szerző:
László Éva Lilla

Szinte nem telik el hét, hogy ne hallanánk: lezuhant az állványról egy munkás, gépkezelés közben életét vesztette egy dolgozó. Április 28-án lesz tíz éve, hogy itthon hivatalosan is megemlékezünk a munkahelyi balesetek halálos áldozatairól. Az emberi figyelmetlenség, a hanyagság évente még mindig több mint száz emberéletet követel. A növekvő bírságok vajon elrettenthetik-e azokat, akik nem tartják be a munkavédelmi szabályokat? Írásunkból kiderül.

Építenek rá. Balesetveszélyes terület
© Horváth Szabolcs

Belehalt sérüléseibe az az 53 éves férfi, aki hétfőn szenvedett balesetet egy miskolci cég telephelyén, mikor munka közben rábillent egy mázsás alkatrész. A munkások távirányítós, csörlős emelőszerkezettel dolgoztak, amelyből – egyelőre tisztázatlan okokból – kiesett a tartócsavar, és a földre zuhanó szerkezet szinte agyonnyomta a férfit, aki két nappal később a kórházban életét vesztette.

A megyei rendőrkapitányság szóvivője, Egyedné Novodonszki Éva a hvg.hu-nak megerősítette, hogy a rendőrség munkaügyi felügyelő bevonásával, közigazgatási eljárás keretében vizsgálja az üzemi balesetet, ám arra a kérdésre, hogy a cég betartotta-e a munkavédelmi előírásokat, és kit terhel a felelősség a munkás haláláért, csak a vizsgálat után kapunk választ.

Az EU legtöbb tagállamához hasonlóan hazánkban is egyre kevesebb a munkabaleset, két évtized alatt a bejelentett esetek száma negyedére (80 ezerről körülbelül 23 ezerre) csökkent. Ennél viszont lényegesen több sérülés történik, amelyekről nem sokat hallunk, mert azok a cégvezetők, akik feketemunkásokat foglalkoztatnak,  gondosan elsikálják a történéseket.

Munkahelyi baleset
Rövid idő alatt, a munkavállaló akaratától függetlenül, hirtelen bekövetkező egészségbeli elváltozás. A munkaképtelenség időtartama szerint megkülönböztetnek 4-6 napig, 7-13 napig, 14-21 napig, illetve ennél hosszabb ideig elhúzódó sérüléseket. Ezen kívül a visszafordíthatatlan, súlyos munka-baleseteknél előfordulnak halálos, kettőnél több személyt érintő, csonkolásos, érzékszervek elveszté-sével, vagy torzulással, maradandó elváltozással, illetve magzatkároso-
dással/elvesztéssel járó balesetek.

A ’mobbing’-jelenség, más néven munkahelyi pszichoterror széles körben elterjedt, ám kevés vállalatvezető ismeri fel/el, még kevesebben tesznek ellene. Előfordul, hogy a munkahelyi erőszakos cselekményeket egyszerű munkahelyi balesetnek tüntetik fel, hiszen az áldozat ilyenkor is a munkavállaló, más kérdés, hogy önhibáján kívül esik áldozatul kollégája brutalitásának. „Tavaly az egyik állami vállalatnál – ahol ráadásul még esélyegyenlőségi terv is van - egy férfi hosszú ideje zaklatta kolléganőjét, aztán teljesen váratlanul, míg a hölgy az ebédlőben sorban állt, odalépett hozzá, és leütötte” – meséli Spronz Júlia, a Habeas Corpus Munkacsoport jogsegélyszolgálatának munkatársa. Az ügyben nem indult belső vizsgálat, inkább eltussolták.

„Míg a munkahelyi baleset egyszeri, nem várt esemény, addig a ’mobbing’ hosszú folyamat, amelynek megvan a célja és értelme – a kiszemelt kolléga ellehetetlenítése –, és csak az elkövető lelki- és idegállapotától függ, hogy tettlegességig fajul-e" - mutat rá a két jelenség közötti döntő különbségre az ügyvédnő. „Ha rosszul sül el a szivatás, még munkahelyi baleset is lehet belőle” – hívja fel a problémára a figyelmet Spronz Júlia.

Be nem tartott előírások, szabálytalanságok (Oldaltörés)
Magasból a mélybe
© sxc.hu

A munkahelyi stressz a 'mobbing'-jelenség egyik kiváltó oka - az egyenlőtlen hatalmi viszonyok és a kontroll megszerzése mellett. „A munkavállaló sok esetben kiszolgáltatott: félti munkahelyét, meg van félemlítve. Ilyen helyzetben védtelen a szociális stresszel, vagyis az erőszakkal szemben, és ezt érezhetően megsínyli, könnyű prédává válik a piszkálódó számára" - tárja fel a baleseteket is kiváltó lelki tényezők összefüggését Plette Richárd munkapszichológus.

