szerző:
hvg.hu
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A 25–35 éves korosztály gyermekvállalását ösztönözné kiemelten a kormány aszerint a hvg.hu birtokába jutott dokumentum szerint, amelyben 2018 utáni demográfiai terveit összegzi az erőforrás-minisztérium. Az anyag tanúsága szerint a tárca végre felismerte, mekkora gond a rugalmas foglalkoztatási formák hiánya, és hogy nemcsak a megszületendőkért kell dolgozni, hanem azért is, hogy kevesebben és ne ilyen korán haljanak meg.

A kormánynak az a dolga, hogy ha a nők gyermeket szeretnének vállalni, és el akarják mondani erről az álláspontjukat, akkor azt meghallgassa, megértse – mondta a nőügyekkel korábban nem foglalkozó Orbán Viktor múlt héten, a választás utáni második, a kormányzás tervezett irányáról részleteket csepegtető megszólalásában.

Hogy ez egy újabb, gyermekvállalás témájú nemzeti (rész)konzultáció vagy a korábbi, bürokráciacsökkentéshez hasonló e-mailes ötletbörze elindítását jelenti-e, az nem derült ki a miniszterelnök szavaiból, és nem tudtuk meg a sajtófőnökétől sem, mert Havasi Bertalan újabban nem válaszol a kérdéseinkre.

Akármit is jelentsen mindenesetre „meghallgatás”, illetve a kormányfői tervekben a nőkkel kötendő 20-30 évre szóló megállapodás, Orbán Viktor azt már a választás másnapján egyértelművé tette, hogy demográfiai súlypontú lesz a kormányzás.

©

A fókusz kijelölése ugyanakkor közel sem újkeletű (és most nem is Németh Szilárd elhíresült, „azé a világ, aki teleszüli”-kijelentésére gondolunk). A Miniszterelnökség éléről most távozó Lázár János szinte napra pontosan egy évvel ezelőtt jelentette be, hogy 2060-ig szóló demográfiai programot készít elő a kormány, de a Fidesz képviselőcsoportja előtti zártkörű helyzetértékelésében Orbán Viktor is többször mint az ország (és egész Európa) előtt álló legnagyobb kihívásról beszélt a népességfogyásról (az ENSZ becslései szerint például 2100-ra Magyarországnak 6 millió lakosa marad).

Az ambiciózus kitűzés érdekében – hogy szülessen évi(!) 30 ezerrel több gyerek – az előző négy évben főként a (már legalább egy gyerekkel bíró) középosztálybeli családokat igyekezett helyzetbe hozni, és újabb gyerek(ek) vállalására ösztönözni a kormány. Az új ciklusra tervezett intézkedésekről egyelőre csak találgatások láttak napvilágot, például a gyedplafon megemeléséről vagy az MNB vesszőparipájának számító gyermekvállalástól függő nyugdíjrendszerről, a hvg.hu birtokába jutott munkaanyag szerint azonban más típusú intézkedésekre készül a kormány.

Későn szül, korán hal a magyar

Érdekes például, hogy a koncepció a gyermekvállalás további ösztönzése előtt említi célként a lakosság egészségi állapotának javítását és a várható élettartam növelését, miután kritikusan el is ismeri, hogy „mind a megfelelő népegészségügyi beavatkozásokkal megelőzhető, mint az időben igénybe vett egészségügy ellátás segítségével elkerülhető halálozások tekintetében az unió sereghajtói között állunk, és hat év alatt sem tudtuk ledolgozni nagy fokú lemaradásunkat”. A javulás érdekében népegészségügyi prevenciós és szűrőprogramok indítását, további intézményfejlesztéseket és eszközbeszerzéseket sürget az anyag.

A tervezett intézkedések sorában meglepő – második – helyre került a várandósság és a szülés körülményeinek javítása. A dokumentum szerint az ezek során szerzett pozitív élmények és tapasztalatok kedvezően befolyásolhatják a további gyermekvállalást, így fontos például „a korábbiaknál támogatóbb szemlélet meghonosítása, hogy minden gyerek úgy születhessen meg, ahogy az érintettek számára a leginkább ideális”.

