Közös európai érdek a munkakorlátozások megszüntetése

2006. február 21., kedd, 14:04 • Utolsó frissítés: 2006. február 21., kedd, 14:07
Szerző: MTI

Az egyre élesedő globális versenyben közös európai érdek az uniós munkaerőpiac mielőbbi megteremtése, és az új tagállamok munkavállalóit megillető jogok teljes körű biztosítása, különös tekintettel az előnyben részesítés elvére - emelte ki Őry Csaba (Fidesz-MPSZ) európai parlamenti képviselő, a témáról készülő EP-jelentés szerzője Brüsszelben kedden kiadott közleményében.

Emlékeztetett arra, hogy előző nap az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso a soros elnökséget adó Ausztria gazdasági miniszterének jelenlétében nyitotta meg a munkavállalói mobilitás európai évének első hivatalos rendezvényét jelentő két napos konferenciát. Martin Bartenstein munkaügyi és gazdasági miniszter ezen jelezte, hogy az osztrák kormány a következő 3 évben is fenn kívánja tartani a korlátozások jelenlegi rendszerét. A képviselő hangsúlyozta, megérti, hogy az európai intézmények megítélése szerint sem gazdasági, sem munkaerő-piaci indokok nem szólnak a korlátozások további fenntartása mellett, a régi tagállamok közvéleményében azonban még jelentős aggályok vannak jelen a teljes piaci nyitással szemben.

Az Európai Bizottság és az Európai Parlament jelen lévő képviselői örömmel nyugtázták, hogy mind az Európai Szakszervezeti Szövetség, mind az UNICE határozottan és egyértelműen kiáll a korlátozások mielőbbi megszüntetése mellett. Őry Csaba hozzátette, az egyre élesedő globális versenyben közös európai érdek az új tagállamok munkavállalóit megillető jogok teljes körű biztosítása, különös tekintettel az előnyben részesítés elvére.

Az utóbbi kérdéssel összefüggésben Vladimír Spidla kifejtette, a csatlakozási szerződésben biztosított előnyben részesítési elv az elsődleges jog részét képezi, ennek következtében alacsonyabb rendű uniós jogszabályok rendelkezései azt semmiképp nem írhatják felül.

A kérdés azért is érdekes, mivel az Őry-jelentés tervezete is rámutat annak a jogi helyzetnek a furcsaságára, amelynek következtében a balti államokban élő, százezres nagyságú orosz állampolgársággal rendelkező közösség 2006 január óta elvben korlátozások nélkül vállalhat munkát a régi tagállamokban, míg az uniós állampolgársággal rendelkező észt, lett és litván polgárok nem - áll a közleményben.

Kinyomtatom • Elküldöm