Windisch Judit
Windisch Judit

Barátság fűzi Balog Zoltánt Orbán Viktorhoz, a róla szóló portrék a miniszterelnök feltétlen híveként mutatják be a minisztert. Sőt, a lelkészből lett politikus korábbi gyülekezetének egyik tagja szerint valósággal istenként tiszteli Orbánt. 2012-től vezette az emberi erőforrások minisztériumát, a siker nem az a szó, ami jellemezte munkáját. Összeszedtünk néhány ikonikus pillanatot Balog Zoltán minisztersége idejéből, távozása alkalmából.

Balog Zoltán miniszternek megadatott az, ami Lázár Jánosnak nem: maga jelenthette be távozását, méghozzá a saját narratívájában. Balog Zoltán az Origónak adott interjúban arról beszélt,

"a jövőt illetően két hosszabb beszélgetésem volt a miniszterelnökkel a választások után. Azt mondta, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma, ebben a struktúrában és összeállításban marad. Nekem ezzel kapcsolatban voltak változtatási javaslataim, amiket ő nem fogadott el. Felajánlotta, hogy válasszak. Vagy ebben a formában folytathatom a munkát, vagy van számomra más ajánlata is.

Én az elmúlt hat évben beletettem a minisztériumi munkába, amit tudok, így ezt nem akarom folytatni."

Kap helyette mást, de képzeljük el a szituációt: az Orbán feltétlen hívének tartott Balog Zoltán, aki állítólag mindössze egyszer, az egyházügyi törvényvariációk egyik pontjánál fenyegette meg Orbánt – sikertelenül – lemondással, hirtelen nem ért egyet a miniszterelnök által vázolt struktúrával, és ezért lemond.

©

The beginning of a beautiful friendship

Balog a rendszerváltás környékén került kapcsolatba a Fidesszel, ahol 1991-től a frakció egyházpolitikai tanácsadója, illetve az egyházpolitikai munkacsoportot vezető Fodor Gábor szakértője lett, de nem követte Fodort a liberálisokhoz. Kétéves bonni kitérő után 1996-tól a fővárosi Hold utcai gyülekezet lelkésze lett. Ekkoriban tért meg Orbán Viktor és Kövér László is, egy ideig pedig Balog volt a lelkészük. Az 1998-ban győztes Fidesz református képviselői nem a Bazilikába tervezett ökumenikus miséről, hanem a Balog-féle istentiszteletről mentek át esküt tenni az Országgyűlésbe. Balog lett a miniszterelnök egyházpolitikai főtanácsadója, majd 2002-ben Mádl Ferenc államfő társadalompolitikai hivatalát vezette. 2003-ban visszatért a Fideszhez: ekkor lett a pártalapítvány irányítója, majd 2009-ben átvette az Orbán évértékelő beszédeit szervező Magyar Polgári Együttműködés Egyesület irányítását is.

"Úgy hisz Orbánban, ahogy istenben"

Orbánhoz fűződő viszonyáról 2009-ben beszélt a Magyar Narancsnak, amely portrét közölt róla:

"Soha nem hízelegtem, és sokakkal ellentétben – akik hirtelen nagyon bátrak lettek – nem is támadtam rá, amikor a Fidesz nehéz helyzetbe került. Néhány jókor mondott, jól eltalált mondat, ez lehet a barátságunk titka."

A 168 Óra tavaly nyári portréjában ennél keményebb mondatok is szerepelnek. Egy meg nem nevezett, régi barátja ezt mondja róla:
"Zoltánnak mindig szüksége volt egy olyan mentorra, akit feltétel nélkül követhet, akinek teljesen átadhatja magát, akivel olyan mély és bonyolult lelki kapcsolatban áll, hogy szinte teljesen feloldhatja a másikban a saját személyiségét. A pályaívét is szimbolizálja, hogy ez előbb egy egyházi személy, a nemzetközileg is elismert református teológus, Vályi Nagy Ervin volt, az utóbbi másfél évtizedben pedig egy politikus, Orbán Viktor."
A Hold utcai gyülekezet egyik tagja még ennél is erősebben fogalmazott: elkötelezett reformátusként Balog sokáig hitt abban, hogy őt isten lelkészi hivatásra rendelte el, ám idővel ez változott:
„Zoltán valóban azt hiszi, hogy Orbán Viktor istentől kapott feladatot teljesít, és kormányfőként tényleg felvirágoztatja a magyar nemzetet. Úgy hisz Orbánban, ahogy istenben. Kétség és elbizonytalanodás nélkül követi.”
Mi sem mutatja ezt jobban, mint hogy elveit is megtagadja: Balog – ellenzékiként – a kínai delegáció érkezésekor a tibeti demonstrációk egyik vezetője volt, tibeti zászlót is lengetett a Kossuth téren. Kormánypárti politikusként simán végignézte, ahogy a rendőrség bevitte a Tibetért tüntetőket a kínai miniszterelnök látogatásakor. A fideszes politikusok alapította Szabadság Kör ugyan közleményben tiltakozott az intézkedések ellen, de az alapító Balog Zoltán nem volt a tiltakozó levelet aláírók között.
©
Az apja bevitt egy gyomrost

Balog 2006-ban listáról jutott be a parlamentbe, képviselősége miatt "lelkészi jellege fenntartásával a lelkészi szolgálatát szünetelteti”. A 168 Óra imént hivatkozott portréja szerint Balog apja – a rendkívül kemény református lelkész – állítólag azt mondta neki:

„Fiam, azért mentél politikusnak, mert papnak nem vagy elég jó.”

