szerző:
László Éva Lilla

Ki ne érezte volna már, hogy elfáradt a motor, munkája már nem okoz örömet, kiégett? A burnout szindrómát évtizedek óta ismerik és kezelik, ám míg külföldön egyre több kutatás lát napvilágot a témában, addig a hazai helyzet aggasztó. Nem veszünk tudomást a tünetekről, legyintünk, majd megoldódik, és csak legvégső esetben kérünk segítséget. Mi vezet a teljes kiégéshez? Szakembereket kérdeztünk.

 

„Nyolc évig dolgoztam egy gyermekotthonban. Jöttek-mentek az árva vagy félárva gyerekek, majd megszakadt a szívem mindegyikért” - meséli Melinda, aki hét hónapja van otthon kislányával. „Természetes, hogy minél hányatottabb sorsú volt az újonnan bekerülő, annál jobban ragaszkodtam hozzá, sőt, érzelmileg legtöbbjükhöz erősen kötődtem. Hat év után kezdtem észrevenni, hogy fáradok, lelkileg megviselt minden kudarc, nem tudtam feltöltődni és eljutottam odáig, hogy ha most nem szülök, akkor soha. A benti munka addigra teljesen leszívott, meglett a böjtje annak, hogy évekig még otthon is azon agyaltam, hogyan tudnék segíteni a védenceimnek” - meséli Melinda. A fiatal anyuka egy idő után állandóan fáradt volt, nem tudott teljes erőbedobással koncentrálni, a sikerélmények még motiválták ugyan, de érezte - fogalmaz -, hogy nagy baj van. „A legjobbkor érkezett a lányom, így jutott egy kis idő magamra és a férjemre is, akit az utóbbi években elhanyagoltam” - ismeri be a 34 éves Melinda. Azt tervezi, hogy mielőtt visszamegy dolgozni, szül még egy gyereket. Mint mondja, kell még neki ennyi idő, hogy mire visszamegy, újra teljes erőbedobással és lelkesedéssel - és nyugodt hátországgal - segíthessen. Mások gyermekein. „Az biztos, hogy ha egy éve nem hagyom abba a munkát, mára kiégtem volna” - teszi hozzá.

 

Burnout. Nem energiaital. Betegség.
© Stiller Ákos

De mit is jelent a kiégés, és kiket sújt? A szakirodalom szerint a burnout szindróma (más néven kiégés vagy foglalkozási deformáció) főleg azoknál jelentkezik, akik munkájuk során túlzott érzelmi megterhelésnek vannak kitéve, az állandó stressz, a munkával járó megterhelés, felelősség pedig sajátos, fizikai és mentális kimerültséggel járó állapothoz vezet, amelyből sokszor csak orvosi segítséggel lehet kilábalni. A kiégést a pszichológusok egy ciklikus folyamat eredményeként határozzák meg, amelyből van kiút, de élethelyzettől függően gyorsan vissza is lehet esni. 

A teljes kiégés súlyos pszichoszomatikus megbetegedésekhez (depresszió, alvászavar) vagy egyéb testi bajokhoz (megemelkedett vérnyomás, gyomorfekély) is vezethet. A burnout szindróma fogalmát Herbert Freudenberger alkotta meg 1974-ben. Akkoriban a jelenség kapcsán az egészségügyben dolgozókat vizsgálták mint a legérintettebb csoportot. A kilencvenes években aztán bővült a kör, az orvosokon, ápolókon, valamint a tanárokon kívül az Egyesült Államokban a menedzserek, a hivatalnokok és a katonák is a kiégésre hajlamos szakemberek sorába léptek.

A burnout szindrómát idehaza még mai is elsősorban a „segítő foglalkozásúak” népbetegségének tekintik. Az egészségügyben dolgozók - orvosok, nővérek, ápolók - jelentős része küzd kiégéssel. A SOTE Magatartástudományi Intézetének munkatársai 2004-ben átfogó tanulmányt készítettek a magyar orvosok körében,  Kiégés (burnout) szindróma az orvosi hivatásban címmel. A kiégés három dimenzióját mérő teszt (ld. keretes írásunk) segítségével megállapították, hogy a hazai orvosok 21,2 százaléka emocionálisan kimerült, 33,1 százalékuk teljesítménye romlott, míg 7,7 százalékukra jellemző a deperszonalizáció, vagyis a szubjektív tudat zavara. A vizsgálatban részt vevő orvosok fele szenvedett emocionális kimerüléstől és teljesítményvesztéstől. A eredmény nemtől és egyéb körülményektől (családi állapot, életkor) függően, szakterületenként változott. Összességében azonban a hazai helyzet nem mutatott drasztikus eltérést a külföldi, például finn vagy amerikai mintától.

 Hogyan mérhető a kiégettség?
A kiégettséget a nemzetközileg ismert és elismert MBI teszttel – Maslach Burnout Inventory, Christina Maslach pszichológusnő után – mérik. A 22 tételből álló kérdéssor három dimenzióban mér: ez az emocionális kimerülés, a deperszonalizáció és a teljesítménycsökkenés.  A kérdésekre 1-5 pont adható, aszerint,  mennyire igazak a vizsgált személyre.

Íme néhány példa: „A munkám miatt kiégettnek és elhasználtnak érzem magam.” „Attól tartok, hogy ez a munka érzelmileg megkeményít.” „Tele vagyok energiával.” (Forrás: Maslach munkája alapján Kiégés (burnout) szindróma az orvosi hivatásban, Dr. Ádám Szilvia, Dr. Győrffy Zsuzsa, Dr. Csoboth Csilla).

