A dolgozók gyakran nem élnek jogaikkal akkor sem, amikor munkaadójuk jogellenesen szünteti meg munkaviszonyukat.

A felmondás bejelentése után sokszor nem derül ki, hogy az elbocsátott dolgozónak mikor és milyen lehetősége van arra, hogy fellépjen a jogtalannak ítélt lépés ellen. A munkaszerződések ugyanis általában nem túl bőbeszédűek a felmondással kapcsolatos rendelkezéseknél, és a munkáltatók a jogszabályok rendelkezései ellenére sok esetben nem tájékoztatják megfelelően a dolgozót a felmondás esetén megtehető jogi lépésekről.

A Munka Törvénykönyve (Mt.) lehetőséget biztosít mind a munkáltatónak, mind a munkavállalónak arra, hogy a határozatlan idejű munkaviszonyt egyoldalúan, a másik fél hozzájárulása nélkül megszüntethesse. A határozott időre létesített munkaviszonyt azonban főszabály szerint egyoldalúan csak rendkívüli felmondással lehet megszüntetni.

Akkor küldhetik el rendkívüli felmondással az alkalmazottat, ha a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan, vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegte, illetve egyébként olyan magatartást tanúsított, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi (Mt. 96. § (1)). Ilyen eset lehet, ha valaki részegen jelenik meg a munkahelyén, vagy bűncselekményt követ el a munkaadója ellen.

A munkaviszony a rendkívüli felmondás közlése után azonnal megszűnik, és ilyenkor még végkielégítést sem kaphat a dolgozó. Elő szokott fordulni olyan eset is, amelyben a felmondást nem írásban közlik az alkalmazottal, illetve a felmondást nem indokolják, vagy az indoklás nem valós és okszerű. A felmondásból világosan ki kell derülnie, hogy a munkavállaló munkájára a továbbiakban miért nincs szükség.

A dolgozónak csak akkor jár felmondási és felmentési idő, illetve a munkaviszonyban töltött időtől függően végkielégítés, ha munkája rendes felmondás eredményeképpen szűnik meg. Ekkor a munkaviszony is csak a felmondási idő végén szűnik meg.

A rendes felmondás indokai csak a munkavállaló képességeivel, a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, illetve a munkáltató működésével összefüggő okok lehetnek (Mt. 89. § (3)). De nem jogszerű a felmondás, ha a munkaadó más okokra hivatkozva küldi el a dolgozót. Ha az alkalmazott nem tartja jogosnak az elbocsátást, a felmondás bejelentése után nak 30 nap áll rendelkezésére ahhoz, hogy bírósághoz forduljon. Ezt mind a rendes- vagy rendkívüli felmondás esetén megteheti. A bírósági eljárás során a munkáltatónak be kell bizonyítania, hogy a felmondásának indokai valósak és okszerűek.

De ha a dolgozó sikeresen támadja meg a felmondást, a munkáltatónak meg kell fizetnie az elmaradt munkabért, és az alkalmazott kérésére tovább kell őt foglalkoztatnia. Ha a munkavállaló egy rendkívüli felmondást támadott meg sikeresen, akkor mindaz a juttatás jár neki, amelyet rendes felmondás esetén kellett volna megkapnia.

dr. Benkő Ferenc
Benkő és Boros Ügyvédi Iroda
Jogi tanácsok

Jár-e kártérítés az utasnak természeti katasztrófa esetén?

A délkelet-ázsiai természeti katasztrófa miatt sok magyar utas kényszerült lemondania éppen esedékes külföldi útját, ám számos utazási iroda „vis maior” kárra hivatkozva nem, vagy csak részlegesen fizette volna vissza a részvételi díjat. De mi számít vis maiornak a jog szerint és mit tehetünk, ha például természeti katasztrófa miatt hiúsul meg külföldi nyaralásunk?

Jogi tanácsok

Mit tegyünk, ha meghibásodott a frissen vett árucikk?

Az üzletekben vásárolva sokszor nem is tudatosul bennünk, hogy a kereskedővel egyben fogyasztói szerződést is kötünk. Ez alapján a kereskedő nemcsak átadja a vásárlónak a megvásárolt cikket, hanem az áru hibája esetén kárpótolnia kell a vásárlót.

Jogi tanácsok

Mire figyeljünk, ha közvetítőn keresztül keresünk külföldi munkát?

Az újságokat olvasva sokszor találkozhatunk külföldi munkavégzésre csábító hirdetésekkel. Gyakran csak utólag derül ki, hogy a munkavállaló „nem olyan lovat akart”, azaz nem azt a munkát kell végeznie, amit meghirdettek, vagy éppen nem olyan feltételek mellett, mint ígérték. Az elővigyázatosság tehát nem árt ilyen esetekben.

Jogi tanácsok

Ki fizeti a kárt, ha azt ismeretlen jármű okozta?

Ha gépjárművel olyan személy okoz nekünk kárt, aki rendelkezik kötelező felelősségbiztosítással, a biztosító megtéríti a kárunkat. De kártérítést akkor is kaphatunk, ha a járműnek nincs biztosítása, illetve ha ismeretlen.

Jogi tanácsok

Jár-e kártérítés, ha szórakozóhelyen lopnak tőlünk?

Miközben egy étteremben, kávéházban gyanútlanul beszélgetünk, előfordulhat, hogy ellopják a kabátunkat, táskánkat, vagy esetleg a pénztárcánkat. Ilyen jellegű bűncselekmények esetén csekély az esély arra, hogy a rendőrség elkapja a tettest. Mégis van lehetőség arra, hogy a kárunkat megtérítsék.