Az alábbi teszt segítséget ad ahhoz, hogy ellenőrizd az önéletrajzodat: Vajon minden benne van, amit bele kell írni? Megfelelő sorrendet használtál? A fontos dolgok látszanak a leghangsúlyosabbnak? A hibáid nagyobbnak látszanak, mint amekkorák valójában? Megfelelő a stílusod? Gondolkodj el a kérdéseken, s megfontoltan válaszolj!
|
|
1. c Az önéletrajzzal el kell adnod magadat. Minden más csak másodlagos.
2. a Az általános tapasztalat szerint, aki általában akar munkát találni, sokkal kevésbé lesz sikeres, mint aki konkrét karriercélokat tűzött maga elé. Ráadásul, aki bármit elvállalna, a vesztes pozíciójába helyezkedik. De megeshet vele, hogy olyan munkát ajánlanak neki, amit utál, s mégis elfogadja, mert fél elutasítani a biztos lehetőséget.
3. c. Az önéletrajz praktikus eszköz. Legalább is a HR-esek ekként használják. Amivel pedig kényelmetlenségük támad, azt még akkor is félreteszik, ha a megoldás, amit keresnek, éppen abban van. Ez még akkor is igaz, ha az a. jelű válasz is sok esetben megfelelő eredményt hoz.
4. c. A személyiség megismeréséhez az úgynevezett amerikai stílusú szakmai önéletrajz – s manapság szinte kivétel nélkül ezt kérik – szinte alig nyújt támpontot. A kísérőlevél már valamivel többet. De kellően cizellált képet egy jelöltről a HR-esek szerint csak személyes találkozás alapján lehet szerezni. Ezért kell az interjúra jól felkészülni, ahol alaposan kifaggatják a jelentkezőket. Ide azonban az önéletrajz csak a belépőjegyet szolgáltathatja.
5. a . Senki szakmai pályája nem olyan sokrétű, hogy bárhová is jelentkezik, állandóan vadonatúj önéletrajzot kellene írnia. Ugyanakkor még azonos szakmában és piacon lévő cégek is különböznek egymástól. Ezért az önéletrajz megírása előtt érdemes tanulmányozni az állást ajánló vállalatot, s a vélhetően fontos vonásokat, ismereteket, tapasztalatokat előtérbe helyezni, míg az esetleges kizáró tényezőket elrejteni.
6. c. A HR-esek számára nincsen bosszantóbb, mint pár hiányzó adat. A hiányos önéletrajzokat a legtöbb esetben ezért félreteszik, s csak akkor foglalkoznak velük, ha nem találtak más megfelelő jelölteket. Ezért az alapadatokat (kor, végzettség, lakóhely, telefonszám, e-mail cím) feltétlenül meg kell adni, s az utolsó hat-nyolc év szakmai eseményeinek időpontjait is célszerű közölni. Persze mindig csak annyit kell elmondani, amennyi feltétlenül szükséges.
7. b. Bár az amerikai stílusú önéletrajz szabály szerint elsősorban a szakmai információk felsorolását tartalmazza, de ennek is írható olyan rövid bevezető, amelyben azonnal egyértelművé tehetjük a karriercéljainkat és mintegy magyarázólag felsorolhatjuk a releváns szakmai kompetenciáinkat. Ezt követheti a karrierút fordított időrendben való leírása. Esetleg, ha vannak szakmai profilunkat színesítő, de az adott állás szempontjából nem lényeges kompetenciáink, azokat az önéletrajz legvégén csokorba foghatjuk.
8. b. A kísérő levél más néven motivációs levél – mint a neve is mutatja – arra ad választ, hogy a jelentkező miért is küldi be önéletrajzát egy adott pályázatra. Ez a levél is természetesen személyes marketingeszköz, amivel a munkavállaló eladja a portékáját a vevőjének, a munkaadónak. Mivel itt nem olyan szigorúak a formai kötöttségek, mint az önéletrajznál, így nagyobb tér nyílik a szabad érvelésre, a meggyőzésre, ami lássuk be az értékesítésben – ezért itt is – nagyon fontos.
9. c. A stílus maga az ember – szokták mondani. A gondosan megszerkesztett kísérőlevél ezért eleve pozitív várakozást alakíthat ki a jelölt iránt. Nem mindenki születik Hemingwaynek vagy Esterházynak, de aki ad magára – és ezt az álláskínálók el is várják – képes szabatosan és pontosan bemutatni önmagát, értékeit és céljait. Ebbe nem férnek bele a magyartalanságok, a szóismétlések, a dagályosság, az unalom, a hivatali nyelvi fordulatok, a felesleges idézetek, a szakmai tolvajnyelv kifejezései vagy a nem közismert rövidítések. De esetenként jól jön a finom humor, és mindig elkél az arányérzék.


Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
Kinyomtatom
Elküldöm

