szerző:
Tóth Richárd

Ha bármilyen politikai értékrendről vagy beállítottságról kérdezik a választókat, legtöbbször a szociáldemokrata álláspont kerül többségbe. Mégis a Fidesz nyeri a választásokat, a baloldal pedig soha nem látott mélységben. Erre az anomáliára kereste a választ egy friss tanulmány.

Az április választásokon leszerepelt a baloldal, mélyebb válságba kerültek, mint előtte bármikor voltak. A választási eredmény és tanulságai feldolgozásának időszakában sok minden megkérdőjeleződik: az ellenzéki pártok politikai stratégiáitól kezdve, a szervezetépítési erőfeszítéseken át a politikai vezetők rátermettségéig. Az új parlamenti ciklus elé időzítve ezért a Policy Solutions tanulmányt írt „Szociáldemokrata értékek Magyarországon” címmel.

A tanulmányban – egy 1000 fő személyes megkérdezésén alapuló közvélemény-kutatás után – megvizsgálták az egyenlőtlenségek, az adórendszer, a munka világa, a lakhatás, a megélhetés, az alapvető közszolgáltatások, a nemek közötti egyenlőség, a környezetvédelem és a társadalmi mobilitás kérdéskörét.

©

A kötet egyik szerzőjével, Laki Gergellyel beszélgettünk arról, hogy a tanulmány megszületését az is indokolta, hogy a kutatók kíváncsiak voltak arra, van-e összefüggés a súlyos vereség és aközött, hogy nem népszerűek a baloldali értékek, esetleg az a probléma, hogy a honi baloldali pártok nem tudják hitelesen képviselni a baloldali értékeket.

Laki szerint a kutatás egyértelműen kimutatta, hogy a baloldali programelemek nagy népszerűségnek örvendenek Magyarországon, sokkal inkább van probléma az ezeket képviselő pártok hitelességével. Például egyértelműen többségben vannak azok (81 százalék), akik szerint az állam feladata a társadalmon belüli egyenlőtlenségek csökkentése. A Jobbik és a Momentum szavazói szinte teljes mértékben az állami beavatkozás pártján vannak, és az átlagnál nagyobb arányban értettek egyet az állam felelősségével az MSZP-szavazói is.

A 15 feltett témakörből 14 esetében a szociáldemokrata álláspont került többségbe, egyedül a romák felzárkóztatása az, ahol nem ez a nézet a többségi álláspont. A magyaroknak ugyanis alig több mint az egyharmada gondolja úgy (36 százalék), hogy a romák felzárkóztatását kiemelten kell támogatnia a kormánynak, ezzel szemben a válaszadók több mint fele (56 százalék) szerint nincs szükség erre.

©

Jelentős eltérés látható a különböző pártok szimpatizánsainak véleménye tekintetében: a legnagyobb arányban a DK-szavazók (53 százalék) támogatnák kiemelten a romák felzárkóztatását (ezzel körükben van egyedül többségben a javaslat), ezen kívül a társadalom egészéhez képest átlagon felüli még az MSZP, a Momentum és az LMP szimpatizánsai körében a javaslat támogatottsága. A „cigánybűnőzésből” korábban politikai tőkét kovácsoló Jobbik szimpatizánsai körében egyértelműen magas az elutasítottsága a romák kiemelt támogatásának. A jobbikosok negyede (24 százalék) ért csak egyet a kérdéssel, míg 72 százalékuk szerint nem kell kiemelten támogatni a hazai cigányságot

Érdekesség Laki szerint, hogy szinte a teljes lakosság körében konszenzus van abban, hogy az egészségügyben is a szociáldemokrata iránynak kellene érvényesülnie, ugyanis a tanulmányból kiderül, tíz megkérdezettből kilenc gondolja úgy, hogy az egészségügynek térítésmentesnek kell lennie, és mindössze a megkérdezettek 7 százaléka gondolja úgy, hogy fizetni kellene az egészségügyért, mert csak így kaphatunk megfelelő színvonalú szolgáltatást. Így bármelyik politikai erő, amely a jövőben fizetőssé tenné a kórházi ellátásokat, joggal tarthatna a társadalom haragjától – áll a tanulmányban.

A kutató arra is felhívta a figyelmet, hogy a magyarok egy jóléti, gondoskodó államról ábrándoznak, a szociális juttatások minél szélesebb skáláját óhajtják. Arra a kérdésünkre, hogy akkor a létező, széles szociáldemokrata választói réteg mellett hogyan szerepelhettek le a baloldali pártok a választáson, Laki azt mondta:

„nem gondolják sokan szociáldemokratának magukat, inkább csak sokan egyetértenek a szociáldemokrata értékekkel.”

Azt azonban nehéz megmondani, ki képviseli ezeket az embereket, bár az biztos, hogy nem a szociáldemokrata értékek léte vagy nemléte miatt ikszelnek a szavazófülkében.

