Windisch Judit
Windisch Judit
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Egy tollvonással eltörölhető egy akkreditált képzés Magyarországon, a társadalmi nemek tanulmánya szaknál az ok a korábbi nyilatkozatok alapján egyértelműnek tűnik.

"A program koncepciója világos és releváns (...), a képzés tudományos háttere biztosított" – ez szerepel a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság határozatában, mellyel 2016-ban támogatta, hogy az Eötvös Lóránd Tudományegyetem elindítsa a társadalmi nemek tanulmánya mesterszakot. A képzést legfeljebb 18 tanulónak hirdetik meg, de induláskor nem is volt nagy a tolongás, első körben 10 diák jelentkezett. Idén kicsit többen: 33 jelentkezőből 14-en jelölték meg első helyen a képzést, ebből 11-et vettek fel, a maradék helyekre pótfelvételit hirdettek meg. A CEU-n angolul folyik a képzés, oda idén 22 diákot vettek fel a 180-190 jelentkezőből. (A Felvi.hu adatbáziásában 2 felvett hallgató szerepel.)

©

Vagyis idén negyvennél többen biztos nem kezdenek társadalmi elméleteket tanulni. Utána meg senki. Az eddigi nyilatkozatok alapján – melyet nemsokára részletesen idézünk – erős a gyanú ugyanis, hogy ideológiai alapon tiltják be jövő évtől a szakot. Mindenesetre árulkodó, hogy a gyors rendeletmódosítási tervezetet – indoklás nélkül – a nyár kellős közepén, a lényegében üres egyetemeknek küldte ki az Emberi Erőforrások Minisztériuma és az Igazságügyi Minisztérium.

Egy tollvonással megszüntethető bármi

Jogilag egy rendeletmódosítással minden további nélkül meg lehet szüntetni egy akkreditált szakot

– mondja Bazsa György, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság korábbi elnöke, a Debreceni Egyetem professor emeritusa. Ilyenkor a Bizottságnak nincs véleményezési lehetősége, csak a szak indítása előtt, de szakértői véleménye akkor sem köti az Oktatási Hivatalt.

A szakok 3-5 évenkénti felülvizsgálatát egyébként Bazsa György indokoltnak tartja, a társadalmi-gazdasági igények ugyanis változnak, a tapasztalatok alapján indokolt átnézni a képzési és kimeneti követelményeket. A másfél évvel ezelőtti felülvizsgálat – amikor 15-20 szakot megszüntettek és néhány újat indítottak – ebbe a körbe tartozott.

Az eseti, nem elemzésen alapuló szakmegszüntetésekre viszont nem lát okot. Igaz, szerinte – noha a korábbi kormányzati nyilatkozatok alapján sejthető a döntés háttere – végül nem is fogják megindokolni a lépést. Még akkor sem, ha

korábban nem volt példa arra, hogy vélelmezhetően ideológiai megfontolásból szüntessenek vagy változtassanak meg egy szakot.

Bazsa szerint a tempó is túl gyors, ami sem a diákoknak, sem az oktatóknak nem jó.

Kicselezhető a rendszer, ha nagyon akarják

Polónyi István oktatáskutató a Klubrádióban arról beszélt, a szak megszüntetése, betiltása súlyosan csorbítja az egyetemi autonómiát, de törvényt nem sért a kormány. A 2015-ös felsőoktatási jogszabály alapján ugyanis megvan a felhatalmazása a szakok felülvizsgálatára, indítására. És a kormány láthatóan tesz is kivételeket, nemcsak kontra, de pro is. Polónyi emlékeztetett rá, nagy botrány volt abból, mikor a kormány kitalálta, kizárólag a Nemzeti Közszolgálati Egyetem indíthat majd államtudományi mesterképzést, amelynek elvégzése feltétele lesz a közigazgatási vezetői állásnak.

©

Polónyi szerint annak is volt valamekkora – ha nem is ennyire erős – ideológiai háttere, hogy csak a kormány számára megbízható egyetem képezhessen számára megbízható szakembereket. Az andragógia szak átalakítását is példaként hozta fel, amely közösségszervés néven indult új formában. A korábbi átalakítási tervek nagy tiltakozásokat váltottak ki, az oktatási kormányzat bizonyos szakok esetén meghátrált.

