2008. augusztus 08., péntek, 11:03
• Utolsó frissítés: 2008. augusztus 08., péntek, 16:30
Szerző: hvg.hu
Biztos, hogy a legjobb helyre jelentkeztem? - a dilemma jónéhány leendő gólyát elbizonytalanít, míg többségük persze örül, hogy elsőre bekerült a választott felsőoktatási intézménybe. Melyek a legjobb egyetemek? Mi a népszerűség fokmérője? Aktuális kérdések a pótfelvételi előtt.
„Ragyogó felvételi eredmények”, „A felvételizettek számát tekintve főiskolánk patinás egyetemeket előz meg”, „Soha ennyi elsőéves hallgatónk nem volt” - ilyen és ehhez hasonló imponáló összegzés kíséri néhány felsőoktatási intézmény tájékoztatóját, amelyben a felvett hallgatók létszámát és a ponthatárokat teszik közzé. Ezeket nem árt némi távolságtartással kezelni, ugyanis előfordulhat, hogy a pótfelvételi közeledtével csak az első körből kihullott, ám mindenáron továbbtanulni vágyó diákokat akarják arra ösztönözni, hogy töltsék be a megmaradt - főképp költségtérítéses - helyeket. A hangzatos megállapítások azonban nem feltétlenül jelentik azt, hogy az adott intézményben minőségi oktatás folyik.
„A marketing kétségkívül fontos eszköz, és elengedhetetlen, ha az egyetemek, főiskolák nemcsak a népszerű szakokat akarják feltölteni. Hogy minél több diákot bevonzzon - és nagyobb legyen a merítés -, néhány felsőoktatási intézmény ilyen-olyan felmérést, listát készíttet, amelyből kiderül, hogy a diákok akkor járnak a legjobban, ha az adott főiskolát, egyetemet választják. Megkérdeznek pár száz diákot, átnyálazzák a statisztikákat, és fölállítanak egy „diagnózist”, amiből aztán nem derül ki, hogy a szóban forgó intézmény miben és mennyivel jobb a többinél” - számol be tapasztalatairól az egyik felméréseket is készítő cég munkatársa, hangsúlyozva, hogy természetesen nem minden felmérés, lista, rangsor ad okot gyanakvásra. Ám hogy melyik a „hiteles”, és ki készíti ezeket, egyáltalán mitől lesz egy felmérés vagy rangsor az emberek szemében etalon, már más kérdés. Ahogy az is, mely intézmények állnak az egyes listák élén, és milyen szempontokat vettek figyelembe a besoroláskor.
 Versenyképes körülmények © sxc.hu |
Az idén érettségizett 19 éves Andrea elmondása szerint azért jelentkezett a Budapesti Gazdasági Főiskola turizmus-vendéglátás szakára, mert biztos volt benne, hogy a Corvinus Egyetemre nem jutott volna be. Idén lépett életbe a 400+80 pontos rendszer, amelynek alapját a tanulmányi pontok (legfeljebb 200 pont) és az érettségin elért pontok (maximum 200) képezik, ehhez jönnek még a nyelvvizsgáért, a tanulmányi versenyeken elért helyezésekért járó többletpontok. Míg a BGF-en államilag finanszírozott, nappalis képzésnél turizmus-vendéglátás szakon (magyar nyelven oktatják) 427 pontnál húzták meg a határt, addig a Corvinus ugyanezen szakára jelentkezőknek 457 pontot kellett elérniük. Az is igaz, hogy előbbin több hallgató kezdheti meg tanulmányait, ezért nem véletlen, hogy a ponthatárok is alacsonyabbak, mint azoknál az intézményeknél, ahol ugyanezen szakra jóval kevesebb diák jut be. „Vannak olyan szakok, ahova eleve kevés ember kerül be - ilyen például az ELTE keleti nyelvek és kultúrák japán vagy kínai szakirány -, ez megemeli a ponthatárt, nagyobb a szigor, ide tényleg a legeredményesebbek kerülnek be” - nyilatkozta lapunknak a felvi.hu munkatársa.
|
A Pécsi Tudományegyetemre 6356 diákot vettek föl. A Szegedi Tudományegyetemen idén 6321 hallgató kezdheti meg tanulmányait, míg a Debreceni Egyetemre 6319 jelentkező került be. |
A felvételire jelentkezők száma kétségkívül jelzi, hogy egy adott intézmény vagy szak mennyire népszerű, ám a többszörös túljeletkezés még nem garancia arra, hogy az oktatás színvonala az adott intézményben, szakon a legjobb. „Az iskola népszerűségét bizonyítja, hogy több szakon 400 pont feletti eredményre volt szükség a bekerülésre” - olvasható az egyik főiskola tájékoztatójában. Az intézmény legtöbb szakán azonban - népszerűség ide-oda - a követelmény messze elmarad a négyszáz ponttól, amelyet kitűnő érettségivel, többletpontok bezsebelése nélkül el lehet érni. A rekordszámú érdeklődő általában egy-két slágerszakot jelöl be, míg akadnak olyanok, amelyek el sem indulnak, mert nincs meg a minimális hallgatói létszám. Nem véletlenül csoportosítottak át ezer államilag finanszírozott helyet a 12 500-as keretszámból. „Így több hallgatót lehetett felvenni az agrár, a gazdaságtudományi, a természettudományi, a műszaki képzésre és az egészségügyi szakterületre” - közölte Manherz Károly felsőoktatási szakállamtitkár néhany nappal korábbi sajtótájékoztatóján.
|
| Idén legtöbben gazdálkodási és menedzsment szakon kezdhetik meg tanulmányaikat (5033), ezt követi a turizmus és vendéglátás (3385 fő), a jogász szak (3255), a mérnök-informatikus (2763), majd a pénzügy és számvitel képzés (2596) - derül a felvi.hu összegzéséből. |
Ugyanakkor tény, hogy idén - ahogy évek óta mindig - csökkent a felsőoktatási intézményekbe jelentkezők száma. A 96 ezer diák közül első körben 82 ezren nyertek felvételt. Államilag támogatott képzésre összesen 52 618, nappali, alapképzésre 38 658 diák jutott be a ponthatárok meghúzása után, míg mesterképzésre alig kétezer hallgató került be. Utóbbi területen sajátos helyzet állt elő, ugyanis nem kelt el az összes államilag finanszírozott hely, így a pótfelvételin nem csak költségtérítéses helyekre pályázhatnak azok, akik első körben kiestek. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) hvg.hu-hoz eljuttatott közleményében az idei helyzetet azzal indokolja, hogy mesterképzésre kevés halllgató adta be jelentkezési lapját, így - szemben az alapképzéssel -, államilag finanszírozott helyek maradtak üresen. A helyzetet bonyolítja, hogy sok mesterképzés el sem indult, mert az új, bolognai rendszerben tanulók még nem végeztek.
Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
Kinyomtatom
Elküldöm
