Bauer Tamás
Bauer Tamás

Mi tekinthető valójában baloldalinak, és mitől sikeres egy kormányzás? Vélemény.

A Klubrádióból értesültem arról, hogy az egyik politológiai intézet a Friedrich Ebert Alapítvánnyal közösen a baloldaliságról rendezett konferenciát, és ott népszerű kollégám, Pogátsa Zoltán elismételte szokásos szemrehányását a baloldali pártoknak, illetve korábbi baloldali kormányoknak, hogy nem képviselnek valóban baloldali politikát. Számára Európában csak a Jeremy Corbyn vezette brit Munkáspárt és a görög Sziriza igazi baloldali párt, az előbbi ellenzéki pártként, az utóbbi pedig úgy, hogy azt a baloldalinak tekintett politikát, amelyet ellenzékben hirdetett, kormányon félre kellett tennie. De minket leginkább az érdekel, hogy mit lehet csinálni Magyarországon.

Pogátsa állítását azzal a példával illusztrálja, hogy a baloldalinak mondott Gyurcsány-kormány piacosítani akarta az egészségügyet. Ha igazmondásra nem különösebben törekvő politikusok értelmezik így leegyszerűsítve a második Gyurcsány-kormány egészségügyi reformkísérletét, azzal nem kell komolyan foglalkozni. De ha egy fölöttébb felkészült közgazdász kollégánk, egyetemi oktató beszél így, akkor baj van. Mit érdemes ebben az összefüggésben a baloldaliság kritériumának tekinteni? Szerintem azt, hogy mennyire biztosít egyenlő hozzáférést egy egészségügyi rendszer a társadalom különböző jövedelmi és vagyoni helyzetű tagjainak. Mit értsünk az egészségügy piacosításán? A második Gyurcsány-kormány Molnár Lajos SZDSZ-es miniszter által kidolgozott egészségbiztosítási reformja a következőt jelentette. Az egészségbiztosítás változatlanul mindenkire kiterjed, de mindenki választhat egymással versengő egészségbiztosítók között. A verseny készteti arra a biztosítókat, hogy ügyfeleik számára minél jobb minőséget nyújtó szolgáltatókkal szerződjenek ugyanannyi biztosítási díj fejében. Az egészségbiztosítók minden náluk jelentkezővel kötelesek szerződni. A befizetett járulékokat a biztosítók között a hozzájuk jött ügyfelek kor- és jövedelmi összetétele szerint újraosztják. Így a biztosítók nem is érdekeltek abban, hogy ne fogadják be az idős, illetve szegény ügyfeleket. Ez a rendszer tehát ki fejezetten kiegyenlíti a hozzáférési esélyeket.

Történtek annak idején kísérletek kórházak privatizációjára is. Vajon összeegyeztethető ez a baloldali kormányzással? Ha a magánvállalkozó által vezetett kórház ugyanúgy szerződik a biztosítóval vagy biztosítókkal, mint a korábban önkormányzati, ma állami kórház, akkor a tulajdonváltás nem érinti a gyógyító szolgáltatásokhoz való hozzáférést. A privatizációnak és a versenynek akkor van értelme, ha az erőforrások racionálisabb felhasználásával jár. A gazdaság különféle területein e privatizációnak ez a következménye. Miért lenne ez másként az egészségügyben? A háziorvosok két évtizede magánvállalkozók, de ez a hozzáférést nem érinti, a betegek esélyei emiatt nem romlottak. Miért ne lehetne ez így a járóbeteg-szakellátásban, s idővel, fokozatosan a kórházakban is? Erről szólna a szektorsemleges finanszírozás, ami hosszú ideje felvetődött, de nem valósult meg.

Az államilag szervezett és finanszírozott egészségügyi ellátás ezzel szemben óhatatlanul odavezet, hogy a tehetősebbek, akik elégedetlenek a szűkösen finanszírozott, versenytől megóvott állami egészségügy minőségével, megkeresik maguknak a fizetős magánellátást. Így van ez az állami egészségügyet működtető Angliában, és ez a helyzet Magyarországon is. Pedig látszólag nem piacosítják az egészségügyet nyílt módon – miközben itt piacosodik csak igazán. Aki teheti, elmegy azokhoz a magánellátókhoz, amelyek szolgáltatásait az állami egészségfinanszírozás nem téríti. Pogátsa azt az elemi hibát követi el, hogy figyelmen kívül hagyja: egy kérdés az, hogy állami intézményként vagy versengő magánvállalkozásként működik az egészségbiztosítás, illetve a gyógyító szolgáltatás, és másik kérdés, hogy ki hogyan férhet hozzá a gyógyító szolgáltatáshoz.

Ebből a hibából általánosabb hiba is következik. Pogátsa sokakhoz hasonlóan kifogásolja a balliberális kifejezést. Túl azon, hogy baloldaliak és liberálisok szerte Európában és persze Magyarországon is egyaránt szemben állnak nacionalizmussal és az önkényuralommal, tehát egyaránt szemben állnak az Orbán-rendszerrel, a kormányzás gyakorlatában is lehetségesek olyan megoldások, amelyek a háztartásoknak a javakhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférésében egyenlősítenek, és ennyiben baloldaliak, miközben a termelésben, a szolgáltatások nyújtásában erőteljes jövedelemérdekeltségre és minél szabadabb versenyre törekednek, mind szélesebb körben privatizálják az állami tulajdont. Ez jellemzi a modern szociáldemokrata kormányzást sokfelé Európában, és a liberálisok kormányzati tevékenységét is. Az 1989 óta eltelt három évtized legsikeresebb kormányának, a Horn-kormánynak tevékenysége egészében egyaránt vállalható szocialisták és liberálisok számára. Miért ne lehetne ilyen majdan az Orbán utáni kormányzás is?

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!