„A dolgozót érő stresszhatás nem feltétlenül erőszakos cselekményekben ölt testet. Sokkal gyakoribb, hogy a feszített munkatempó, a rengeteg túlóra, túlhajszoltság oda vezet, hogy egy pillanatra kihagy a dolgozó figyelme, és máris megtörténik a baj” – mondja Kovácsné Balázs Edit, a minőségbiztosítással foglalkozó Vincotte cég munkabiztonsági szakembere. Tapasztalatai szerint a legtöbb munkabaleset hétfőn, illetve hétvégén történik, pontosan a feszített tempó miatt. Az emberi figyelmetlenségen kívül – ami döntő tényező – azonban számos oka lehet annak, miért hal szörnyet valaki munka közben.

A legnagyobb kockázatot az jelenti, hogy a munkáltatók és munkavállalók sok esetben félvállról veszik a munkavédelmi előírásokat. Az alapvető elővigyázatosság, mint az egyéni védőeszközök (munkaruha) biztosítása és használta, a munkagépek műszaki állapotának folyamatos ellenőrzése, a biztonságos munkaterület kialakítása (védőkorlátok, állványok szakszerű felállítása) csökkenthetné a balesetek halálos áldozatainak számát. Erre persze mondhatják - olykor mondják is - a cégvezetők, hogy túl nagy költséggel jár, ám egy esetleges személyi sérülés nem csak anyagi károkat okozhat a vállalatnak.

Munkavédelem

A munkavédelemről az 1993. évi XCIII. törvény rendelkezik. A munkavédelmi törvény előírja, hogy a munkavédelmi hatóság felügyelője jogosult „a balesetet munkabalesetnek minősíteni, továbbá a munkabaleset bejelentését vagy kivizsgálását elrendelni, ha a bejelentést vagy a kivizsgálást elmulasztották, vagy nem a jogszabályokban foglaltaknak megfelelően végezték, illetőleg, ha a munkáltató a balesetet jog-szabályba ütköző módon nem tekinti munkabalesetnek” (Mvt. 84. § 1. bekezdés). 2007. január elsejétől átalakult a feülgyeleti rendszer: az ország hét régiójában hoztak létre területi munkaügyi felügyeleteket.

Kovácsné Balázs Edit bízik a munkavédelmi oktatás jótékony hatásában. Jóllehet optimizmusát alátámasztja a javuló tendencia - egyre több cég tartja be a munkavédelmi előírásokat -, ám valószínű, hogy sokkal inkább a fokozódó munkavédelmi ellenőrzések, kíméletlenül kiszabott bírságok hatnak riasztóan a vállalatvezetőkre. Ráadásul egyes szakterületeken, például az építőiparban, éppen az átlagosnál több veszélyforrás miatt nemcsak az Országos  Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőség és a Rendőrség vizsgálódik, hanem az ÁNTSZ is, sőt, esetenként a Vámhatóság is „beszáll”.

A munkavédelmi ellenőrzések  - a munkáltatóknál és alvállalkozóiknál is - szigorú szabályok szerint zajlanak, ezeknek köszönhetően az alapvető hiányosságokon kívül olyan szabálytalanságokra is fény derül, mint például a nem létező munkavállalási engedély, vagy az elsumákolt orvosi alkalmassági vizsgálat. „Volt olyan esetünk, amikor egy építési területen leállítottuk a munkát, mert több munkásnak nem volt igazolása arról, hogy átestek a szükséges orvosi vizsgálatokon. A munkáltató még aznap délelőtt kirendelte a foglalkozás-egészségügyes orvost, aki megvizsgálta a dolgozókat, és kiállította a hiányzó dokumentumokat. Ebből is látszik, hogy rövid idő alatt pótolhatók a hiányosságok" – hangsúlyozza a szakember.

Mindemellett minden szakterületen elengedhetetlen a kockázatértékelés: hogy pontosan meg legyen határozva, milyen fizikai, pszichológiai tényezőknek kell megfelelniük a dolgozóknak, és munkájuk során mely környezeti ártalmaknak lesznek kitéve. Nem elhanyagolható feltétel az sem, hogy megvan-e a szükséges szakképesítésük, valamint képességeik alkalmassá teszik-e őket a munkavégzésre. Tavaly egy segédmunkás haletetés közben vízbe esett, mikor csónakja elsüllyedt. Nem tudott kiúszni a partra, holttestét búvárok emelték ki a tóból. A vizsgálat még nem zárult le, továbbra is kérdéses, hogy a munkáltatót terheli a felelősség vagy a munkavállaló hibázott, és ha igen, hol.

