor szakértője lett, de nem követte Fodort a liberálisokhoz. Kétéves bonni kitérő után 1996-tól a fővárosi Hold utcai gyülekezet lelkésze lett. Ekkoriban tért meg Orbán Viktor és Kövér László is, egy ideig pedig Balog volt a lelkészük. Az 1998-ban győztes Fidesz református képviselői nem a Bazilikába tervezett ökumenikus miséről, hanem a Balog-féle istentiszteletről mentek át esküt tenni az Országgyűlésbe. Balog lett a miniszterelnök egyházpolitikai főtanácsadója, majd 2002-ben Mádl Ferenc államfő társadalompolitikai hivatalát vezette. 2003-ban visszatért a Fideszhez: ekkor lett a pártalapítvány irányítója, majd 2009-ben átvette az Orbán évértékelő beszédeit szervező Magyar Polgári Együttműködés Egyesület irányítását is.

"Úgy hisz Orbánban, ahogy istenben"

Orbánhoz fűződő viszonyáról 2009-ben beszélt a Magyar Narancsnak, amely portrét közölt róla:

"Soha nem hízelegtem, és sokakkal ellentétben – akik hirtelen nagyon bátrak lettek – nem is támadtam rá, amikor a Fidesz nehéz helyzetbe került. Néhány jókor mondott, jól eltalált mondat, ez lehet a barátságunk titka."

A 168 Óra tavaly nyári portréjában ennél keményebb mondatok is szerepelnek. Egy meg nem nevezett, régi barátja ezt mondja róla:
"Zoltánnak mindig szüksége volt egy olyan mentorra, akit feltétel nélkül követhet, akinek teljesen átadhatja magát, akivel olyan mély és bonyolult lelki kapcsolatban áll, hogy szinte teljesen feloldhatja a másikban a saját személyiségét. A pályaívét is szimbolizálja, hogy ez előbb egy egyházi személy, a nemzetközileg is elismert református teológus, Vályi Nagy Ervin volt, az utóbbi másfél évtizedben pedig egy politikus, Orbán Viktor."
A Hold utcai gyülekezet egyik tagja még ennél is erősebben fogalmazott: elkötelezett reformátusként Balog sokáig hitt abban, hogy őt isten lelkészi hivatásra rendelte el, ám idővel ez változott:
„Zoltán valóban azt hiszi, hogy Orbán Viktor istentől kapott feladatot teljesít, és kormányfőként tényleg felvirágoztatja a magyar nemzetet. Úgy hisz Orbánban, ahogy istenben. Kétség és elbizonytalanodás nélkül követi.”
Mi sem mutatja ezt jobban, mint hogy elveit is megtagadja: Balog – ellenzékiként – a kínai delegáció érkezésekor a tibeti demonstrációk egyik vezetője volt, tibeti zászlót is lengetett a Kossuth téren. Kormánypárti politikusként simán végignézte, ahogy a rendőrség bevitte a Tibetért tüntetőket a kínai miniszterelnök látogatásakor. A fideszes politikusok alapította Szabadság Kör ugyan közleményben tiltakozott az intézkedések ellen, de az alapító Balog Zoltán nem volt a tiltakozó levelet aláírók között.
©
Az apja bevitt egy gyomrost

Balog 2006-ban listáról jutott be a parlamentbe, képviselősége miatt "lelkészi jellege fenntartásával a lelkészi szolgálatát szünetelteti”. A 168 Óra imént hivatkozott portréja szerint Balog apja – a rendkívül kemény református lelkész – állítólag azt mondta neki:

„Fiam, azért mentél politikusnak, mert papnak nem vagy elég jó.”

2006-ban ő kezdeményezte a rendőri brutalitás kivizsgálását, az Országgyűlés emberi jogi bizottságát vezeti. A 2010-es kormányváltás után a közigazgatási minisztériumban a társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár (részletesen munkáját ebben a cikkünkben mutattuk be), majd 2012. május 14-től az emberi erőforrások minisztere.

2014-ben és 18-ban is listán jut be a parlamentbe. Bár az elmúlt négy évben miniszter maradt, idővel megkapta maga alá Rétvári Bence KDNP-s politikust, aki többek elmondása szerint a tárca tényleges irányítójává vált, Balognak nem maradt más dolga, mint mosolyogni.

Lemondásra lett volna oka bőven

Bár miniszterként csak megörökölte Hoffmann Rózsa KDNP-s államtitkárt és a teljes iskolarendszer felforgatását, tenni ellene nem tett semmit. Sőt. Felelősségét nem enyhíti, hogy maga is megszavazta a köznevelési törvényt, amely ellen Pokorni Zoltán, a kegyvesztetté vált fideszes politikus kemény csatákat vívott.

