Az Oktatási Minisztérium újraindítja a Fiatal Diplomások Életpálya-vizsgálatát, mert szükséges, hogy a felsőoktatási intézmények reális képet alkothassanak a frissen diplomázottak munkaerő-piaci helyzetéről a végzést követő években.

Korábban 1988-ban és 1999-ben végzett hasonló kutatást a tárca. Az úgynevezett „hallgatókövetésből” kiderül, hogy mennyire képes boldogulni a pályakezdő a diploma megszerzése után. Az egyetemek, főiskolák némelyike maga is készít ilyen felméréseket, ha ez nem is általános. Más kérdés, hogy több esetben a végzett hallgatók érdektelensége miatt hagyták abba a kutakodást. Íme néhány példa a legutóbbi vizsgálatok eredményeiből.
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem: Már négy éve készítenek rendszeresen ilyen vizsgálatot, amelyből kiderül, hogy folyamatosan csökken a saját szakmájukban dolgozók aránya (82 százalékról 75 százalékra). Ugyanakkor a néhány éve végzettek 69 százaléka dolgozik ma is az első munkahelyén.
Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar: Az egyetem felmérésére a megkérdezettek csupán 40 százaléka válaszolt. A végzettek 70 százaléka a fővárosban és Szegeden helyezkedett el, 60 százalékuknak a kezdő bruttó fizetése 80-160 ezer forint között volt. Mindegyik pályakezdő nagyon fontosnak tartja az iskolában tanultakat, attól függetlenül, hogy hol dolgozik. Ám többségük hiányolja a szakmai gyakorlatot. Ami viszont elgondolkodtató: a munkáltatók 60 százaléka nem ismeri a szegedi közgazdászképzést.
Nyíregyházi Főiskola: Meglepően magas, 91 százalékos volt a válaszadási arány, , meglehet azért, mert ebben a régióban a munkanélküliek száma viszonylag magas. A végzettek 73 százaléka 3 hónapon belül, míg 35 százalékuk már tanulmányai alatt talált a szakmájában munkát. Számottevő azok száma is, akik továbbtanulnak: 40 százalék folytatja tanulmányait, vagy a választott szakágán előbbre lépve, vagy más diplomát is igyekszik megszerezni.
Bauer Béla, a Nemzeti Ifjúságkutató intézet igazgatója szerint jelenleg a felsőfokú végzettségű fiatalok mintegy 15 százaléka kénytelen nem a végzettségének megfelelő munkakörben dolgozni. „Jelenleg esélyem sincs betölteni képesítésemnek megfelelő állást” – mondta el Katona Edit pályakezdő, aki a Szolnoki Főiskolán szerzett diplomát vendéglátó és szálloda szakon. A megélhetés érdekében azonban elment egyéni vállalkozónak egy biztosításokkal foglalkozó céghez, s pénzügyi megoldásokban nyújt segítséget az ügyfeleknek. Bár ez a (jutalékos ügynöki) munka együtt jár a bizonytalansággal, ha az ember sikeres, jól fizető tevékenységnek bizonyul. Ennek ellenére Edit bármikor feladná a biztos kevesebbért, ha a szakmájában dolgozhatna.
„Két éve folyamatosan nő a diplomás munkanélküliek száma” – ismerte el Hidvégi Péter, a Magyar Pályaválasztási Egyesület elnöke. Szerinte az állástalanok között megjelentek például azok a jogász és pedagógus végzettségű fiatalok is, akik néhány éve még el tudtak volna helyezkedni. Egy pályakezdő, aki a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen szerzett diplomát, fél éve folyamatosan munkát keres, ám mindenhol azzal szembesül, hogy gyakorlat nélkül nem tudják alkalmazni. De hol szerezzen gyakorlatot, ha mindenhol erre hivatkozva utasítják vissza? Bárhova elmenne akár aktatologatónak is, csakhogy megszerezze azt a szakmai gyakorlatot, amellyel később továbbléphet. Külön balszerencséje, hogy az államigazgatásban most létszámstop, mi több, leépítés van. S ha nincs munka, egyetlen kiút a továbbtanulás, így legalább nem érzi céltalannak az életét.
