Dercsényi Dávid
Dercsényi Dávid

Régi adóssága Budapestnek a Népliget rendezése, ám a régóta várt tervek igazán fideszesre sikeredtek. A zöldterülettől bevételeket várnak, egyszerre akarnak szórakoztató helyeket és a kikapcsolódás szigeteit, de végül a fák járhatnak rosszul, a kormánypárthoz köthető személyek pedig jól.

Verekedő vagyonőrök, fakivágások, faátültetés vegetációs időszakban, vitatott megaberuházások – a Városliget fejlesztése (avagy a Liget Projekt) az utóbbi két évben futószalagon szállította a botrányokat. Budapest legnagyobb közparkja, a Népliget is hasonló sorsra juthat, amikor a fővárosi Kormányhivatal elfogadja a park új építési szabályzatát. A tervezet elkészült, május 2-ig lehetett véleményezni. Véleményt mondott a Budapesti Városvédő Egyesület (BVE) is, mégpedig lesújtót: a koncepció felülír más hatályos rendezési terveket, kiemeli a területet az országos építési szabályokat és előírásokat tartalmazó OTÉK alól, műemléki védettséget szüntet meg, és megkönnyíti a fakivágásokat.

A fideszesek elintézik egymás közt

Zajlik már egy kapcsolódó átminősítési ügy, ami kiemelt nemzetgazdasági projektnek számít, tehát mentesül számos engedélyeztetési eljárás alól. Ez a Népliget egyik szegletének fejlesztését szabályozza. A közpark északnyugati részénél, a Kőbányai út és a vasúti sínek találkozásánál lévő terület fejlesztésére készültek tervek, amelyekhez a terület átminősítése is szükséges. Ezt alapozta meg egy tanulmány 2018 februárjában. A fejlesztéssel a Népliget egy részét kihasító Taraliget lakópark mellett keletkezne egy sportcélú terület, amelyet teljes egészében közművesíteni kellene. A beruházás segítené a lakópark megépülése miatt ellehetetlenült gyalogosközlekedés fejlődését is.

©

Az átsorolásról Budapest Főváros Kormányhivatala dönt, amit György István vezet. Kőbánya fordult hozzá az engedélyeztetéssel. Az ügy furcsasága, hogy György maga korábban Kőbánya polgármestere és parlamenti képviselője is volt, és jó kapcsolatban van Kőbánya polgármesterével, Kovács Róberttel. Mindketten Fidesz-színekben politizálnak.

Ennél is érdekesebb, hogy György nem csak a kerületet ismeri, de a Taraliget lakópark mögött álló cég tulajdonosát is, akik természetesen szintén a Fideszhez köthető. Tamás László (akinek tulajdonostársa a saját lánya, Annamária) korántsem ismeretlen: az ő telkén építik (már ha építik) majd az újbudai szuperkórházat külön sztrádalehajtóval. Nehéz lenne azt a látszatot tagadni, hogy itt a kormánypárthoz köthető emberek intézik egymás közt a taraligeti lakások értékét is növelő beruházást. Az összeférhetetlenség gyanúja azonban itt még nem áll meg. György maga vallotta be, hogy élettársának lakása van a Taraligetben (a pár egyébként a kormányhivatal vezetőjének lakásában lakik).

Vagyis György István a döntésével növelheti a családi ingatlanjai értékét is. A legkevesebb, amit mondhatunk, hogy ez nem elegáns. Megkérdeztük a kormányhivatalt, mikorra várható a kerületi építési szabályzat (KÉSZ) elfogadása, és mit gondolnak György érintettségéről. Összesen ezt a választ kaptuk: „A Népliget településszerkezeti tervével kapcsolatban a kormányhivatalnál a Fővárosi Önkormányzat még nem kezdeményezte az egyeztető tárgyalást, és nem küldte meg az ezzel kapcsolatos dokumentációt.”

Györgyről a Kormányhivatal hallgat.

A Népliget fővárosi tulajdonban van, megint nem bízták a véletlenre a dolgok alakulását: mivel a területre a kőbányai építési szabályzat van érvényben (KVSZ, KSZT), ezt kell szabályozni, tehát a véleményeztetést is a X. kerület végzi, majd a kormányhivatal fogja elbírálni. Vagyis a jól bejáratott György–Kovács-tengelyen mozog az ügy. Sőt, el sem hagyja azt: a KÉSZ létrehozását a főváros – azaz Tarlós István – finanszírozza, de Kőbánya intézi az egyeztetést, készítést is.