Az iskolák fölé helyezett Klebelsberg Intézményfenntartó Központot minden szereplő gyűlölte, a Klik működése mélypontját 2015-ben – tehát bőven Balog minisztersége alatt – érte el. Vezetőváltások, finomhangolások után a rendszer továbbra is él. Az átalakítás lényege az lett volna, hogy azonos szintre hozza az iskolákat, ez egy csalódott igazgató szerint sikerült is, csak fordítva: – kis túlzással – a színvonal nem javult, hanem romlott.

Az oktatás helyzete siralmas, az MTA hosszú elemzésben kimondta, az esélyegyenlőtlenség hatalmas, a felzárkózást nem segíti az iskolarendszer. Folyamatos a számháború arról, hogy az oktatásra fordított pénz vajon nőtt (kormány) vagy csökkent-e (ellenzék, szakértők), mindeközben a rendszerben tanuló diákok borzalmasan teljesítenek a különböző kompetenciateszteken. Kivéve, ha múzeumi feladványokat kell megoldani, Hoffmann Rózsa szerint ugyanis arra remekül felkészít a magyar oktatás. Balog visszamutogat: az egész az előző elmúltnyolcév hibája. 

©

Óriási káoszt okozott a Balog nevéhez fűződő törvényjavaslat a tankönyvpiac privatizációjáról. Botrányosabbnál botrányosabb, élesben tesztelt kísérleti tankönyvek követték egymást, szakmai szervezetek azóta is követelik a tankönyvválasztás szabadságát. Az elmúlt években tanár- és diáktüntetések sora követte egymást, az ügyben mismásoláson kívül túl sok érdemi lépés nem született.

Kihúzták Balog alól a szakképzést, az ott tanulók esélyei – Parragh László kamarai elnök gondos iránymutatása után – szintén lesújtóak. Mondjuk, a miniszter maga sem tudja, mit jelent a funkcionális analfabétizmus. Ha el tudja olvasni, megérti – fogalmazott egy bizottsági meghallgatáson.

CEU-ügyben lapított

Balog Zoltán volt a miniszter akkor is, mikor a kormány a felsőoktatási keretszámok drasztikus csökkentéséről döntött. A hallgatói tiltakozások után – a minisztériumi értelmezés szerint attól teljesen függetlenül – a szigor enyhült, Hoffmann Rózsa oktatási államtitkárt viszont letiltották a felsőoktatással kapcsolatos nyilatkozatokról. Úgy vitették el Hoffmannal a balhét, hogy – a nem kormányszócső – Origo információja szerint a tiltakozásokat elindító keretszámszűkítés nem is a saját, hanem a miniszterelnök, illetve a nemzetgazdasági miniszter ötlete volt. Vagyis, ez alapján Balognak sem volt hozzá köze.

Az utóbbi évek egyik legnagyobb tiltakozáshullámát kiváltó CEU ellehetlenítésére alkalmas törvénymódosítást maga terjesztette be – amiről saját államtitkára azt próbálta bizonygatni, az nem a CEU ellen szól –, sokáig lapított, majd egyenesen megmondta:

"a magyar kormány nem szeretné, ha a CEU ebben a formában működne tovább."

Az Index szerette volna Balogot CEU ügyben nyilatkozatra bírni, a riportert megfuttatták, majd még egy kioktató nyílt levelet is kapott az újságíró.

Az egészségügyben is minden szuper

Balog Zoltán egészségügyi miniszter egyik legjobb mondása az volt, hogy a világszínvonalú magyar egészségügy tekintélyét aláásva "álhírekkel manipulálják a közvéleményt". A világszínvonalú egészségügy hatalmas kamu, de látva a probléma súlyosságát, a helyzet kezelése érdekében a Népszava szerint a kormány a kórházigazgatóknál megrendelte, hogy heti két jó hírt szállítsanak le. Ezt később az állami kórházfenntartó cáfolta. A magyarok valahogy – feltehetően gyakorlati tapasztalatok alapján – átlátnak a szitán, és a Závecz Research felmérése szerint kettesre értékelték a hazai egészségügyet.

A rendre béremelésekkel érvelő kormány minisztere, Balog Zoltán egy alkalommal azt mondta, "az orvosok nem a nagyobb fizetésekért mennek már külföldre, hanem mert sokszor túl merevnek látják a hazai egészségügyet."

