szerző:
hvg.hu

Az első ügyekben esett egymásnak kétharmad és ellenzéke. Az Alaptörvény-módosítás látszattevékenység, a benne foglaltak eddig is megvoltak, az igazi cél a Kúria megbüntetése, vélte az ellenzék. A kormány tett arról, hogy az ellenzék ne fogadhassa el a javaslatokat, aztán pedig rájuk mutogathat majd. A Stop Soros egy vicc, a Fidesz átverte szavazóit, amikor teljesen átírta a törvényt, mondta az MSZP.

1 2 3
Sorrend megfordítása

Kisült, honnan érkezhetnek menedékkérők

A jobbikos Mirkóczki Ádám szerint csak repülőkkel érkezhetnek azok, akiknek az új törvény alapjogként fogadja el a menedékjogot, hiszen a balkáni államok biztonságosak. Hát Ukrajnából, jön a megoldás a kormányzati széksorok felől. Ukrajna nem társult tag, nincsenek EU-s tárgyalásai, tehát nem harmadik biztonságos ország menekültügyi szempontból. Ezzel a kormányoldal új tippet is adott az embercsempészeknek.

Lezárult az Alaptörvény módosításáról szóló vita, kezdődik a Stop Sorosé

Kontrát Károly mondta el a kormány álláspontját, Kósa Lajos pedig a Fideszét, egyiket sem most halljuk először. Kósa szerint a civilek ártanak a menekülteknek, mert összemossák a valódi menekülteket és azokat, akik csak mesterkednek, gazdasági menekültek (ezt eddig leginkább a kormánytól láttuk – a szerk.) Oda kell vinni a segítséget, ahol baj van, nem importálni a menekülteket, ért egyet Soros György gondolataival Kósa (aki ugyanerről ír a HVG-ben megjelent tanulmányában.)

Párbeszéd: "Fejezzék be a mocsok viselkedést"

Szabó Tímea a Párbeszéd vezérszónoka. Nagyjából a már elhangzott érveket veszi elő, a Pintér–Trócsányi-féle múlt heti tájékoztató beszélgetésen nem kapott választ egy ellenzéki párt sem. "Elképesztő, ahogy hülyének nézik a magyarokat", mondja Szabó, eddig sem lehetett ugyanis idegeneket betelepíteni. Totálisan értelmetlen ez a javaslatcsomag. A magyar közjog eddig sem ismerte el az uniós jog felsőbbségét a magyarral szemben a két szerződésben foglalt klauzulának köszönhetően. Szabó reméli, a Fidesz befejezi a hazudozást, a kvótanépszavazás ugyanis érvénytelen volt. A rendőrség is végzett már olyan tevékenységet, amit most Alaptörvénybe emelnek, a gond ott van, hogy a határszolgálat miatt nincs elég rendőr az ország belsejében. Nem kell Alaptörvényt módosítani a magánélet védelme érdekében, hanem az kell,

"hogy maguk fejezzék be ezt a mocsok viselkedést",

a kormány ne adja ki a lakájmédiának, hogy drónt reptessen Vona Gábor háza fölé vagy bekamerázzanak Juhász Péter lakásába. Az Alkotmány utcában is élnek emberek, akkor most ott sem lehet majd tüntetni, a Parlamentnél? 

©

És persze a közigazgatási bíróságok problémája: a kormány nem tudta megindokolni, miért kell ezt felállítani. Szabó szerint ebben áll az Orbán által belengetett március 15-i fenyegetés: a Kúrián áll bosszút így a kormány,

"Orbán Viktor Észak-Koreát akar csinálni Magyarországból."

A kormánytöbbség meg akar szabadulni a kúriai bíráktól, ennyi a történt, mondja Szabó, hiszen pl. a Kúria érvénytelenítette a határon túli szavazatok tömegét, fideszesen szólva elvett egy mandátumot a Fidesztől. Erre jön a bosszú. Ilyenre csak 1956 után, a megtorlásokkor volt példa. A közigazgatásban nem lehet szó függetlenségről, mert a rendszer az alá-fölérendeltségről szól. A bírák nehezen fognak megszabadulni ettől a beidegződéstől. És érzékeny politikai kérdésekben is nekik kell majd dönteniük. Csak akkor lenne hihető, hogy nem házi bíróság az új bíróság, ha automatikusan átvennék a Kúria bíráit, de ez nem így lesz, ezt megmondta Trócsányi László.