Polónyi szerint kicselezhető a rendszer: egyrészt az oktatás autonómiája lehetővé teszi, hogy új címen ugyanazt tanítsák (feltéve, ha engedélyezik a képzést – a szerk.), de szakirányú képzésként is továbbviheti egy intézmény az oktatást.

Vécéfelirat, kislányok és kisfiúk befolyásolása

Arra, hogy itt ideológiai alapon léphet a kormány, a korábbi, igen éles nyilatkozatok bőven adnak támpontot.

©

Az ELTE gender képzése miatt a KDNP ifjúsági szervezetének elnöke, Nacsa Lőrinc 2017-ben nyílt levélben ment neki az ELTE-nek: azt fejtegette, a képzés luxus, felesleges és romboló, egy ilyen képzést pedig egy nagymúltú egyetem nem engedhet meg magának. Szó szerint idézünk a leveléből:

Nem gondoljuk, hogy Magyarország megengedheti magának azt a luxust, amit néhány skandináv ország, hogy közéleti témái legfontosabbja a mellékhelységek jelzései, illetve, hogy minél több semleges játékot, tankönyvet állítsanak elő, nehogy véletlenül befolyásolják a kisfiúk és kislányok saját nemükhöz való tartozását.

Szögezzük le, hogy biológiai nemek vannak, nem társadalmiak, így az elnevezés is megtévesztő, hamis.

Fel kell hívnunk a figyelmét, miszerint ezzel a tanulmánnyal semmiben nem segítik nemzetünk felemelkedését, sőt rombolják azt az értékközpontú gondolkodást, ami a közép-európai országokban még jelen van. Égető problémánk a demográfiai kérdés, ami nem a szexuális kisebbségek tanulmányozásával és a feminista filozófia elmélyítésével fog megoldódni. Kérjük Rektor Urat, hogy az erre a szakra szánt pénzzel, erőforrással inkább egy demográfiai intézetet, egy családüggyel foglalkozó tanszéket állítson fel, de semmiképp ne ugyanazokkal az oktatókkal és olvasmánylistával, mint a gender studies esetében. Hisszük, hogy Magyarország jövője a családok és a fiatalok kezében van, ezért őket kell támogatni, az ő problémáikkal kell foglalkozni.

©

Rétvári Bence Emmi-államtitkár is kifakadt a gender képzés ellen, szerinte a gender – a marxizmus-leninizmushoz hasonlóan – inkább nevezhető ideológiának, mint tudománynak, így kétséges, eléri-e az egyetemi oktatási szintet. (Emlékeztetőül: a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság szerint igen.) A szak tartalma szemben áll mindazzal, amit a kormány értékvilága az emberről vall – fogalmazott Rétvári. Azt tervezték, a Corvinuson indítanak családtudományi mesterképzést, végül erről lemondtak.

Nem értik, mi ez

A tavalyi, KDNP-s kirohanás után beszéltünk Kövér-Van Til Ágnessel, az ELTE Társadalmi Nemek Tanulmánya Mesterszak igazgatójával, aki több példán keresztül érzékeltette, nem igaz, hogy a mesterképzésüknek ne lenne társadalmi haszna.

Milyen kérdések fontosabbak a társadalmi igazságosságnál?

– tette fel a kérdést. Ez az Alaptörvényben is rögzített érték. Azt mondta, a mesterprogram kézzelfogható és jelentős problémákkal foglalkozik, mint a családon belüli egyenlőtlen munkamegosztással, a gyermeküket egyedül nevelő nők szegénységi kockázataival, a munkaerőpiaci egyenlőtlenségekkel, a szülés utáni munkaerőpiaci lehetőségekkel és ezek gazdasági környezetével.

Tehát olyan strukturális problémákat elemez, amelyek a nemek közötti egyenlőtlenségekhez vezetnek.

Elmondta akkor azt is, 3-4 éves előkészítés előzte meg a szak indítását, a programot három kar – a Bölcsészettudományi, a Pedagógia és Pszichológiai, illetve a Társadalomtudományi – állította össze, a kari tanácsok majd az egyetemi szenátus jóváhagyása után adták be a kérelmet a Magyar Akkreditációs Bizottsághoz, amely rábólintott az indításra, végül az Oktatási Hivatal vette nyilvántartásba, a szak tartalmát pedig egy Emmi-rendelet határozta meg. Felhozta azt is, hogy már az 1425-ben alapított Leuveni Katolikus Egyetem is kínál mesterprogramot a társadalmi nemek témájában. Európában (beleértve a közép-kelet-európai egyetemeket is) 187 egyetemen van gender studies mesterképzés angol nyelven, több mint 300 helyen pedig nemzeti nyelven folyik a téma oktatása. Magyarországon, magyar nyelven az ELTE indított elsőként ilyen mesterképzést.