2006-ban ő kezdeményezte a rendőri brutalitás kivizsgálását, az Országgyűlés emberi jogi bizottságát vezeti. A 2010-es kormányváltás után a közigazgatási minisztériumban a társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár (részletesen munkáját ebben a cikkünkben mutattuk be), majd 2012. május 14-től az emberi erőforrások minisztere.

2014-ben és 18-ban is listán jut be a parlamentbe. Bár az elmúlt négy évben miniszter maradt, idővel megkapta maga alá Rétvári Bence KDNP-s politikust, aki többek elmondása szerint a tárca tényleges irányítójává vált, Balognak nem maradt más dolga, mint mosolyogni.

Lemondásra lett volna oka bőven

Bár miniszterként csak megörökölte Hoffmann Rózsa KDNP-s államtitkárt és a teljes iskolarendszer felforgatását, tenni ellene nem tett semmit. Sőt. Felelősségét nem enyhíti, hogy maga is megszavazta a köznevelési törvényt, amely ellen Pokorni Zoltán, a kegyvesztetté vált fideszes politikus kemény csatákat vívott.

Az iskolák fölé helyezett Klebelsberg Intézményfenntartó Központot minden szereplő gyűlölte, a Klik működése mélypontját 2015-ben – tehát bőven Balog minisztersége alatt – érte el. Vezetőváltások, finomhangolások után a rendszer továbbra is él. Az átalakítás lényege az lett volna, hogy azonos szintre hozza az iskolákat, ez egy csalódott igazgató szerint sikerült is, csak fordítva: – kis túlzással – a színvonal nem javult, hanem romlott.

Az oktatás helyzete siralmas, az MTA hosszú elemzésben kimondta, az esélyegyenlőtlenség hatalmas, a felzárkózást nem segíti az iskolarendszer. Folyamatos a számháború arról, hogy az oktatásra fordított pénz vajon nőtt (kormány) vagy csökkent-e (ellenzék, szakértők), mindeközben a rendszerben tanuló diákok borzalmasan teljesítenek a különböző kompetenciateszteken. Kivéve, ha múzeumi feladványokat kell megoldani, Hoffmann Rózsa szerint ugyanis arra remekül felkészít a magyar oktatás. Balog visszamutogat: az egész az előző elmúltnyolcév hibája. 

©

Óriási káoszt okozott a Balog nevéhez fűződő törvényjavaslat a tankönyvpiac privatizációjáról. Botrányosabbnál botrányosabb, élesben tesztelt kísérleti tankönyvek követték egymást, szakmai szervezetek azóta is követelik a tankönyvválasztás szabadságát. Az elmúlt években tanár- és diáktüntetések sora követte egymást, az ügyben mismásoláson kívül túl sok érdemi lépés nem született.

Kihúzták Balog alól a szakképzést, az ott tanulók esélyei – Parragh László kamarai elnök gondos iránymutatása után – szintén lesújtóak. Mondjuk, a miniszter maga sem tudja, mit jelent a funkcionális analfabétizmus. Ha el tudja olvasni, megérti – fogalmazott egy bizottsági meghallgatáson.

CEU-ügyben lapított

Balog Zoltán volt a miniszter akkor is, mikor a kormány a felsőoktatási keretszámok drasztikus csökkentéséről döntött. A hallgatói tiltakozások után – a minisztériumi értelmezés szerint attól teljesen függetlenül – a szigor enyhült, Hoffmann Rózsa oktatási államtitkárt viszont letiltották a felsőoktatással kapcsolatos nyilatkozatokról. Úgy vitették el Hoffmannal a balhét, hogy – a nem kormányszócső – Origo információja szerint a tiltakozásokat elindító keretszámszűkítés nem is a saját, hanem a miniszterelnök, illetve a nemzetgazdasági miniszter ötlete volt. Vagyis, ez alapján Balognak sem volt hozzá köze.

Az utóbbi évek egyik legnagyobb tiltakozáshullámát kiváltó CEU ellehetlenítésére alkalmas törvénymódosítást maga terjesztette be – amiről saját államtitkára azt próbálta bizonygatni, az nem a CEU ellen szól –, sokáig lapított, majd egyenesen megmondta:

"a magyar kormány nem szeretné, ha a CEU ebben a formában működne tovább."

Az Index szerette volna Balogot CEU ügyben nyilatkozatra bírni, a riportert megfuttatták, majd még egy kioktató nyílt levelet is kapott az újságíró.

