Hogyan tudnak helytállni munkahelyükön a pánikbetegek? Miért titkolják a rájuk törő pánikrohamokat, és ki segít, hogy legyőzzék a krónikus szorongást? Magyarországon a lakosság negyede átélt már testi tünetekkel – heves szívdobogással, izzadással, olykor halálfélelemmel – járó rohamokat. A stresszes életkörülmények, a feszített munkatempó, a versenyhelyzet egyre több áldozatot követel. Pánik van. Kérdések és tények.
|
|
„Mit mondhatnék? Tönkrement az életem, és már soha nem leszek olyan, mint régen. Rettegek, ha ki kell lépnem az ajtón. A szüleim tartanak el, mert képtelen vagyok dolgozni, fél éve abbahagytam a munkát, amikor az üzletben elájultam” – meséli Tünde. „Huszonnégy éves vagyok, három éve vannak pánikrohamaim, de már középiskolában is folyton szorongtam. Érettségi után egy gyorsétteremben dolgoztam, aztán butikban, de egy idő után nemhogy bejárni nem volt kedvem, szabályosan rettegtem, ha ki kellett mennem az utcára” – számol be helyzetéről a jelenleg pszichoterápiás kezelésre járó lány, hozzátéve, hogy az első komolyabb rohamot az váltotta ki nála, hogy nem tudott elvégezni egy rábízott, felelősségteljes feladatot. „Féltem, hogy elrontok valamit, hogy többet nem bíznak rám semmit, összetett a dolog, nehezen beszélek róla. Borzalmas a tudat, hogy nem vagyok képes dolgozni, pénzt keresni, élvezni az életet, mint a normális emberek” – teszi hozzá, és kiköti, a vezetéknevét nem írhatjuk le, mert nem akarja, hogy felismerjék. Szégyelli betegségét.
Pánik. A betegség leküzdhető © sxc.hu |
Óvatos becslések szerint a hazai lakosság negyedének volt már pánikrohama. „Az esetek egy részében ez krónikussá válik, akkor beszélhetünk pánikbetegségről” – mondja dr. Barth Ákos pszichiáter, a Magyar Pszichoanalitikus Egyesület kandidált tagja. Aki beteg, annál megjelenik a rohamtól való félelem, retteg, hogy újra át kell élnie. A barátok, a család segítségével ezt nem lehet önerőből leküzdeni, a testi tünetek miatt egy idő után mindenki orvoshoz vagy pszichiáterhez fordul – mondja Barth doktor. Az alapos kivizsgálás – EKG, CT, tüdőröntgen – azonban a pánikbetegeknél nem mutat ki testi, szervi bajt, mert pszichés eredetű, emiatt nehezebb diagnosztizálni.
| A pánikbetegség három összetevője |
| A pánikroham már leírt testi – és szorongásos – tünetei megegyeznek a másodlagos szorongás tüneteivel. „Vagyis a beteg a pánikrohamtól halálra rémülve 'pánikba esik', ezzel rendkívül felerősítve a rohamot” - írja dr. Barth Ákos pszichiáter. A rohamot anticipátoros szorongás – félelem, hogy újra bekövetkezhet –, és elkerülő viselkedés követheti, ilyenkor a beteg kerüli azokat a helyzeteket, amelyek rohamot váltottak ki. |


Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
Kinyomtatom
Elküldöm

