szerző:
HVG
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A magyar kormány sok fontos ügyben blokkolja az unió egységes fellépését, láthatóan arra játszva, hogy a migráció témáján lovagolva ő legyen a "nemzetállamok Európája" koncepció zászlóvivője.

Sorsdöntő hónap jöhet a magyar külpolitika számára, ugyanis az Európai Unióban több olyan kérdés is napirenden van, amely különösen érzékenyen érinti a magyar kormányt. Eddig Orbánt visszatartotta valamennyire az Európai Néppárt, még ha a magyar miniszterelnök számos kérdésben nagyon határozottan szembeszállt is a közös uniós állásponttal, illetve szembement olyan uniós döntésekkel, amelyeket jogszerűen hoztak többségi alapon. A kérdés, hogy hol húzódik az a vonal, ahol a néppártiak leveszik Orbánról a kezüket, s újabb eljárások indulhatnak Magyarországgal szemben, az eddiginél súlyosabb következményekkel.

Különösen a legutóbbi választások óta a magyar külpolitika számos kérdésben egyedül ment szembe a közös uniós állásponttal, kihasználva, hogy harmadik országokkal kapcsolatos uniós döntések csak konszenzussal születhetnek. Ilyen volt például, amikor az EU meg szerette volna tiltani, hogy a Kínával kötött szerződésekbe belevegyenek olyan, a kínaiak által megfogalmazott kitételeket, amelyek gyakorlatilag a kínai világrend kiépítéséről szólnak. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kifejtette azonban, hogy a közép-európaiakat abba akarják belekényszeríteni, csökkentsék Kína bírálatával a saját gazdasági érdekérvényesítő képességüket. Bár ő ebben és más megnyilatkozásaiban is szívesen hivatkozik a „közép-európaiakra”, ez gyakran egyszerűen nem igaz. A Kína elleni egységes fellépést Magyarországon kívül senki, a V4 országok sem kifogásolták, a lengyelek pedig kifejezetten kiálltak mellette. A lengyel álláspont szerint ugyanis tapasztalták a kínaiak részéről a nyomást, hogy a saját doktrínájukat erősítő szövegek kerüljenek be a kétoldalú megállapodásokba, és Varsó szerint ez ellen csak közösen lehetne fellépni.

Boris Johnson és Szijjártó Péter
©

Lengyelország, a Szijjártó által mindig agyondicsért V4-ek vezető hatalma tehát belátta, hogy vannak világpolitikai kérdések, amelyekben fontos az EU egysége. „Több tapasztalat fényében egyértelmű, hogy Kína, Oroszország vagy az USA is akkor kényszeríthető keményebb tárgyalási pozícióba, ha nem hagyják magukat az uniós tagállamok leszalámizni” – mondta a HVG kérdésére Feledy Botond, a CEID think tank külpolitikai szakértője. Csakhogy egyfelől minden EU-tagállam a maga módján megköti az üzleteit a kontinensen kívüli hatalmakkal – teszi hozzá, s „messze nem csak Magyarország bűnös. A német Északi Áramlat vezetéktől kezdve a francia fegyverkereskedelmen át az olasz Déli Áramlatig sok a rossz példa, ami megtörte az EU külpolitikai egységét, és szép lassan úgy tűnik, a kelet–nyugati bizalmat is aláásta. Ez a legveszélyesebb uniós folyamat.”

Magyarország gyakran kikacsint az Oroszországgal folytatott uniós politikából is. Az igaz, hogy saját érdekeik mentén ezt néha más államok is megteszik, de Szijjártó meglehetősen falsul indokolta, miért is ez a magyar külpolitika álláspontja. „Magyarország nem az oroszok kegyeit keresi, hanem csak a Nyugat és Kelet közti párbeszédet akarja helyreállítani – mondta parlamenti miniszterjelölti meghallgatásán –, mivel az a történelmi tapasztalat, hogy a Nyugat és a Kelet konfliktusára a magyarok eddig mindig ráfizettek.” Feledy szerint magyar részről visszatérő retorikai panel a „híd” szerep betöltésének igénye, de ilyen már nem létezik. A külpolitikai szakértő úgy véli, Moszkva nem hagyatkozna soha egyetlen kizárólagos hídfőállásra, s „aki belemegy abba, hogy EU-s tagállamok versenyezzenek egymás közt az oroszok kegyeiért, azok épp az EU egységét sértik meg”.

Ellene ment a magyar kormány annak is, hogy az EU Emmanuel Macron francia elnök kezdeményezésére közös álláspontot adjon elő, amikor Donald Trump amerikai elnök elismerte Jeruzsálemet izraeli fővárosként. A magyar kormány valószínűleg az amerikai kapcsolatok javítását várja attól, hogy e kérdésben Trump döntése mellett állt ki, amihez még hozzájön Orbán Viktor szívélyes kapcsolata Netanjahu izraeli kormányfővel. E kérdésben azonban Macronnal szemben felsorakozott Csehország és Románia is, tehát a magyaroknak nem egyedül kellett szembenézniük a többi EU-taggal.