A felügyelőség lecsap (Oldaltörés)

A Munkaügyi Felügyelőség szakemberei 2005-ban majdnem minden munkáltatónál találtak kisebb hiányosságokat. Tavaly 46 szabálysértési határozat született, és több mint egymillió forintnyi bírságot szabtak ki. A munkavédelmi bírsághatározatok száma 87 volt, míg a kiszabott bírság összege 56 és fél millió forintra rúgott.

Nehezen megoldható, hogy az alkalmazottakat semmilyen káros behatás, környezeti ártalom ne érje munkavégzés közben, ám az a tapasztalat, hogy a balesetmentes környezet kialakításához gyökeres szemléletváltozásra lenne szükség, ugyanis még mindig akadnak munkaadók, akik a „megörökölt” munkavédelmi előírásokat akarják betartani, illetve betartatni, de ez manapság már nem működik” – hangsúlyozza Kovácsné Balázs Edit.

Az előző évekhez képest 2006-ban volt a legalacsonyabb a halálos munkahelyi balesetek száma, ám ha figyelembe vesszük, hogy 2005-ben a 23 971 bejelentett munkabalesetből „csak” 125 végződött a munkavállaló halálával, tavaly pedig 22 685 balesetes közül 123 vesztette életét, rögtön kiderül, hogy a két évvel ezelőtti adatok kedvezőbbek. Míg tavaly minden 185. baleset végződött halállal, addig 2005-ben csak minden 191. eset ért tragikus véget.

Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség tájékoztatása szerint a legtöbb halálos baleset az építőiparban, a mezőgazdaság, vadgazdálkodás és erdőgazdálkodás területén, valamint a szárazföldi, csővezetés szállítás területén történik. Ez utóbbi esetek javát a halálos kimenetelű közlekedési balesetek adják. Veszélyes még a fémfeldolgozási termékek gyártása, valamint a kis- és nagykereskedelem. A statisztika szerint a legkevésbé veszélyeztett munkavállalók közé tartoznak a bányászok, a vízi és légi szállítással foglalkozók, valamint azok, akik kiadói, nyomdai tevékenységet végeznek, illetve kutatással, fejlesztéssel foglalkoznak.

EU-stratégia a munkahelyi balesetek megelőzésére

Az Európai Bizottság új, ötéves stratégiája 2007-2012-ig a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre irányul. Elsősorban a meglévő szabályozás javítására és egyszerűsítésére, végrehajtásának fejlesztésére (például ismeretterjesztő programokkal); a tagállamok nemzeti stratégiájának meghatározására és végrehajtására; a munkahelyi biztonság és egészségpolitika más szakpolitikai területekre történő kiterjesztésére (oktatás, közegészségügy), illetve az új veszélyforrások hatékonyabb azonosítására helyezik a hangsúlyt. Vladimír Spidla, az unió foglalkoztatási, szociális és esélyegyenlőségi biztosa azzal indokolta az új stratégia szükségességét, hogy becslések szerint évente 4 millió munkabaleset történik az unióban. Az Eurostat adatai szerint különösen a 18-24 éves korosztály veszélyeztetett, ebben a csoportban 50 százalékkal magasabb a munkahelyi balesetek előfordulásának kockázata.

László Éva Lilla Karrier

„Ötven felett lehúzhatom a rolót”

Belibben egy fodros szoknya, felvillan egy bájos mosoly, és máris a fiatal hölgy ül Irénke néni helyén a recepciós pultnál? A munkahelyi diszkrimináció egyik leggyakoribb formája az életkor szerinti hátrányos megkülönböztetés. Ha a munkavállaló elmúlt ötven, akkor az Európai Unió rendelkezései szerint hátrányos helyzetűnek minősül. Hogyan bizonyíthatja be az elbocsátott középkorú dolgozó, hogy diszkrimináció áldozata, és milyen kedvezményeket igényelhetnek azok, akik ötven év felettieket alkalmaznak? Cikkünkből kiderül.

László Éva Lilla Karrier

"Meleg vagyok, de emiatt nem fogom rosszul érezni magam!"

Mi lesz az alkalmazottal, ha a vállalatnál szárnyra kap a pletyka, hogy meleg? Meddig titkolhatja szexuális orientációját attól tartva, hogy kollégái kiközösítik, esetleg elbocsátják a cégtől? A hazai nagyvállalatok törekvései, hogy a melegeket érintő diszkrimináció-ellenes alapelveket a gyakorlatba is átültessék, bizony még gyerekcipőben járnak, sőt, a problémát egyes szakterületek képviselői igyekeznek elkendőzni. Közben a meleg munkavállalók dolgoznak, együtt élve a tudattal, hogy másságukra bármikor fény derülhet.