Az egészségügyben is minden szuper

Balog Zoltán egészségügyi miniszter egyik legjobb mondása az volt, hogy a világszínvonalú magyar egészségügy tekintélyét aláásva "álhírekkel manipulálják a közvéleményt". A világszínvonalú egészségügy hatalmas kamu, de látva a probléma súlyosságát, a helyzet kezelése érdekében a Népszava szerint a kormány a kórházigazgatóknál megrendelte, hogy heti két jó hírt szállítsanak le. Ezt később az állami kórházfenntartó cáfolta. A magyarok valahogy – feltehetően gyakorlati tapasztalatok alapján – átlátnak a szitán, és a Závecz Research felmérése szerint kettesre értékelték a hazai egészségügyet.

A rendre béremelésekkel érvelő kormány minisztere, Balog Zoltán egy alkalommal azt mondta, "az orvosok nem a nagyobb fizetésekért mennek már külföldre, hanem mert sokszor túl merevnek látják a hazai egészségügyet."

Ide idézhetjük azt a szerencsétlen nyilatkozatát is, mikor a mentősök béremelését egy méregdrága helyen jelentették be (ahol egy bécsi szelet 5 ezer forint) a miniszter azzal a tréfával vezette fel mondandóját, hogy

"először azt hittem, hogy a mentőszolgálat dolgozói minden reggel itt reggeliznek, de most kiderült, hogy ez egyszeri alkalom."

A következő megszólalása kimagyarázhatatlan. Balog a tragikus veronai buszbaleset után – az Országos Mentőszolgálat frissen kinevezett igazgatóját említve – úgy fogalmazott,

"Csató Gábor néhány napja vette át a szervezet vezetését, úgyhogy ez valóban egy tűzkeresztség volt, ha lehet ilyet mondani."

A CT-hiány miatt nyitott mellkassal átszállított – és később elhunyt kisgyerek esetével kapcsolatban azt jegyezte meg,

"lehet, hogy a betegeket időnként nyitott mellkassal kell átszállítani egy másik kórházba CT-vizsgálatra, de korábban a másikban sem volt CT. Most legalább már van."

Szegénység

A probléma kreatív rendezésére korábban is volt példa, az Emmiben bizonyos szavakat, mint a stadion vagy szegénység, tilos volt kimondani. Többeknek fölszaladt a szemöldöke akkor is, mikor Balog 40 hátrányos helyzetű gyereket a Hiltonba vitt el. Bár egyes mutatók szerint csökken a szegénység Magyarországon – a társadalmi felzárkózás szintén Balog minisztériumához tartozik –, az ország negyedét – más számok szerint harmadát – fenyegeti a szegénység kockázata, nagyjából 1 millió ember él mélyszegénységben.

Érdemes idézni Balog gondolatát a szegénység és gyermekvállalás témakörében:

"Még egy baj, ami a demográfiai ügyek legsúlyosabb fejleménye vagy vonatkozása – azon túl, hogy kevés gyerek születik, és elöregedő a társadalom –, az, hogy hová születnek azok a gyermekek, akik megszületnek”

– mondta Balog egy olyan ábra előtt, amely azt mutatta, Magyarország leghátrányosabb helyzetű térségeiben a legmagasabb a termékenységi ráta. Ugyanezen a konferencián bónuszként beszélt arról is,

"egy olyan európai és világösszefogásban kell gondolkodni, ahová a világ demográfiai helyzetével foglalkozás ürügyén nem csempésznek be olyan fogalmakat a családpolitikába, népesedéspolitikába, mint például az abortuszhoz való jog”.

Ja, és azt tudták, hogy onnan lehet tudni, ha egy nő megfogan, hogy énekelni kezd? Balog szerint legalábbis.

Romaügyben sem kellett a szomszédba mennie

A miniszternek – meglepő módon – romaügyben volt a legtöbb kínos nyilatkozata – az meg önmagában kínos, hogy az Emmi lényegében lenyelte azt az 1,6 milliárdot, amelyet a Farkas Flóriánhoz köthető Híd a munkába programban szabálytalanul költöttek el. Farkast megvédték, a Lungo Drom 27. születésnapi rendezvényén Balog "botránymentes vezetőnek" titulálta fideszes képviselőtársát. De nézzük a nyilatkozatokat:

  • "Magyarországról nem történt roma deportálás, a magyar cigányokat Ausztriából vitték el." (via)
  • "A romagyilkosságok úgy történtek, hogy az utolsó gyilkosság Kislétán az éppen a roma holokauszt emléknapján történt, és hát, azt szoktam mondani erre, nyilván egy nagyon keserű iróniával, remélem senki nem érti félre, hogy úgy látszik, hogy a gyilkosoknak volt stílusérzéke.” (via)
  • "A magyar közösségek és a kormány sem döntötte el azt a kérdést, hogy a határon túli, magyarul beszélő cigányok tehertétel vagy erőforrás."
A minisztérium rendre azzal hárított, Balog szavait félremagyarázták, pedig azok szó szerinti idézetként magukért beszélnek. De hogy ki is a tehertétel, erre videóriportunkban kapott választ Balog.  

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!