Mára a helyzet itthon is megváltozott: nem csak a „segítő foglalkozásúakat” fenyegeti a burnout szindróma, egyes kutatások szerint az IT-szakemberek, a menedzserek, a vállalati és versenyszférában dolgozók sem menekülhetnek. Ugyanakkor nem szabad összetéveszteni a kiégést a túlhajszoltsággal. „Az igazi kiégés azokat sújtja, akik tíz, húsz vagy harminc év alatt belefásultak egy olyan munkába, ahol empátiára, érzelemre, odafigyelésre van szükség nap mint nap” - mondta a hvg.hu-nak Polyák Éva pszichiáter, pszichoterapeuta az egészségügyben dolgozókra utalva. A szakember szerint szerencsés helyzetben van, akinek a családja érzelmi támaszt nyújt, és így el tudja felejteni a munkahelyi problémákat, szabadidejében ki tud kapcsolódni.

 

Árulkodó tünetek, és a betegek (Oldaltörés) (Oldaltörés)

 A burnout szindróma diagnosztizálását nehezíti a testi és lelki tünetek sokasága, összetettsége. A testi tünetek közül gyakori a feszültség, fejfájás, fáradtság, betegségre való hajlam (magas vérnyomás, gyomorfekély). A pszichés tüneteket: levertség, ingerlékenység, szorongás, önértékelési zavarok, tehetetlenség érzése, egyéb tünetek is kísérhetik, mint az agresszió, dühkitörés, cinizmus vagy közömbösség,  a munkához, kollégákhoz és emberekhez való negatív hozzáállás. 

„Kifejezetten ezzel a panasszal igen ritkán keresnek fel a betegek. Általában arról számolnak be, hogy fáradtak, semmi sem esik jól nekik, örömtelen a munkájuk, jobban érzik magukat, ha nem mennek be dolgozni. Olykor alvászavart, ingerlékenységet, testi tüneteket, lehangoltságot hoznak mint fő tünetet, és amikor elkezdjük kibontani a hátteret, és megbeszéljük, hogy miért nem elégedettek az életükkel, akkor derül ki, hogy kiégésről van szó” - mesél tapasztalatairól Moretti Magdolna pszichiáter főorvos, családterapeuta.

Melyek lehetnek a kiégés okai?

A szakirodalom szerint a munkával járó fokozott terhelés, felelősség, az alacsony jövedelem, a teljesítménykényszer - a válság következtében -, és a munkahelyi stressz egyaránt hozzájárul a burnout szindróma kialakulásához. Ráadásul  ma már néhány év alatt bekövetkezhet a kiégés, a tünetek egyre fiatalabb korban jelentkeznek. „A húszas éveik végén, harmincas éveik elején járók is felkeresnek. Elsősorban azok, akiknél a munkaerő-képesség megtartása fontos” - mondja Lehoczky Pál klinikai főorvos, pszichoterapeuta, akinek betegei között több a férfi, mint a nő, és jellemzően a 30-45 év közöttiek fordulnak hozzá segítségért, nem csak a segítő szakmákban dolgozók.

„A fiatalok az egészségügyben ma gyakran azzal szembesülnek, hogy nincs kitől tanulniuk, nincs olyan tapasztalt szakember, akitől kérdezhetnének, olyan kérdésekben kell dönteniük, amelyekhez nincs még elegendő szakmai tapasztalatuk. Sokkal nagyobb felelősség nyomja a vállukat, mint korábban” - vázolja a kiégés háttérben meghúzódó okait Moretti Magdolna. Nem véletlen, hogy a fiatal szakemberek korán kiégnek: hamar elérnek az örömtelen, stresszes állapotba. „Nincs idő regenerálódásra, feltöltődésre. Ráadásul a válság idején gyakran több ember feladata hárul egyre, nő a teljesítménykényszer.” A helyzetet nehezíti, hogy a segítő foglalkozásúak nehezen szánják rá magukat, hogy segítséget kérjenek és fogadjanak el.

Burnout öt lépésben
A szakirodalom Edelwich Brodsky és Georg E. Becker nyomán a kiégés öt fázisát különbözteti meg.

1. idealizmus: túlzott lelkesedés, fokozott teljesítmény
2. realisztikus szakasz, amikor a lelkesedés alábbhagy 3. kiábrándulás, amikor a munka már nem jelent örömet;
4. frusztráció
5. apátia: az illető már a magánéletben sem örül semminek

Hogyan lehet kezelni?

A feltöltődés, a belső egyensúlyi állapot elérése és megtartása sokat segíthet - vélik a szakemberek. A különböző terápiás gyógymódok, mint a színterápia, relaxációs terápia, autogén tréning szintén hasznosak lehetnek. Sok múlik a megfelelő munkahelyi környezeten is, a megértő kollégákon, a barátságos légkörön. Ha van valaki, akivel kávé- vagy ebédszünetben el lehet beszélgetni, aki megértő, könnyebben át lehet vészelni a lelkileg megterhelő munkanapokat is. „Ám az a legfontosabb, hogy először is felismerjük a bajt, felismerjük a jeleket”-  hívja fel a betegség tüneteinek korai felismerésére a figyelmet Moretti.  „Tisztázni kell, hogy ki mennyit tud vállalni, és munkája megéri-e az áldozatot.”

Karrier

Mi jön a gyerek után?

Felmérések szerint minden második nő állás nélkül marad, ha szülni megy. Gyakran találkoznak azzal a problémával, hogy gyermekük világrajötte után nem sikerül visszailleszkedniük a munka világába. Gyakorló édesanyákat kérdeztünk.