©

Úgy tűnik, meghallotta a kormány a kisgyerekes anyák eddigi legáltalánosabb panaszát is, amely visszatartja őket a további gyerek(ek) vállalásától, és kész intézkedéseket is hozni a család és a munka összeegyeztetésének segítésére: ez nemcsak a bölcsődei kapacitások közel megkétszerezését (a jelenlegi 50 ezer férőhelyről 90 ezerre emelését) jelentené, hanem az atipikus foglalkoztatási formák: a távmunka, illetve rugalmas és részmunkaidő szélesebb körű elterjesztését.

Önkritikus elemzés

A koncepció e téren is önkritikusan ismeri el, hogy van hová fejlődni: a 6 év alatti gyereket nevelése mellett részmunkaidőben dolgozó nők aránya Magyarországon mindössze 10,2% volt 2016-ban, miközben az unió átlaga ennek közel a négyszerese, 39,1 százalék, nem is beszélve Hollandiáról vagy Ausztriáról, ahol például 83,3, illetve 68,9 százalék. Az otthonról végzett munkát tekintve sem sokkal jobb a helyzet: itthon a 6 éves gyereket nevelő anyák 7 százaléka dolgozik ilyen formában, szemben az EU 16 százalékos átlagával, vagy skandináv országokkal, ahol ez 26-41 százalék.

Az előrelépéshez a szemléletváltozás mellett a munkáltatók anyagi ösztönzését és a munkajogi szabályok kiigazítását sürgeti a dokumentum, kiemelve, hogy a jó gyakorlatok kialakításában az állami szférának és a közintézményeknek kell élen járniuk.

©

A családalapítási célok támogatásánál a kormány szándékai szerint a jövőben különösen a 25–35 éves korosztályra kell figyelmet fordítani, a legtermékenyebb korban járók családalapítását ugyanis számos lakhatási és pályakezdési nehézség hátráltatja. Annak érdekében, hogy ez első gyerekek a mostani, átlag 28 éves kor előtt megszülessenek, a diák-, illetve lakáshitel-tartozások elengedésének már bevezetett intézkedésein túl is további anyagi segítséget kell a korosztálynak nyújtani.

További beavatkozási (ösztönzési) területként említi az anyag – egyelőre konkrétumok nélkül – az apák szerepének fokozottabb elismerését, a főállású anyaság jelenleginél nagyobb anyagi elismerését, és a családbarát szemléletmódot erősítő pozitív kommunikációt is.

A határon túliakkal is foglalkoznának

Utolsó pontjaként pedig a népesedéspolitika fókuszának kiterjesztését javasolja a határon túli magyarokra, amihez a nekik járó juttatások, kedvezmények és támogatások körének szélesítésén túl egy úgynevezett köldökzsinórprogram kidolgozását is javasolja. Hogy ez pontosan miből állna, ki mindenkit érintene, a dokumentum nem részletezi, de az abban leírt elképzelés szerint összeállítani mindenesetre úgy kell, hogy

„külföldön élő nemzettársaink érezhessék az állam figyelmét és támogató hozzáállását, hogy ezáltal adott esetben szívesebben dönthessenek a végleges hazatelepülés mellett”.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Joó Hajnalka Itthon

Hogy csinál a kormány 1,4-ből 2,1 gyereket?

Kisebb csoda – vagy egy azzal felérő kormányzati intézkedési terv – kellene hozzá, hogy megállítsa a kormány a rémisztő mértékű hazai népességfogyást. A már többször beharangozott születésösztönző csomagnak egyelőre csak egy-két részletét ismerni, így magunk próbáltuk meg számba venni, miből válogathat a kormány, ha tényleg évi 30 ezerrel több gyereket szeretne.