A villáminterjú fortélyai

Utolsó frissítés:

A felkészült interjúztató 15 perc alatt meg tudja mondani, hogy a jelölt alkalmas-e a megpályázott állásra, mégpedig abból, hogyan válaszol és hogyan viselkedik interjú közben.

A hétköznapi életben nagy szerepe van annak, amit mondunk, a szavaknak, mondatoknak, de nemcsak a konkrét tartalom, hanem a mondandónk nyelvi struktúrája, a nyelvtani szerkezetek is információt hordoznak.

Leslie Cameron-Bandler és Robert Bailey kutatásaik során megállapították, hogy azok az emberek, akik hasonló nyelvi (language) struktúrákat használnak, hasonlóan viselkednek (behavior). Innen származik a villáminterjú tudományos alapja, amelyet „Language and Behavior Profile” vagy röviden LAB Profile néven ismernek és alkalmaznak világszerte.

Hogy hogyan fogalmazzuk meg a mondandónkat, híven tükrözi azt a gondolkodási struktúrát, amelyben ezek a mondatok megszülettek. Azaz, abból, hogy valaki hogyan beszél, megállapítható, hogy milyen gondolkodási mintákat használ az adott szituációban. Ezek a minták szűrőként működnek: befolyásolják, hogyan gondolkozunk, cselekszünk vagy reagálunk a külvilág hatásaira. Ha ismerjük valakinek az adott kontextushoz tartozó gondolkodási mintáit, viszonylag pontosan jósolhatjuk meg az abban a kontextusban várható viselkedését.

Állásinterjúk alkalmával pontosan erre vállalkozunk: azt igyekszünk megállapítani különféle módszerekkel, hogy a jelölt képes lesz-e az adott feladat ellátására, elég motivált lesz-e, hogyan tud majd beilleszkedni, mi szükséges ahhoz, hogy jó teljesítményt nyújtson.

A villáminterjú ebben a munkában lehet értékes eszköz: segítségével gyorsan meghatározható, hogy mi motiválja, illetve demotiválja az interjúalanyt; hogyan dolgozza fel az információkat; milyen jellegű feladatok és környezet az, ahol a legtermelékenyebb tud lenni.

A felvételiztető kérdéseire adott válaszokból (vagy ennek a hiányából) ezek a minták azonosíthatók. Ilyenkor a válasz konkrét tartalma másodlagos, azaz, akár hazudhat is, akkor is csak a saját gondolkodási mintáit fogja használni. A villáminterjú több mint egy tucat kategóriát vizsgál, többek között a következő kérdésekre adhat választ:

1. Mitől csinál az illető valamit? Kezdeményez vagy vár másokra?
2. Miből táplálkozik a motivációja? Belső vagy inkább külső forrásokra támaszkodik?
3. Hogyan viszonyul a változáshoz? Igényli vagy inkább kerüli?
4. Egyedül vagy inkább másokkal tud hatékonyabban dolgozni?
5. Hogyan kezeli a stresszes szituációkat?

A módszer egyszerűen megtanulható és könnyen alkalmazható, akár mint önálló interjú, akár a hagyományos interjú kiegészítéseként, noha a villáminterjú nem vizsgálja a szakmai tudást, tájékozottságot és a személyiséget sem, amelyek fontos részei lehetnek a kiválasztásnak. Bár a technika nem új, alkalmazása csak az utóbbi tíz évben kezdett elterjedni. A vállalatok egymás után ismerik fel, hogy az új munkatársak beválásának és sikerességének a kulcsa a munkakörhöz, illetve a vállalati kultúrához való illeszkedés.

Gerlei Béla, karrier-tanácsadó
Karrier Intézet