Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
Egy ideje nem úgy alakulnak a dolgok az irodában, mint ahogy kellene. Nem beszélnek egymással a kollégák, apróságok vezetnek veszekedéshez, mindenki kellemetlenül érzi magát a környezetében. A konfliktusok helyes menedzselésével azonban még egy ilyen nehéz helyzetből is ki lehet kerülni.
| Klasszikus konfliktushelyzetek |
Célkonfliktusok: klasszikusan az egy cégen belüli egyes részlegek között alakulnak ki, de létrejöhet olyan csapatokon belül is, amelyeknek nincs határozott céljuk. Ott aztán mindenki a „saját dolgát” teszi – a csapat tagjai „nem egy hajóban eveznek”. Értékkülönbség-konfliktusok: a munkatársaknak ugyan azonos a céljuk, de nem egyeznek abban, hogy a célt milyen úton kívánják elérni. Itt például abból adódhat veszekedés, hogy kinek mennyi munkát kell vállalnia és melyik munka milyen prioritással bír. Beosztás-konfliktusok: akkor keletkeznek, ha a munka és a munkaeszközök egyenlőtlenül kerültek elosztásra, az egyik kollégának például jobb számítógépe van, mint a másiknak. Vagy ha a felettes az egyik kollégát előnyben részesíti, tehát a szimpátia és az odafigyelés egyenlőtlenül oszlik meg. Szerepkonfliktusok: a csapaton belül az egyik feladatkört, például a titkárnőit, kevesebbre értékelik mint a projektmenedzserét. Ez gyengíti a titkárnő pozícióját. Hátrányos helyzetbe kerül az a felettes is, aki a vezető szerepét nem veszi komolyan. Ez gyakran előfordul, ha például egy egykori munkatárs a csapaton belül előléptetésben részesül és nem tud azzal mit kezdeni, hogy neki kell utasításokat adnia. Kapcsolatbeli konfliktusok: ez akkor jelentkezik, ha egy újonc kerül a csapatba, akit egyesek szimpatikusnak találják, mások viszont nem. Egy példa: az új csoportvezetőnek szarkasztikus humora van, mellyel egyes kollégák nem tudnak azonosulni, és ezt inkább támadásnak veszik. Más kollégák ezzel szemben ezt jól kezelik és nem veszik magukra a stílusát. |
Ezért sokan inkább hallgatnak, ha valami nem tetszik és magukban bosszankodnak. A dolog akár odáig is fajulhat, hogy megfogalmazódik bennük a felmondás gondolata, vagy egy idő után elszakad bennük a cérna, ez pedig ahhoz vezet, hogy rossz helyen és időben fakadnak ki, amikor a legkisebb apróságtól hirtelen betelik a pohár. Ezután az irodában destruktív légkör uralkodik, ami a teljesítményt érezhetően befolyásolja, a kollégák ugyanis nem hajlandóak többé a csapatmunkára, egymás munkáját bojkottálják, és ezután már csak az előírás szerinti kötelezettségeiket teszik. Ha a hangulat egyszer így felhevül, nagyon nehéz visszatérni a régi kerékvágásba, ahol a munka a kölcsönös együttműködésen alapul. Nem ritka, hogy ez csak professzionális segítséggel érhető el újra. A w@o-nak adott interjúban Birgit Preuss-Scheuerle, tréner és könyvíró, a konfliktus menedzselés szakértője elárulta, hogyan oldhatók meg a makacs félreértések a kollégák között.
Elkerülhetetlen, a nagy veszekedés?
„Akkor nem, ha az érintettek kihasználják a lehetőséget, hogy a konfliktus okait tisztázzák egymással és egyszer s mindenkorra megszüntessék azokat” – mondta Preuss-Scheuerle a w@o-nak. Minden krízis magában hordozza annak a lehetőségét, hogy valamit jobbá tegyünk. A helyzet elmérgesedésének vannak előjelei. A kollégák kevesebbet beszélnek egymással, a hangnem idegesebbé sőt akár agresszívvá válik. Már arra sem futja, hogy „jó reggelt”-t kívánjanak egymásnak, s egyesek háta mögött megkezdődik a pusmogás. A feladatok, melyek eddig könnyedén elintéződtek, hirtelen nehézkessé válnak; nem lehet hatékonyan elvégezni őket. Ha ehhez hasonló hangulat alakul ki, itt az idő a cselekvésre.”
Mit lehet ilyenkor tenni?
„Ez attól függ, hogy mennyire előrehaladott allapotban van a konfliktus” – magyarázta a szakértőnő. „Friedrich Glasel szociológus a konfliktusnak három fázisát definiálja. Ha még az első fázisban vagyunk, tehát már mutatkoznak előjelek, jó esély van arra, hogy visszatérjünk újra a konstruktív hangulathoz. Ennek tipikus menete a következőképpen néz ki: egy kolléga, vagy kolléganő odamegy hozzád, és negatívan nyilatkozik egy másik kollégáról vagy kolléganőről. Ebben az esetben tedd egyértelművé, hogy nálad rossz helyen kopogtat. Megprobálhatod meggyőzni őket, hogy üljenek össze megbeszélni a dolgokat, esetleg még ott is maradhatsz a beszélgetés alatt. De mindenféleképpen kerüld a részrehajlást. Feltétlenül korlátozd részvételed az esetleges konfliktusban. Ha te magad vagy érintett egy intrikában, akkor próbálj meg elhatárolódni negatív érzelmeidtől, és kérd meg a kollégát vagy kolléganőt, akivel problémád van, hogy személyes beszélgetés keretei közt rendezzétek a konfliktust. Kerüld a személyeskedést, próbálj meg tárgyilagos maradni. Add tudtára, hogy rendezni szeretnéd az ügyet, egyszer és mindenkorra pontot téve annak végére. Akár egy harmadik személyt is felkérhetsz a közvetítésre, ha úgy érzed, hogy ez segít.
Kinyomtatom
Elküldöm