Csökkent az igény a pályakezdők iránt – jelentette ki Hadi László, a Job személyzeti tanácsadó cég munkatársa. Szerinte a legjobb helyzetben a műszaki végzettségűek vannak, s azok a bölcsészek, akik több nyelven is beszélnek. „Nekik még mindig jó esélyeik vannak az elhelyezkedésre”. A szakmai gyakorlat a legtöbb munkakör betöltésénél alapkövetelmény, olyannyira, hogy nélküle már nem lehet állást találni. S az ördögi kör itt bezárul. Éppen ezért nagyon sokan – abban bízva, hogy ezzel belépőt váltanak a munkaerőpiacra – az egyetemi évek alatt elmennek – legtöbb esetben nulla jövedelemért – dolgozni.
De vannak kivételek is. A 25 éves Lukács Péter az idén szerzett építészmérnöki diplomát, s egy jól menő budapesti cégnél számítógépes tervező. Igaz, a szakmai gyakorlatot is itt töltötte még az egyetemi évek alatt. Szerinte minden szempontból megérte az öt éves képzés, mert hasznosítható tudást nyújtott, s olyan munkát végezhet, amelyre mindig is vágyott. Úgy véli, szakmájában jók az elhelyezkedési esélyek, Budapesten mindenképpen. Olyannyira, hogy a napokban megkérték, segítsen – az övéhez hasonló munkakörbe – ugyanilyen végzettségű fiatalt találni. Arról viszont nincs meggyőződve, hogy egy vidéki kisvárosban is adódnának ilyen lehetőségek. „Azért maradok Budapesten – ismerte el egy közgazdász diplomás fiatalember –, mert itt még viszonylag könnyű elhelyezkedni. Egy vidéki nagyvárosban igencsak korlátozottak a lehetőségek, hogy a kisebb városokról már ne is beszéljünk.”
Vajon az egyetemek, főiskolák végiggondolják-e, hogy a jelenlegi szakok közül melyek adnak olyan tudást, amelyre manapság a munkaerőpiacon igény mutatkozik? A tapasztalatok szerint továbbra is rengeteg jól képzett pedagógus maradhat munka nélkül, mert a szakmájuk most éppen nem tartozik a keresettek közé. „Júniusban államvizsgáztam német nyelvtanári szakon, s meg voltam róla győződve, hogy ősztől tanítani fogok” – mondta egy vidéki lány , aki.jelenleg bolti eladóként kénytelen pénzt keresni.
„Ma már sokkal nehezebb vonzó állást találni egy újonnan végzett közgazdásznak, rengeteget kell ezért bizonyítani, és senkiből nem lesz vezérigazgató három év után” – közölte Chikán Attila,a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási egyetem rektora. Aki megerősítette, hogy a hallgatók a képzés során szembesülnek azzal, milyen lehetőségek várnak rájuk tanulmányaik befejezése után. Ha máshol nem, a különböző állásbörzéken, amelyekből évente kettőt is tart az egyetem. Arról azonban eddig nem készült statisztika, hogy a végzett hallgatóknak mennyire sikerül képzettségüknek megfelelő állást találniuk. Ennek ellenére úgy véli, hogy a hallgatók az oktatás során olyan képzést kapnak, amely versenyképessé teszi őket a munkaerőpiacon. Bár a megkérdezett diákok közül mindegyik úgy nyilatkozott, hogy az adott felsőoktatási intézménytől nem kapott tájékoztatást arról, milyenek az elhelyezkedési esélyek. Legtöbbjük csak akkor kényszerül ezzel szembenézni, amikor diplomával a kezében elindul állást keresni.
Olyan szakok felé kell orientálni a leendő hallgatókat, amely a munkaerőpiaci elhelyezkedést szolgálja – hangsúlyozta Dr. Vinnai Győző docens, aki szerint a Nyíregyházi Főiskola erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy összehangolja az oktatást a munkaerőpiaccal. Olyan új szakokat indított be, amelyek iránt nagy az érdeklődés, ilyen a nemzetközi kapcsolatok, a kommunikáció és művelődésszervező képzés. A felmérések azt bizonyítják, hogy az e szakokon végzett hallgatóknak rövid időn belül sikerül képzettségüknek megfelelő munkát találniuk.
A tisztánlátást zavarja, hogy a diplomás munkanélküliek száma több szakértő becslése szerint a valóságban háromszor-négyszer is nagyobb lehet, mint amit a hivatalos felmérések mutatnak. A felsőfokú végzettségűek ugyanis még az alacsonyabb képzettségűeknél is ritkábban jelentkeznek a munkaügyi szerveknél.
Kulcsár Hajnal