Nem úgy, mint az afrikai országok szervezetével a migrációról kötött EU-megállapodás esetében, amelyet egyedül Magyarország fúrt meg. A rabati folyamatnak nevezett tárgyalássorozatban a magyar külügy szerint fokozatosan az afrikai érdekek kezdtek dominálni, s olyan, a migráció üdvös voltát támogató szövegek kerültek bele a megállapodástervezetbe, amit Szijjártóék nem voltak hajlandók aláírni. Így viszont kárba vész a megállapodás sok olyan eleme is, amely arra irányult, hogyan lehetne szűrni az Afrikából megindult hatalmas tömeget, hogyan lehet Líbiát tehermentesíteni, s milyen pénzügyi eszközökkel tudná támogatni az EU a menekülteket kibocsátó országokat.

A migrációs kérdés kezeléséről vallott álláspontjában a magyar kormány már nincs azonban egyedül az EU-ban, mint ez a legutóbbi találkozókon kiderült. Az unió szeretné felváltani a dublini rendszert, amely nem alkalmas a migráció problémáinak megoldására (ennek keretében a menedékkérők ügyének elbírálása mindig annak a tagállamnak a felelőssége, ahová a menekültek először megérkeznek). Az Európai Bizottság már két évvel ezelőtt is készített javaslatot erről, amit a tagállamok azóta vitatnak. Az EU soros vezetését ebben a félévben ellátó Bulgária legutóbb újabb kompromisszumosnak szánt tervezettel állt elő. A most következő júniusi EU-csúcson akarták elfogadni az unió új migrációs doktrínáját, aminek legkényesebb pontja az, hogy újabb hirtelen menekültáradat esetén a menedékkérők ügyének elbírálása megoszlana az összes tagállam között. A bolgár javaslatról az utóbbi hetekben folyó vitából azonban az tűnik ki, hogy erre semmi esély. S nem csak Magyarország miatt: annyi töréspont van ugyanis a tagállamok között, hogy azokat nehéz lesz áthidalni. A kvótaellenes magyar álláspontot már több ország is nyíltan támogatja, a V4-ek mellett az osztrákok, a horvátok, a szlovének, a lettek is. Kérdés, hogy mivel menekültügyben az EU-ban nincs szükség konszenzusra, elegendő a minősített többség, ezt sikerül-e elérni, ami leginkább az új olasz kormányon múlhat.

©

Emmanuel Macron francia elnök szerint „a nacionalisták és a demagógok világosan beszélnek, ezért azoknak is világosan kell beszélniük, akik fontosnak tartják az EU-t, és teljes erővel, a lehető legnagyobb ambícióval kell haladniuk előre, méghozzá gyorsan”. Az utalás nyilván legalább részben Orbán Viktornak szólt, akit már korábban is kritizált név szerint a francia elnök. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság vezetője is úgy fogalmazott, hogy úgy látja, vannak „részidős európaiak” a tagállamok között. Eddig Orbánt az Európai Néppárt többsége tolerálta, saját soraiban látja „kezelhetőnek” a magyar miniszterelnököt. Manfred Weber néppárti frakcióvezető egy interjúban is elmondta azt, amit Orbánnak nyilván szintén világossá tett május eleji találkozójukon: a CEU elüldözése és a civilek elleni fellépés „vörös vonal”, értsd: átléphetetlen határ a Néppárt számára. Ezt támasztotta alá a Heti Válasznak adott interjújában Navracsics Tibor, az EB magyar tagja is, aki úgy látja, a CEU-ügy valóban választóvíz lehet a Magyarországgal szembeni uniós politikában. Ha a Néppárt leveszi Orbánról a kezét, akkor megindulhat Magyarországgal szemben is az az uniós eljárás, amely Lengyelországgal szemben már folyik, és a párhuzamos eljárások kizárják azt is, hogy a két tagállam „megvédje” egymást. S a néppárti kihátrálás Magyarország mögül nyilván a következő hétéves költségvetési vitában is gyengítené Orbán érdekérvényesítő képességét, kivált, ha megvonják a szavazati jogát.

Orbán láthatóan arra játszik, hogy Macron nagyszabású átalakító tervei kifulladnak, s a francia elnök által erősen pártolt föderális Európával szemben ő – Orbán – lehet a hatvanas évekből felmelegített „nemzetállamok Európája” koncepció zászlóvivője. A magyar miniszterelnök azért is akadályoz minden, a menekültáradat csillapítását célzó uniós akciót, hogy lehetőleg a migrációs kérdés határozza majd meg a jövő évi uniós parlamenti választások kampányát (ne például szociális kérdések). Már ki is fejtette, hogy szerinte majd az új Európai Parlament megválasztása után döntsenek e kérdésben, mondván: a szavazók a korábbi választással szemben most már a migrációs veszély tudatában dönthetnek.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!