A pénztermelő Népliget

A Népliget lerobbant és kevesen használják, felújításra-felfrissítésre szorul, ebben nincs vita az érintettek között. A KÉSZ is alátámasztja ezt egy felméréssel, igaz, az még 2007-ben készült. Aki Budapesten lakik, meg fogja erősíteni, hogy semmi sem változott az elmúlt 11 évben: a Városligethez és a Margitszigethez képest most is sokkal kevesebben járnak a Népligetbe, és jóval kevesebben gondolnak rá lehetséges közparkként.

A döntéshozók asztalán lévő koncepció két irányba vinné tovább a fejlesztéseket: legyen több szórakozási, illetve kikapcsolódási lehetőség (a sportcélú fejlesztések mindkettő kategóriába besorolhatóak). Ez a két irány némileg ellentétes is egymással: egyrészt telepítsünk mindenféle szórakozási lehetőséget a közparkba, másrészt erősítsük meg a park jelleget. Bár a dokumentum mindig hangsúlyozza, hogy a "történeti park" megőrzése kiemelten fontos, a zöldterület extra védelmébe mégis belefér több jelentős ingatlanberuházás is. Azon már meg sem lepődünk, hogy a fák védelme is érdekesen jelenik meg a szövegben.

©

Az elképzelések szerint leválasztanák a park északi részét, ide engednének mindenféle fejlesztéseket telepíteni (bár a zöldterület maradékán is építenének ezt-azt). Az így érintett területen 1700 fa áll jelenleg, a közparkban pedig összese 10 ezer. Ez azt jelenti, hogy a fák 20 százalékát érintené valamilyen formában a fejlesztés.

A fenti ellentmondásokat így hidalja át az eredeti szöveg:

"A tervezett szabályozás alapvető célja, hogy a park meglévő magas zöldfelületi arányának és a történeti kertstruktúra megőrzése mellett lehetőséget teremtsen olyan fejlesztésekre, amelyek a Népliget látogatottságát, egyúttal biztonságát és fenntarthatóságát (finanszírozhatóságát) növelik”.

Magyarán pénzt is kell hoznia a projektnek a beruházás végeztével. A „meglévő magas zöldfelületi arány” kifejezés jótékonyan elfedi, hogy az országos határértékeket lefektető OTÉK előírásánál kevesebb lesz a zöld a Népligetben. Például egyes sportcélúvá minősített övezetekben – ezekből több lesz, mint korábban – az előírt 40 vagy 47 helyett 25 százalék lesz a zöldfelületi arány. Az eltérést azzal indokolja a terv, hogy nem keletkezik kár, amit viszont a városvédő BVE véleménye vitat, hiszen a rekreációs cél csorbát szenved a növényzet hiányával.

A pénztermelés elve visszaköszön más helyen is: „A sportterületeken korlátozott mértékben lehetőség biztosított a piaci alapon működő létesítmények kialakítására is, növelve a park fenntartására fordítható bevételeket.” Ez a szempont nem nagyon köszön vissza például a Városliget szabályozásában, nem is könnyű elképzelni, hogy a hatalmas kiterjedésű Népligetet majd az odajáró futók, teniszezők fogják fenntartani.

©

Annál is inkább, mert rengeteg infrastrukturális fejlesztés lesz: az utak mellett egységesítik és kicserélik az utcabútorokat, kandelábereket, öntözőrendszert, új nyilvános vécék épülnek, térfigyelő kamerarendszer lesz, vészhívó állomások, megújulnak a közműhálózatok milliárdos költséggel – szóval ezt a parkot kéne valahogy, részben az odajáróknak is finanszírozniuk.

A fák számítanak a legkevésbé

A szórakoztatás kontra rekreáció szembenállást jól példázza a zajterhelés problematikája: a Népliget Újliget részének egész területén nem megengedett zenés, szórakoztató rendeltetés elhelyezése, míg az Óligetben csak a Nagyvendéglő, a jelenlegi Liget Club, a tervezett Szabadtéri színpad és a hagyományosan rendezvények számára kijelölt Mutatványos téren lenne erre lehetőség.

De ezek óriási fejlesztések lesznek: visszaépítenék a régi Nagyvendéglőt (1300 nm), a Jurta Színház kulturális funkcióval működhetne tovább, de akár új ingatlan építése is elképzelhető. Megvalósulna egy szabadtéri színpad 7500 nm-es területtel (30 százalékos zöldfelülettel), épülne sportpark, tenisztelep, kalandpark, grillpark – mind abban a parkrészben, amely elvileg védendő, és amelyről azt írja a KÉSZ korábban: „nem szabad teret engedni a park további területcsökkentésének”. Ha a Népliget alapterülete nem is csökken, de a fák és növényzet mennyisége, a klasszikus parkrész óhatatlanul.

