Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
A munkaerő-piaci válság negatív hozadékaitól, ha önerőnkből nem megy, szakember segítségével szabadulhatunk meg. Ezúttal arra keressük a választ, hogyan dolgozható fel a munkahelyi stressz, bizonytalanság, a leépítés okozta trauma a pszichodráma segítségével.
|
|
Hogyan zajlik egy pszichodráma-foglalkozás? A résztvevők alkatuknál fogva könnyebben vagy épp nehezebben nyílnak meg, ezért bizalomépítő gyakorlatokkal érdemes indítani, hogy zavartalan, fesztelen légkörben kezdődjön a munka (ilyen például a vakvezető-gyakorlat, amikor az egyik fél kézenfogva vezeti a másikat, akinek be van kötve a szeme). A bizalomépítésben az is sokat segít, hogy az elején elhangzik az alapszabály: minden, ami a foglalkozásokon elhangzik, csoporttitok, nem szivároghat ki, csak a résztvevőkre tartozik. Minden nap azzal kezdődik, hogy a csoport tagjai számba veszik az előző foglalkozáson elért eredményeket, és kitűzik az újabb célt, hogy a nap végére mit szeretnének elérni. A különböző gyakorlatok – improvizációs feladatok egy-egy élethelyzetre, némajáték, önismereti és készségfejlesztő játékok, bizalomépítő feladatok – során azonban mindig adódhatnak váratlan események. Jamnik Judit szerint egy 20-25 fős csoportban a második-harmadik foglalkozás alkalmával biztos, hogy valakinél felszínre törnek a rossz emlékek: fel nem dolgozott gyász, válás, párkapcsolati problémák, családi gondok. Ilyenkor az illető elérzékenyül, gyakran sírva fakad, szembesülnie kell az érzéseivel, amelyeket addig esetleg elfojtott. A feldolgozásban azonban már segítenek a többiek: mindig akad, aki már átélt hasonlót, és azzal, hogy elmondja saját történetét, erősíti a másikat.
„Sokat vártam a pszichodráma-foglalkozásoktól, de a végén elmaradt az átütő siker, nem erősödtem meg lelkileg” – meséli Renáta, aki azok közé tartozik, akiknél a 140 órás csoportos terápia nem bizonyult jó kiindulási alapnak. „Hiába jöttem rá, mi vezetett ahhoz, hogy elbocsátottak a munkahelyemről és dolgoztam fel az 'élményt', továbblépni már nem tudtam. Zárkózott vagyok, nehezen nyílok meg. Talán ez volt a kudarc oka. Azóta eltelt két hónap. Négy állásinterjún vagyok túl, de mindegyiken leblokkoltam” – meséli a pénzügyi területen dolgozó 35 éves nő. A tréningen, mint mondja, leginkább önismereti kérdésekkel foglalkoztak, érintőlegesen a pályamódosítással járó problémákkal. Ám az esete rávilágít arra, hogy a pszichodráma nem mindenki számára járható út, nem jól bevált recept, csak lehetőség, hogy ha valaki változtatni akar az életén, mások segítségével, társaságban és társasággal is megtehesse. A siker azonban rajta múlik.
| A kezdetek |
A pszichodráma a modern csoportterápia egyik ága. Módszertanát Jacob Levy Moreno dolgozta ki az 1920-as évek végén. Lényege, hogy az egyén egy csoport tagjaként különböző – mesterséges, védett környezetben eljátszott – helyzetekben helytáll. Ezek a szituációk nem valóságosak ugyan, ámde rávilágítanak tetteinek mozgatórugóira, felszínre hozzák a problémák okait. Moreno első, a témában írt átfogó műve 1934-ben jelent meg, Who shall survive (Ki fogja túlélni?) címmel. Az első pszichodráma intézet 1942-ben jött létre New Yorkban. Itthon az 1960-as évek végén Mérei Ferenc pszichológus ültette át a gyakorlatba Moreno elméletét. A pszichodráma-foglalkozások nem ingyenesek, jellegüktől függően általában 6-10 ezer forintba kerülnek alkalmanként (8 órás összejövetel). A terápiás módszert a klinikumban is használják, de az élet számos területén hasznos lehet, például konfliktuskezelésben, pályamódosításkor, a férfi-női szerepek, párkapcsolati kérdések tisztázásában. Akad olyan vállalat, amelyik úgynevezett gondoskodó elbocsátás keretében azoknak a munkavállalóknak szervez önismereti tréninget, esetenként pszichodráma-foglalkozást, akiket a közeljövőben el fog bocsátani vagy már el is küldött. Ők – ha mást nem is – lehetőséget kapnak a továbblépésre. |
Kinyomtatom
Elküldöm
