Az újságokat olvasva sokszor találkozhatunk külföldi munkavégzésre csábító hirdetésekkel. Gyakran csak utólag derül ki, hogy a munkavállaló „nem olyan lovat akart”, azaz nem azt a munkát kell végeznie, amit meghirdettek, vagy éppen nem olyan feltételek mellett, mint ígérték. Az elővigyázatosság tehát nem árt ilyen esetekben.

A magán-munkaközvetítési tevékenységet, vagyis amikor a munkaközvetítést nem munkaügyi központ végzi, a 118/2001. (VI.30.) Korm. rendelet (továbbiakban: rendelet) szabályozza. A rendelet hatálya kiterjed a bel- és külföldi munkák, beleértve a au-pair tevékenység közvetítésére.

A rendelet alapján a munkaközvetítő köteles hirdetményében feltüntetni nyilvántartási számát, így annak alapján bárki ellenőrizheti az illetékes munkaügyi központnál vagy a Foglalkoztatási Hivatalnál, hogy a cég jogosult-e munkaközvetítésre. A nyilvántartásba vételről szóló határozatot a cégnek jól látható helyen kell kifüggesztenie hivatali helyiségében.

A munkaközvetítőnek - még a közvetítést megelőzően - írásban kell tájékoztatnia a munkát keresőt a fogadó ország jogszabályairól, különösen a foglalkoztatással, külföldiek munkavállalásával, valamint az idegenrendészettel kapcsolatos szabályokról (Rendelet 11. § (2)). Ha téves tájékoztatás, vagy a tájékoztatás elmaradása miatt a munkát keresőt kár éri, azért a közvetítőt kártérítési felelősség terheli. Ilyen eset lehet, ha a dolgozó, a közvetítő tájékoztatása ellenére, nem kaphat munkavállalási engedélyt a fogadó országban, és ezzel csak külföldön szembesül.

A munkaközvetítő köteles emellett a munkát keresőt tájékoztatni a felajánlott munkakör főbb sajátosságairól, különösen a foglalkoztatáshoz szükséges képzettségről, gyakorlati időről, a foglalkoztatás helyéről, idejéről, az irányadó munkarendről, munkaidő beosztásról és a várható kereseti lehetőségekről (Rendelet 11. § (1)).

Nagyon fontos, hogy a közvetítő tevékenységéért a munkát keresőtől sem díjat nem kérhet, sem költségtérítést nem igényelhet. Ezt a rendelet kifejezetten megtiltja, ez alól semmilyen kibúvó nincs, így az a közvetítő, aki díjat, vagy költségtérítést igyekszik valamilyen címen kihúzni a munkát keresőtől, jogszabálysértést követ el.

Ha odafigyelünk arra, hogy csak olyan munkaközvetítőt keresünk meg, akit a hatóságok nyilvántartanak, és megkapjuk a megfelelő tájékoztatást a munkáról, valamint a külföldiek munkavégzésére vonatkozó szabályokról, akkor megalapozott döntést hozhatunk arról, hogy elfogadjuk-e a felajánlott munkát. A kellemetlen meglepetések bekövetkeztének esélyét a fentiek betartásával, ha nem is lehet teljesen kizárni, de legalábbis csökkenteni lehet.

dr. Benkő Ferenc
Benkő és Boros Ügyvédi Iroda
Jogi tanácsok

Ki fizeti a kárt, ha azt ismeretlen jármű okozta?

Ha gépjárművel olyan személy okoz nekünk kárt, aki rendelkezik kötelező felelősségbiztosítással, a biztosító megtéríti a kárunkat. De kártérítést akkor is kaphatunk, ha a járműnek nincs biztosítása, illetve ha ismeretlen.

Jogi tanácsok

Jár-e kártérítés, ha szórakozóhelyen lopnak tőlünk?

Miközben egy étteremben, kávéházban gyanútlanul beszélgetünk, előfordulhat, hogy ellopják a kabátunkat, táskánkat, vagy esetleg a pénztárcánkat. Ilyen jellegű bűncselekmények esetén csekély az esély arra, hogy a rendőrség elkapja a tettest. Mégis van lehetőség arra, hogy a kárunkat megtérítsék.

Jogi tanácsok

Mit tegyünk, ha meghibásodott a frissen vett árucikk?

Az üzletekben vásárolva sokszor nem is tudatosul bennünk, hogy a kereskedővel egyben fogyasztói szerződést is kötünk. Ez alapján a kereskedő nemcsak átadja a vásárlónak a megvásárolt cikket, hanem az áru hibája esetén kárpótolnia kell a vásárlót.

Jogi tanácsok

Jár-e kártérítés az utasnak természeti katasztrófa esetén?

A délkelet-ázsiai természeti katasztrófa miatt sok magyar utas kényszerült lemondania éppen esedékes külföldi útját, ám számos utazási iroda „vis maior” kárra hivatkozva nem, vagy csak részlegesen fizette volna vissza a részvételi díjat. De mi számít vis maiornak a jog szerint és mit tehetünk, ha például természeti katasztrófa miatt hiúsul meg külföldi nyaralásunk?