Egymást érnék az óriásfejlesztések a park részben

Mert a fákra már kevésbé gondolt a KÉSZ. „A sporttelepek fejlesztése és az új szervizút kialakítása elkerülhetetlenné teszi a jelentős faállomány egy részének kivágását.” De a történeti park fáira is érdekes elveket fogadna el a tervezet. A „megtartandó, kiemelkedően értékes faegyedek és fasorok” kezelése kapcsán azt jegyzi meg a dokumentum, hogy „ezek a fák csak élet-, egészség- és vagyonvédelmi okokból, vagy a növényállomány megújítása céljából vághatók ki”. Vagyonvédelmi okokból tehát ki lehet vágni a kiemelkedően értékes fákat is, és csak a fasorok esetében ír elő pótlást a tervezet.

És nem egy átlagos parkról beszélünk: Budapest legtöbb növényfaját felvonultató parkja a Népliget, ahol 100 állatfaj él, kiemelkedő faegyedek, és ezt a KÉSZ is folyamatosan kiemeli. Olyan ez, mintha az Állatkert fejlesztési tervében kiemelt szerepet szánnának vadászoknak. Ugyanilyen kettős beszéd tapasztalható a műemlékekkel és védett épületekkel is, a KÉSZ szavakban védi a régi épületeket, de az Építők SE sportpálya központi lelátójának műemléki védettsége megszűnik, azaz az lebontható lesz. Az Építők sporttelepen egyébként a Fradiváros koncepciója halad tovább, az FTC 10 milliárdos fejlesztése állami forrásból.

©

A Városligetbe tervezett múzeumok ellenzői visszatérően attól félnek, hogy a terület lassan átalakul szórakozóhelyek laza hálózatává. A Népligetben is valami hasonlótól lehet tartani. A fejlesztés egy sor üdvözlendő intézkedést tartalmaz a kert és az infrastruktúra megújításától új parkolók és közlekedési átkelők kialakításáig, hogy a gyalogosok jobban megközelíthessék a Népligetet. Áthelyeznék a 245E végállomását, ez távlati terv, meghosszabbítanák a 83-as trolit az Elnök utcán át a Népligetig, kerékpárutakat alakítanának ki, és egy vasúti megálló is tervbe van véve, amellyel a körvasút bekerülne a fővárosi közlekedési hálózatba, a fejpályaudvarokra például el lehetne jutni vele – igaz, az állomás területét is leginkább a ligettől kéne elvenni.

De a vizes vb-n és Liget Projekten edződött elme nem tud elszakadni a gondolattól, hogy ez a KÉSZ csak megágyazna az ingatlanfejlesztések területén különösen nagyot álmodó fideszes beruházói elme legmerészebb álmainak, miközben például a park közepén álló elektromos alállomást azért nem lehet megszüntetni, mert 8 milliárd forintba kerülne az áthelyezése, és az túl sok. Az pedig finoman szólva sem enyhíti a gyanút, hogy a KÉSZ elfogadása a folyamat elején és végén is fideszes kapukon megy keresztül, egy kormányzati ingatlanfejlesztésekben részt vevő üzletember szemei előtt.

Csatlakozzon a HVG Pártoló Tagsághoz!

Több mint 1 milliós olvasótáborunk zöme már a digitális, ingyenes tartalmainkból tájékozódik. Az ezt lehetővé tevő hirdetéseken alapuló üzleti modellre azonban nagy nyomást helyeznek a technológiai vállalatok és a független médiát ellehetetlenítő politika.
Azért, hogy továbbra is a tőlünk telhető legmagasabb színvonalon szolgáljuk ki olvasóinkat Pártoló Tagsági programot indítunk. Tagjaink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, illetve számos előnyt élvezhetnek.
Csatlakozzon programunkhoz, vagy támogasson minket egyszeri hozzájárulással!
Zelki Benjámin Itthon

Nem is annyira ijesztő, de van valami furcsa és nyugtalanító a Népligetben

Bejártuk Budapest legnagyobb és leghírhedtebb közparkját, hogy megnézzük, mi az, ami a látogatókat elriasztja. Kiderítettük, igaz-e, hogy akár örökre bezárhat az ország egyetlen planetáriuma. Meglátogattuk a Fradi ingatlanfejlesztését is az egykori Építők-területen, ahol nem láttak minket szívesen, és utánajártunk, felsejlik-e valamilyen koncepció a park rendbetételére. Nem lettünk nyugodtak.