Seres László
Seres László
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

"Nem tudok elképzelni olyan népgazdasági érdeket, amely indokolttá tenné, hogy ezzel a háborús bűnössel üzleti kapcsolatban álljunk."

Azt, hogy a szocialista "Magyar Népköztársaságot nem érdekelte különösebben, ha éppen volt nácikkal kellett üzletelnie, amennyiben jól ment az üzlet", én első kézből tudom: apám volt az, aki ezen külkereskedőként teljesen kiakadt. Még kiskoromban mesélte nekem, milyen érzés is volt az, amikor egy németországi üzleti tárgyalásukon egyszer csak megjelent a teremben egy férfi, akiről igen sok mindent tudott, és amikor rájött, hogy tényleg ő áll vele szemben, nem volt hajlandó kezet fogni vele.

Nagyon büszke voltam rá mindig ezért a gesztusért.

Aztán a napokban egy családi fiókkutatás nyomán kiderült, hogy apám, az Agrimpex külkereskedelmi vállalat üzletkötője, majd jogtanácsosa, az MSZMP lojális tagja – aki a háború idején hamis papírokkal bujkált Budapesten, és akinek számtalan felvidéki rokonát lágerekbe hurcolták – a hatvanas években írásban is tiltakozott az illetékes elvtársaknál az ellen, hogy a Magyar Népköztársaság ezzel az emberrel bizniszeljen.

Kurt Becher
©
A magyar kommunista állammal kereskedő gazdag német üzletember nem volt más, mint Kurt Becher, a magyarországi holokauszt egyik vitatott figurája. Becher nem sokkal az 1944. március 19-i német megszállás után, Eichmannékkal érkezett Budapestre, hogy Himmler megbízásából, az SS gazdasági hivatalának égisze alatt minél több forrást biztosítson a hadviselő Németország számára, elsősorban zsidó vagyonok lenyúlásával (ingó, ingatlan vagy pl. aranyfogak).

Obersturmbannführer Becher nevéhez leginkább két esemény fűződik a vészkorszak idejéből: egyrészt Eichmannal együttműködve, a zsidó tulajdonosokat deportálással fenyegetve megszerezte az SS számára a csepeli Weiss Manfréd Acél- és Fémművek többségi tulajdonát, másrészt részt vett az elhíresült "zsidókat teherautókért", avagy "vért áruért" tárgyalásokban, amelyek zsidó javakért cserébe néhány csoport számára menekülést jelentettek a biztos halál elől. A nürnbergi perben Bechert vélhetően azért csak tanúként, nem pedig vádlottként hallgatták meg, mert az Eichmannal tárgyaló Kasztner Rezső pozitív vallomást tett róla.

Kurt Becher háború utáni üzletemberi karrierje elválaszthatatlan volt attól a hat bőröndben kimenekített, kb. 8,6 millió svájci frank értékű zsidó vagyontól (aranytól és ékszertől), amit sikerült hazamenekítenie Németországba. Több agrárkereskedelmi céget is alapított, és hírek szerint 50%-os tulajdonosa volt a magyar állami külkereskedelmi vállalatnak, a Monimpexnek (a magyar Wikipédia szerint ezzel szemben csak "a magyar élelmiszerexportőr Monimpex Külkereskedelmi Vállalat nyugatnémet képviseletét" látta el).

És mivel apám felháborodott azon, hogy az ő vállalata is kereskedik Becherrel (az Agrimpex már négy évvel a háború után, 1949-től üzleti kapcsolatban állt a magyar holokauszt egyik végrehajtójának cégével), ezért 1966. június 1-én az alábbi levelet küldte dr. Mulató János külkereskedelmi miniszterhelyettesnek:

Tisztelt Mulató Elvtárs!

Engedje meg, hogy az alábbi ügyben forduljak Önhöz és segítségét kérjem:

Kurt A. Becher brémai terménykereskedő személye Magyarországon jól ismert. Eichmann után őt terheli a legsúlyosabb felelősség a magyarországi deportálásokért, többszázezer ember pusztulásáért, az ország kirablásáért és sok-sok egyéb bűnért, amelyek miatt a magyar igazságügyi szervek őt háborús bűnösként tartják nyilván. A magyar sajtó több alkalommal foglalkozott személyével, ismertette háborús bűneit.

Rendkívül rossz érzéssel tölt el az, hogy ennek ellenére a magyar állami külkereskedelem üzleti kapcsolatban áll a nevezett tulajdonát képező céggel. Az Agrimpex korábban kötött vele üzletet, jelenleg közvetlen üzleti kapcsolatot nem tart fenn.

Nemrég jutott viszont tudomásomra, hogy a Monimpex évek óta üzleti összeköttetésben áll az Albert Jochann Mayer nyugatnémet céggel, amely cégről köztudomású – és ezt a Monimpex is tudja –, hogy Kurt A. Becher tulajdonát képezi.

Nem tudok elképzelni olyan népgazdasági érdeket, amely indokolttá tenné, hogy ezzel a háborús bűnössel üzleti kapcsolatban álljunk – ellenkezőleg, úgy érzem, hogy politikánkkal ez összeegyeztethetetlen és ezzel a fasizmus mártírjainak emlékét sértjük meg.

Elvtársi üdvözlettel

Dr. Seres László

Hát így. A megszólított miniszter állítólag két napon belül azt ígérte, leállítják a kereskedést a Becher-céggel. Tanulság? Nincs, a történelemből nem szokott lenni.

 

(Fenti képünkön: Sárga csillagot viselő zsidó deportáltak vonulnak csomagjaikkal a budapesti Belvárosban, 1944 májusában. Fotó: MTI)

Csatlakozzon a HVG Pártoló Tagsághoz!

Több mint 1 milliós olvasótáborunk zöme már a digitális, ingyenes tartalmainkból tájékozódik. Az ezt lehetővé tevő hirdetéseken alapuló üzleti modellre azonban nagy nyomást helyeznek a technológiai vállalatok és a független médiát ellehetetlenítő politika.
Azért, hogy továbbra is a tőlünk telhető legmagasabb színvonalon szolgáljuk ki olvasóinkat Pártoló Tagsági programot indítunk. Tagjaink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, illetve számos előnyt élvezhetnek.
Csatlakozzon programunkhoz, vagy támogasson minket egyszeri hozzájárulással!