Ide idézhetjük azt a szerencsétlen nyilatkozatát is, mikor a mentősök béremelését egy méregdrága helyen jelentették be (ahol egy bécsi szelet 5 ezer forint) a miniszter azzal a tréfával vezette fel mondandóját, hogy

"először azt hittem, hogy a mentőszolgálat dolgozói minden reggel itt reggeliznek, de most kiderült, hogy ez egyszeri alkalom."

A következő megszólalása kimagyarázhatatlan. Balog a tragikus veronai buszbaleset után – az Országos Mentőszolgálat frissen kinevezett igazgatóját említve – úgy fogalmazott,

"Csató Gábor néhány napja vette át a szervezet vezetését, úgyhogy ez valóban egy tűzkeresztség volt, ha lehet ilyet mondani."

A CT-hiány miatt nyitott mellkassal átszállított – és később elhunyt kisgyerek esetével kapcsolatban azt jegyezte meg,

"lehet, hogy a betegeket időnként nyitott mellkassal kell átszállítani egy másik kórházba CT-vizsgálatra, de korábban a másikban sem volt CT. Most legalább már van."

Szegénység

A probléma kreatív rendezésére korábban is volt példa, az Emmiben bizonyos szavakat, mint a stadion vagy szegénység, tilos volt kimondani. Többeknek fölszaladt a szemöldöke akkor is, mikor Balog 40 hátrányos helyzetű gyereket a Hiltonba vitt el. Bár egyes mutatók szerint csökken a szegénység Magyarországon – a társadalmi felzárkózás szintén Balog minisztériumához tartozik –, az ország negyedét – más számok szerint harmadát – fenyegeti a szegénység kockázata, nagyjából 1 millió ember él mélyszegénységben.

Érdemes idézni Balog gondolatát a szegénység és gyermekvállalás témakörében:

"Még egy baj, ami a demográfiai ügyek legsúlyosabb fejleménye vagy vonatkozása – azon túl, hogy kevés gyerek születik, és elöregedő a társadalom –, az, hogy hová születnek azok a gyermekek, akik megszületnek”

– mondta Balog egy olyan ábra előtt, amely azt mutatta, Magyarország leghátrányosabb helyzetű térségeiben a legmagasabb a termékenységi ráta. Ugyanezen a konferencián bónuszként beszélt arról is,

"egy olyan európai és világösszefogásban kell gondolkodni, ahová a világ demográfiai helyzetével foglalkozás ürügyén nem csempésznek be olyan fogalmakat a családpolitikába, népesedéspolitikába, mint például az abortuszhoz való jog”.

Ja, és azt tudták, hogy onnan lehet tudni, ha egy nő megfogan, hogy énekelni kezd? Balog szerint legalábbis.

Romaügyben sem kellett a szomszédba mennie

A miniszternek – meglepő módon – romaügyben volt a legtöbb kínos nyilatkozata – az meg önmagában kínos, hogy az Emmi lényegében lenyelte azt az 1,6 milliárdot, amelyet a Farkas Flóriánhoz köthető Híd a munkába programban szabálytalanul költöttek el. Farkast megvédték, a Lungo Drom 27. születésnapi rendezvényén Balog "botránymentes vezetőnek" titulálta fideszes képviselőtársát. De nézzük a nyilatkozatokat:

  • "Magyarországról nem történt roma deportálás, a magyar cigányokat Ausztriából vitték el." (via)
  • "A romagyilkosságok úgy történtek, hogy az utolsó gyilkosság Kislétán az éppen a roma holokauszt emléknapján történt, és hát, azt szoktam mondani erre, nyilván egy nagyon keserű iróniával, remélem senki nem érti félre, hogy úgy látszik, hogy a gyilkosoknak volt stílusérzéke.” (via)
  • "A magyar közösségek és a kormány sem döntötte el azt a kérdést, hogy a határon túli, magyarul beszélő cigányok tehertétel vagy erőforrás."
A minisztérium rendre azzal hárított, Balog szavait félremagyarázták, pedig azok szó szerinti idézetként magukért beszélnek. De hogy ki is a tehertétel, erre videóriportunkban kapott választ Balog.  

Csatlakozzon a HVG Pártoló Tagsághoz!

Több mint 1 milliós olvasótáborunk zöme már a digitális, ingyenes tartalmainkból tájékozódik. Az ezt lehetővé tevő hirdetéseken alapuló üzleti modellre azonban nagy nyomást helyeznek a technológiai vállalatok és a független médiát ellehetetlenítő politika.
Azért, hogy továbbra is a tőlünk telhető legmagasabb színvonalon szolgáljuk ki olvasóinkat Pártoló Tagsági programot indítunk. Tagjaink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, illetve számos előnyt élvezhetnek.
Csatlakozzon programunkhoz, vagy támogasson minket egyszeri hozzájárulással!