"Ha már mindenáron farigcsálni akarnák ezt a vattacukor-Alaptörvényt",

akkor állítsák vissza a kockázatközösséget a társadalombiztosításba, foglalják Alaptörvénybe a lakhatási jogot, 900 ezer kilakoltatási ügy van folyamatban. Vagy állítsák vissza a fékek és ellensúlyok rendszerét, azt támogatná a Párbeszéd, ahogy az egyházügy rendezését is, fejezzék a marginális és szegény csoportok kriminalizálását – sok dolgot tudna a párt támogatni, ezt nem.

Az LMP legszívesebben megoldaná az egész menekültkérdést

Keresztes László Lóránt, az LMP új társelnöke a párt vezérszónoka. Ahogy már többen elmondták: a kormány nem megoldani akar problémákat, hanem kommunikációs kampányt folytat. De beszélni kell a kízisről is, világosan kell beszélni az ellenzéki pártoknak is, a menekültkérdésről tehát. A kormány úgy készítette elő a törvényt, hogy esély nincs arra, hogy az ellenzék elfogadhassa, például azért, mert salátatörvényt készített. Keresztes megpróbál a közeli jövőre is kitekinteni: nőni fog a kihívás, romlani fog a helyzet a migráció kérdésében. Keresztes 2015-től kezdi fejtegetéseit, kaotikus idők voltak. A problematika sokáig itt lesz velünk. Az okokat sorolva Keresztes persze az LMP-nek kedves ideológiák magyarázatait veszi elő: globálistőke-ellenesség, ökopolitika és globális felmelegedés, illetve hatásai. Szükség lenne a közös, uniós politikára. Keresztes hosszan ecseteli az uniós képmutatást. Akik szerint az Európába érkező menekültek segítenek a földrész demográfiai gondjait megoldani vagy olcsó munkaerő-utánpótlást jelentenek, azok nem gondolnak arra, hogy a kibocsátó országokban ezek a tömegek hiányozni fognak. Bírálja Keresztes a kormány választási gyűlöletkampányát. Nem elég a tüneti kezelés ezekben a problémákban. Azt kell elérni, hogy mindenki a szülőföldjén tudjon boldogulni (ebben valószínűleg nincs vita a pártok között – a szerk.).

DK: Amikor a Fidesz Gyurcsány háza elé szervezett tüntetést, még nem izgatta a magánélet nyugalma

Arató Gergely a DK vezérszónoka. Az Alaptörvény módosítása a kormány ideológiai nehéztüzérsége. A kormány olyan játékszabályokat támad, amiket Magyarország elfogadott. Az unió kimondja, tiszteletben tartja a nemzeti alkotmányok identitását. A kormány a német példára mutogat, de ott az alkotmány szövegét védi a gyakorlat, azt nem változtatgatják a németek sem. A magyar kormány viszont állást foglal, a neki tetsző, általa kiemelt hagyományokat és értékeket emeli ki és védené. A DK szerint ez nem feladata az államnak. A magyar alkotmányos identitás a DK szerint épp az értékek közötti szabad választás maga. Ő is kiemeli a Kúria bosszújellegű kiemelését a közigazgatási bíróságok felügyelete alól, mint az MSZP-s Harangozó Tamás. A Fidesz házi bíróságai lesznek ezek. A jogszabály indoklását és preambulumát kötelező figyelembe venni a bíróságoknak, ez is csak gúzsba köti a bírósgokat, vissza lehet majd erre mutogatni a nemtetsző ítéletek esetén a kormánynak. A Fidesz Gyurcsány háza elé szervezett tüntetést, akkor nem zavarta a családi élet védelme. A megfogalmazás pedig a közterületi tüntetést általában teszi szankcionálhatóvá – a magánélet védelmét most is védi a törvény. A menekülthelyzet: közös, európai válasz kell, ezt akadályozza a magyar kormány évek óta. Senki nem akar erőszakkal betelepíteni migránsokat, a menekültpolitika tagállami hatáskör, mondja Arató. A kvótadöntés is arról szólt volna, a menekültkérelmek lefolytatását kellett volna Magyarországnak elvégeznie, nem a betelepítésről. A határok védelme kötelezettség, ezt elmulasztottuk 2015-ben. És sokkal nagyobb biztonsági kockázatot jelentenek az útlevélügyek, letelepedési kötvények, mint a menekültkérdés. Ezeket az ügyeket szakmailag kéne átgondolni, nem politikai tőkét kovácsolva. Orbán vagy Európa, ez a kérdés, a kettő nem járhat együtt.  