©

Amikor szóba került a Fidesz, a kutató azt mondta, a párt messze nem szociáldemokrata, de kommunikációjában elég gyakran használ balos elemeket, hogy kielégítsen bizonyos választói igényeket: jó példa erre a kormány multiellenessége, holott a gyakorlatban egyértelműen multibarát gazdaságpolitikát folytat. „De ez része természetesen az állandó harcra épülő retorikának is.”

A kutatók rákérdeztek a hitelességre is, ugyanis a választóknak sokkal fontosabb, hogy egy pártnak hihetnek-e, mint az, hogy milyen értékeket képvisel. Laki elmondta, annak ellenére, hogy a Fidesz-KDNP számos kérdésben teljesen egyértelműen a szociáldemokrata értékrenddel szembeni politikát folytat, támogatóik még ezekben az ügyekben is a kormánypártokat tartják a leghitelesebb politikai szereplőknek. Nem volt a kutatásban olyan kérdés, amelyben a Fidesz-KDNP-t a választók legalább 40 százaléka ne tartotta volna a leghitelesebb politikai formációnak. Laki hozzátette, a legtöbb kérdésben a fideszesek 85-90 százaléka a saját pártját nevezte meg a leghitelesebb erőként még az olyan kérdésekben is mint a progresszív adózás, noha a 2010-es kormányváltás óta a gazdaságpolitika alapja az egykulcsos adórendszer.

A választásokon 19%-ot szerzett Jobbikot a kérdéstől függően a választók 18-24 százaléka, a 12 százalékos eredményt elért MSZP-P-t 10-12 százalék, a 7 százalékos LMP-t 10-16 százalék, az 5 százalékos DK-t 8-11 százalék, a 3 százalékos Momemtumot pedig 3-4 százalék tartotta a vizsgált értékrendi és közpolitikai kérdésekben a leghitelesebb pártnak.

A kutató figyelmeztetett, az LMP és a DK esetében érdemes megjegyezni, hogy minden kérdésben többen tartják őket hitelesebbnek, mint amilyen eredményt a választáson elértek, az MSZP azonban alulmúlta ebben a tekintetben a választásokon elért eredményét. ”Legnagyobb baloldali pártként egyetlen kérdésben sem tartották őket hitelesebbnek, mint ahányan szavaztak rájuk.”

Az MSZP a hétvégén új elnököt választott magának, Tóth Bertalan lett a vezető, neki lesz a feladata, hogy megújítsa a pártot – akár úgy is, hogy szociáldemokrata irányba fordítja. Sikeres nemzetközi példák vannak, Laki ide sorolta Jeremy Corbyn és a brit Munkáspárt esetét. „Sikerült visszaállítaniuk korábbi renoméjukat, és szorosan ott vannak Theresa May pártja mögött.” Ezt a markáns baloldaliságnak, a társadalmi energiák sikeres becsatornázásának, és a fiatal támogatóknak köszönheti elsősorban Corbyn. De más példát is látunk a szociáldemokrácián alapuló politika sikerére, gondoljunk a spanyol újbalos pártra, a Podemosra, esetleg a francia radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon mozgalmára. “Hazánkban viszont hasonló megerősödésre egyik baloldali párt esetében sem látunk jeleket, és ez nem csak annak köszönhető, hogy a NER – az előbb említett nyugat-európai demokráciákkal szemben – milyen feltételeket biztosít az ellenzéki politizáláshoz” – tette hozzá.

©

Összességében kijelentető – és ez a tanulmányban is szerepel, valamint Laki is felhívta rá a figyelmet –, hogy a kutatásban vizsgált értékek és közpolitikai javaslatok alapján kijelenthető, hogy alapvetően nem a szociáldemokrata irányultságú programelemek hazai támogatottságával van probléma, hanem az elviekben ezeket képviselő, a magyar pártrendszer baloldalán helyet foglaló pártok hitelességével.

A baloldali ellenzék számára tehát ezért a következő évek egyik legfontosabb stratégiai feladata az, hogy az egyébként népszerű szociáldemokrata témákat magukhoz is tudják kötni, és meggyőzzék a választókat arról, hogy ezeket az ügyeket ők képviselik a legjobban. De ez nem fog menni anélkül, hogy a baloldali pártok olyan választókat is meggyőzzenek, akik 2018-ban a Fideszre vagy a Jobbikra szavaztak, sőt ezeket a pártokat tartják a baloldali értékek hiteles képviselőinek is.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Windisch Judit Itthon

A Tóth Bertalan-rejtély: bábnak mondják, csak még nem dőlt el, hogy kié

Alaposan feladta a leckét saját magának az MSZP. Keresztbe szavazásokkal nagyon kusza elnökséget választott ugyanis a tisztújító kongresszus. Pedig most lenne szükség minden erejükre, ha maradt még a pártban ambíció, hogy a történelmi mélypontról elmozduljanak felfelé. Nem jó jel, hogy a szocialisták több politikusa is kétségbe vonja a választott pártelnök motivációját és képességét, és már esetleges 2019-es bukásáról beszél.