Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
A munkahelyi terror – mobbing – szép lassan beszivárgott a hazai munkakultúrába, bár még mindig sokan nem ismerik föl, vagy tagadják, hogy a jelenség egyáltalán létezik. Hogyan és miben ölt testet a zaklatás? Kik az áldozatok és hogyan lehet védekezni a testet-lelket megnyomorító támadásokkal szemben? Szakértők és szenvedők beszélnek minderről.
|
|
Pár hónapja az egyik napilap beszámolt róla, hogy az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) ellenőrei azt is vizsgálják, hogy a 2008. januárjában életbe lépett úgynevezett „stressztörvényt” – valójában a Munka törvénykönyvének módosításáról van szó, amely a pszichoszociális változásokra is kitér – betartják-e a cégek; így tehát büntetik a munkahelyi pszichoterrort. „Szó sincs erről” – oszlatta el a tévhitet az OMMF Közép-magyarországi Munkaügyi Felügyelőségének munkatársa, aki megkeresésünkre cáfolta a napvilágott látott információkat. Mint mondta, a stressz – ami a mobbing jelenség hátterében állhat – nem mérhető (ellenőrzési) kategória, vagyis a munkavédelmi hatóság mérhető normatívák híján munkahelyi zaklatás esetén nem léphet fel, de felhívhatja a munkáltató figyelmét a jogi megközelítésre.
Össztűz a dolgozóra. Gondos kiképzés © Stiller Ákos |
„Ahol több ezer ember dolgozik együtt, óhatatlan, hogy konfliktusok is vannak, ellentétek az alklamazottak között, a vezetők pedig sok esetben nem fordítanak figyelmet erre. A cégvezetők nálunk csak akkor kapták fel a fejüket, amikor két informatikus összeakaszkodott az étkezőben, az egyik rávetette magát a másikra, mondván, elfoglalta a parkolóhelyét. Ez csak mondvacsinált ürügy volt, akik együtt dolgoztak a két emberrel, tudták, hogy a támadó folyamatosan nyaggatta, fenyegette a másikat, a bögyében volt, hogy alacsonyabb iskolai végzettsége ellenére jobban teljesít nála” – meséli Mónika, aki évekig egy nagyvállalat HR-osztályán dolgozott, és több hasonló esettel találkozott. „Az áldozat ilyenkor csak azt érzi, a cél, hogy kicsinálják. Kíméletlenül, módszeresen” – teszi hozzá.
Mit tehet a munkáltató, hogy megelőzze a bajt, amelynek tünete lehet a gyakori betegszabadság, a dolgozó teljesítményének hanyatlása, kedélyállapotának ingadozása, súlyos figyelmetlenségek, amelyek a munkáját érintik (késés, határidők lekésése), a személyiségváltozás? Szakemberek szerint hatékony megoldás lehet a vállalati fogadóóra – hetente –, amikor a vezető ajtaja nyitva áll az alkalmazottak előtt. A csapatépítő tréningeknek, egészségfejlesztő tevékenységeknek (konfliktus- és stresszkezelés) is jótékony hatása lehet a szurkálódásra hajlamos kollégákra, de az sem kizárt, hogy a céges wellness- vagy tornabérlete lesz a jolly joker, hiszen a felgyülemlett stresszt az alkalmazottak így nem egymáson vezetik le. Végső esetben – ha a cégnek nincs saját munkapszichológusa – külső segítséget is érdemes igénybe venni.
| A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosítása |
| „A módosítás néhány új fogalmat vezetett be. A pszichoszociális kockázat a törvényi megfogalmazás szerint: a munkavállalót a munkahelyén érő azon hatások (konfliktusok, munkaszervezés, munkarend, foglakoztatási jogviszony bizonytalansága, idősödő munkaerő, a munka és magánélet egyensúlyának hiánya stb.) összessége, amelyek befolyásolják az e hatásokra adott válaszreakcióit, illetőleg ezzel összefüggésben stressz, munkabaleset, lelki eredetű szervi (pszichoszomatikus) megbetegedés következhet be” – olvasható a 2007. évi Magyar Közlöny 180. számában. |
László Éva Lilla
Kinyomtatom
Elküldöm