MSZP: Az Alaptörvény hetedik módosítása nem véd meg semmit

Harangozó Tamás lesz az MSZP vezérszónoka. Hatalomtechnikai és kommunikációs elem ez az Alaptörvény-módosítás, és rég kiharcolt jogosítványoktól fosztja meg az országot: a bírói függetlenségtől és a véleménynyilvánítás szabadságától. Harangozó végigveszi az eddigi Alaptörvény-módosításokat, csakúgy, mint Tóth Bertalan tette ezt napirend előtti felszólalásában vagy Trócsányi László miniszter expozéjában – erre utal is Harangozó. Számos kritika érte őket, még az egyházak is kiakadtak rajtuk – ezeket nyesegette vissza az ötödik módosítás. A hetedik módosítás csak frázispuffogtatás, nem változtat az uniós jog és magyar jog 2004 óta fennálló viszonyán, 

eddig is megvoltak a kellő biztosítékok a magyar alkotmányos alapkaraktert sértő uniós törvénykezés ellen.  

A menedékjog szigorítása sem valódi szigorítás, eddig is ugyanígy megvoltak az eszközök a kormánynak tetsző menekültpolitikára. Ami valódi változás: a véleménynyilvánítás és gyülekezési jog korlátozása, de utóbbi eddig sem volt korlátlan, a közlekedésre hivatkozva szokták a hatóságok korlátozni ezt a jogot. A mostani indoklás túl általános, Harangozó szerint akkor sehol lakott területen nem lehet majd tüntetni? Orbánt zavarhatja a háza előtt olykor zajló tüntetés, ezért berakja az Alaptörvénybe. A bíróságokat a törvények szellemének követésére fogja az Alaptörvény, lassan kézi vezérlést szeretne a kormány bevezetni az igazságszolgáltatásban.

©

A bírók törvényértelmezése a lényege a hatalmi ágak szétválasztásának, mondja Harangozó. A közigazgatási bíróságok bevezetésének igazi célja a Kúria megrendszabályozása, ezek a bíróságok ugyanis kikerülnek a Kúria joghatóságai alól – a Kúriának köszönhetően lett ügy számos botrányból a tao-pénzektől a vasárnapi boltzár történetéig. Baka Andrást törvénytelenül távolították el a Legfelsőbb Bíróság éléről, most mint kúriai bírón újra ütnek rajta egyet.

A KDNP-s vezérszónok nem mindent ért, amiről beszél

Aradszki András a KDNP vezérszónoka. Szidja az elenzéket, dicséri a módosításokat. A gyerekek veszélyeztetése jut eszébe a véleménynyilvánítás és gyülekezési jog szűkítéséről. Láthatóan nem érti a harmadik biztonságos ország fogalmát menekültpolitikai értelemben, arról beszél, a menedékkérők biztonságban jönnek keresztül más országokon, mire ideérnek (a harmadik biztonságos ország azt jelenti, hogy elégséges menedéket nyújt a menedékkérőnek az adott ország vagy nem, van-e valós esélye lényegi menedéket kapni, Magyarország már a legtöbb európai ország jogrendjében nem számít biztonságos harmadik országnak menedékjogilag). Aradszki azt is elmondta: „Ismerek olyan politikustársat, akinek a családja hónapokon keresztül képtelen volt normális életet élni, mert az ingatlana közelében rendszeresen tüntettek olyan ügyért, amihez a politikusnak nem volt köze.” Azaz ez indokolja az Alaptörvény hetedik módosításának egyik kitételét.

