Egymás után jelentik be leépítési szándékukat és terveiket az európai nagyvállalatok: az autóiparon és a pénzügyi szektoron kívül az idegenforgalom is érzékeny terület. Hogyan érinti a válság a külföldön munkát vállalókat? Milyen esélyeik vannak és lesznek azoknak, akik az unió tagállamaiban próbálnak szerencsét? Kitekintés.
|
|
„Hat hónapig dolgoztam egy brit tulajdonú autószerelő-műhelyben. Két hete közölte a főnököm, hogy már nem tart igényt a munkámra, a válság miatt elküldte öt dolgozóját. Köztük engem is. Mivel alig páran maradtak a műhelyben, nem tudom, hogy boldogulnak majd - a britek nem vállalják az ilyen kulimunkát -, de ez már nem az én gondom. Erre a hónapra még megkaptam a pénzemet, most állást keresek” - meséli a Nagy-Britanniában dolgozó Gergely, aki saját kapcsolatait latba vetve helyezkedett el, éppen fél éve. A 30 éves, szakmunkás végzettségű férfi attól tart, a leépítések miatt nem kap majd munkát Angliában, előbb-utóbb haza kell jönnie. „Itthon sem jobb a helyzet, ezért megpróbálok Németországban vagy Ausztriában találni valamit. Csak az a baj, hogy németül egyáltalán nem beszélek, így nehezebb lesz” - ad hangot aggodalmának.
Pénzkeresők. Jó, ha van © AP |
Májusban ugyanis a londoni Institute for Public Policy Research (IPPR) kutatóintézet nyolc EU-tagállam - Magyarország, Szlovákia, Csehország, Lengyelország, Szlovénia és a balti köztársaságok - munkavállalóiról készített felméréséből az derült ki, hogy a Nagy-Britanniába érkezett kelet-európai munkavállalók fele már hazament. Ezzel együtt jelentősen csökkent az újonnan érkezettek száma, tekintettel a brit gazdasági helyzetre: a fenyegető recesszióra, a gyengülő fontra és az egyre dráguló lakásfenntartási, valamint megélhetési költségekre. A csökkenő tendenciát a brit belügyminisztérium is megerősítette, közlésük szerint már 2007 második felében érezhető volt a külföldi munkaerő-áramlás visszaesése, ekkor 17 százalékkal kevesebb kelet-európai munkavállaló volt hivatalosan bejelentve, mint egy évvel korábban. A „túlnépesedés” felett érzett aggodalom mindezek fényében kicsit irreálisnak tűnhet. És mégis van alapja, ha azt vesszük, hogy Nyugat-Európában sem jobb a helyzet. A globális pénzügyi válság nyomában járó recesszió ugyanis rányomta a bélyegét a legtöbb EU-tagállam munkaerő-piacára.
| Pánikra semmi ok? |
| Az Európai Bizottság legújabb jelentésében megállapítja, a nyugat-európai országoknak ezután sem kell attól tartaniuk, hogy az olcsó kelet-európai munkaerő elárasztja a piacot. Összességében kevés állampolgár él vagy dolgozik hazáján kívül: az új tagállamok polgárai közül a litvánok a legaktívabbak, 3,2 százalékuk él vagy dolgozik külföldön. Őket követik a ciprusiak (3 százalék), a románok (2,5 százalék) és a lengyelek (2 százalék). |


Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
Hozzászólások (#4)
Kinyomtatom
Elküldöm
Hozzászólások (#4)


Meggyozo cikk, tobbszor halottunk mar arrrol, mire is kellenek a magyarok kulfoldon.<br>Angliaban dolgozom, egy szorakoztato helyen, mar 2 eve,8 eves szakmai tapasztalattal.Ez ido alatt eloleptetes semmi, fizetesemeles semmi.Az helyiek 3-4 eves tapasztalattal, 1 eve sincsenek a cegnel,de mar favoritok,eloleptetesre eloterjesztve, de az altalanos iskolai ismereteik erosen hianyosak (2+3=?).<br>Minden guris munkat a "keleti blokk" -al vegeztetnek, mert oruljunk, hogy itt lehetunk egyaltalan, es pofa be.Ha nem tetszik haza lehet menni.<br>Nem sirok a helyzetem miatt, mert vannak pozitivumok:otthon nem lehetne2 gyermekem, autonk,a fizetesunkbol alig tudnank megelni.<br>Viszont a recesszio nallunk is megjelent.A melohelyemen egyre inkabb erezheto a koltsegek csokkentese (persze a rossz helyrol vonjak el a penz,tehat meg rosszabb helyzetbe kerulnek).Uj munkat nehez talalni, mert mindenhol letszam stop van.A csaladi kasszan is erezheto, a kiadasaink nonek: villany,gaz stb.<br>Sokszor gondolkozunk rajta, hogy haza menjunk,de latjuk mi megy otthon es inkabb itt szenvedek a honvagytol mint otthon a penztelensegtol.<br>