Két legyet egy csapásra

Egy darabig csönd volt a képzés körül, majd a Figyelő listázása hozta újra terítékre a gendertémát. Miután a kormány úgy döntött, a jövőben a Palkovics vezette minisztériumon keresztül kapnak kutatási pénzt az MTA kutatóintézetei, a Figyelő felhozta,

az adófizetői pénzekből fenntartott műhelyekben van olyan munkatárs, aki akadémiai keretek között évek óta nem publikált, de az is kiderül, hogy feltűnően népszerű a gendertéma, illetve a homoszexualitás kutatása,

ahelyett, hogy a demográfiai krízis megoldására, vagy a gyermekvállalás elősegítésére tennének javaslatokat. Vagyis, a "liberális világszemlélet" narratívája alapján dolgoznak társadalomtudósok.

A rendeletmódosítás miatt kerestük Kövér-Van Til Ágnest, de egyelőre nem értük el. Sem az ELTE, sem a CEU vezetése nem kommentálta hivatalosan a tervet. A CEU tanára, Pető Andrea viszont kemény üzenetet küldött a Facebookon.

Azt írta, a társadalmi nemek tanulmánya mesterképzés a hatályos előírásoknak megfelelően működik, a képzés tartalmát egy 2016-os Emmi-rendelet a teljes hazai felsőoktatás minden alap- és mesterképzési szak, így a Társadalmi nemek tanulmánya mesterszak tartalmának felülvizsgálatát követően rögzítette.

Amennyiben a készülő rendelet figyelmen kívül hagyná az illetékes szakemberek értékelését (melyet az Emmi még két évvel ezelőtt is megerősített), az azt az üzenetet hordozná, hogy Magyarországon az ideológiai-politikai szempontok felülírják a tanszabadság elvét. A kormányrendelet tervezete felsőoktatásba rendeleti úton való durva beavatkozás, mely komoly elemzés és konzultáció nélkül megszüntetne egy egyetemi szakot, s ez kihatással lehet a magyar egyetemekre, a felsőoktatás minőségbiztosítására és a felsőoktatás nemzetközi kapcsolataira is.

Közben a Népszava azt írta, a CEU a Magyar Rektori Konferenciához fordult, a nekik megküldött állásfoglalásukban azt írták, elkötelezettek a tanszabadság mellett és elutasítják az oktatás tartalmát érintő mindennemű cenzúrát.

Az ELTE ellenben azt közölte, hogy bár nem tervezték a képzés megszüntetését, de elfogadják a döntést. Mint írták, nyitottak a további egyeztetésekre, ugyanakkor tisztában vannak azzal, hogy

a fenntartó minisztérium jogosult a képzési portfólió felülvizsgálatára, ezen belül egyes képzések megszüntetésére is. Ezzel összhangban a fenntartó döntését Egyetemünk tudomásul veszi és tiszteletben tartja, egyúttal fontosnak tartjuk, hogy a témakörben lehetőség szerint érdemi szakmai vita folyhasson le.

Az Emmi azzal magyarázza a gender szak kinyírását, hogy az ott végzettek irányt nincs munkaerőpiaci kereslet, a szak gazdasági szempontból nem racionális,

így joggal feltételezhetjük, hogy nem a munkaerőpiac igényeire reagálva hozták létre, és nem azért, hogy gyorsan és közvetlenül hasznosítható tudást kapjanak a hallgatók.

Azt már nem árulták el, milyen háttértevékenységet gyanítanak. Ahogy arra a kérdésünkre sem válaszoltak, miért nyár közepén adtak 24 órát véleményezésre a két egyetemnek. Meglepő fordulatként a Magyar Krónika főszerkesztője, Bencsik Gábor kiállt a genderképzés mellett, és bírálta a kormányt, amiért az nem adott elég időt a véleményezésre.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!