A zsidózó jobbikos képviselő Goldsteint és az 1984-et emlegeti

Gyöngyösi Márton a másik vezérszónok a Jobbikban, ő is az első Stop Soros általános vitájával kezdi, és az alantas gyűlöletkampánnyal folytatja. Orwell 1984-ét a kormány kézikönyvként használja, Gyöngyösi (aki 2012-ben a zsidó kormánytagok listázását ajánlotta), a Goldstein-motívumot emeli ki, a sorosozást. A gyűlölködés torát üli, az emberek bárkire ráhívják a rendőröket, akiket migránsnak néznek. Hiszterizált a közbeszéd, pedig le kéne folytatni a multikulturalizmus-vitát, a civilek átláthatóságának vitáját. Az új Stop Soros fércmunka, elvesztette Soros-jellegét, ismétli Mirkóczkit Gyöngyösi. Se szegény, se gazdag migráns ne telepedjen le Magyarországon. Kikerültek a törvényből a civileket megbélyegző részek, de a Jobbik segíteni fogja a törvény pongyola megfogalmazásait módosítókkal, pl. pontosítani az illegális migrációt segítő szervezet kitételt.  

©

Jobbik: Mennyire volt keresztényi a Fidesz a kampányban?

A Jobbikból ketten ismertetik a vezérszónoki mondandót, Mirkóczki Ádám megemlíti, hogy a tényleg a legszélesebb konszenzus megteremtése lenne a cél, akkor a kormány nem salátatörvényt terjesztett volna be, ahol a közigazgatási bíróságok a rendőrségi törvénnyel vagy menekültüggyel keverednek össze. A kormány a kereszténységet és kereszténydemokráciát emlegeti, de mennyire volt keresztényi a kampányban mutatott viselkedése? És mennyire őrzi a keresztény gyökereket a mostani két törvényjavaslat? A Stop Soros igen, az Alaptörvény-módosítás kevésbé, még ha a jó szándékot Mirkóczki nem is vitatja. Az első Stop Soros vitája lement a választások előtt, a mostani gyökeresen más. Mi történt, miért estek ki az eredeti ötletek?

©

 

A mostani Stop Soros

elvesztette Soros-jellegét.

A néppárti kritika tette meg hatását? Vagy a civilek tiltakozása – ezt Mirkóczki nem hiszi. Az új Stop Soros nem lett keményebb. A biztonságos harmadik országból érkező menedékkérő nem jogosult menedékjogra, tehát csak a repülővel érkező migránsok jogosultak erre, rájuk nem vonatkozik a genfi egyezmény. Ennyi elég is lenne a migránstalanításra – "és egyetértek ezzel", mondja Mirkóczki, és nem kellene a törvényjavaslat többi módosítása. Mi szükség van ezekre? A gyakorlat és a törvények mást mutatnak. Mirkóczki Őcsényre emlékeztet, ahol lincshangulat alakult ki nyaralni kívánó gyerekek ellen, Orbán pedig ezt helyeselte. Pedig az állam adott nekik oltalmat. (Nem világos, hogy Mirkóczki ezt helyteleníti, vagy a lincshangulatot.) Hogy fog működni a menedékjog a jövőben? Erre kíváncsi Mirkóczki, mi lesz az oltalmazottakkal, meg tudják-e mondani, ki a menekült és ki a bevándorló, miközben a magyar jogszabályok nem ismerik a bevándorló fogalmát. A kormány csak politikai hasznot remél ebből a jogalkotástól is. A kormány 1300 menedékkérő miatt Alaptörvényt módosított volna, miközben letelepedési kötvénnyel 20 ezer gazdag migráns bejöhetett. Most nem lehet a letelepedési kötvényt jegyezni, de bármikor élesíthetik, nem törölték el.

Kocsis Máté bízik az ellenzéki pártok belátásában

Trócsányi expozéja után a további vezérszónoki beszédek következnek, Kocsis Máté következik a Fideszből. Politikai szempontból szólnak hozzá a kérdéshez, és a 2016-os kvótanépszavazással indít, amelyen 3,4 millió magyar szavazott a kormánynak tetsző módon. Ő is a szuverenitás megvédését említi, idegen csoportok nem telepíthetőek be, és a csoportos kitelepítés sem elfogadható. Kocsis újra végigveszi a módosításokat, például a véleménynyilvánítás és gyülekezés szabályozása nem járhat mások magán- és családi életének megsértésével. Nekünk Magyarország az első, ez nem csak választási szlogen volt, mondja Kocsis, erről vitatkozni sem lenne illendő, mert a választók már döntöttek erről. Kocsis bízik abban, hogy az ellenzéki pártok nem fordítanak hátat a választói akaratnak, és megvédik "keresztény kultúránkat".
1 2 3

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!