Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
A munkanélküliség a legégetőbb társadalmi probléma világszerte a Szonda Ipsos felmérése szerint. A globális fogyasztói bizalom másfél éves tartós zuhanás után végre stabilizálódni látszik, bár eközben a háztartások háromnegyede kénytelen volt szorosabbra húzni a nadrágszíjat és visszafogni a kiadásait.
|
|
Az Ipsos csoport huszonhárom országban készített online felmérést 2009 áprilisában. A Magyarország részvételével folyó kutatásban - amelyben most először vehettek részt magyar válaszadók - 23 ezren válaszoltak a feltett kérdésekre. A közel két tucat ország a világ gazdasági teljesítményének több mint háromnegyedét adja. Régiónkból Magyarország mellett Csehország és Lengyelország polgárai válaszoltak a kérdőívre. A válaszok reprezentatívnak tekinthetők a részt vevő országok internetezőire.
A globális helyzet átalakulását a felmérés szerint jól jelzi, hogy az emberek a legégetőbb társadalmi problémának ma már a munkanélküliséget tartják a saját országukban, 53 százalék említette a három legfontosabb gond között, és átlagosan 71 százalék mondta, hogy ő maga vagy ismerőse-rokona veszítette el az állását a közelmúltban. Ugyanakkor 2007 májusában, az első hullám idején a bűnözés és az erőszak váltotta ki a legtöbb aggodalmat: 40 százalék említette akkor, 35 százalék most. A környezetvédelmi kérdések megítélése ugyanezen idő alatt veszített fontosságából - 23 helyett 16 százalék említette -, de visszaesett a terrorizmustól való félelem is, 14-ről 10 százalékra.
Magyarországon is a munkanélküliséget jelölték meg a legtöbb aggodalomra okot adó tényezőnek (61 százalék) a válaszadók, de a második helyen nálunk a korrupció és a pénzügyi, illetve politikai botrányok szerepelnek (53 százalék), míg a harmadik helyet a szegénység és a társadalmi egyenlőtlenség foglalja el (51 százalék) és "csak" ez után következik a bűnözés (24 százalék). Mivel Magyarországon ez az első adatfelvétel, idősoros összehasonlításokra egyelőre nem nyílik lehetőség.
A válság elmélyülésére enged következtetni, hogy míg két éve a részt vevő országokban a többség (55 százalék) úgy gondolta, hogy jó, vagy egyenesen nagyon jó a gazdasági helyzet, ma már csak kevesebb mint harmaduk van ezen a véleményen, Európában pedig kevesebb mint a negyedük. Az emberek egyébként a válság kiindulópontjának számító Egyesült Államokban a legpesszimistábbak, itt mindössze 13 százalék szerint jó a helyzet.
A válaszadók többsége saját bevallása szerint visszafogja a háztartása kiadásait. A legkevésbé a németek (57 százalék mondta, hogy kevesebbet költ), a csehek és a belgák (64-64 százalék), a leginkább a magyarok (89 százalék), a dél-koreaiak (88 százalék), a mexikóiak (86 százalék) és argentinok (85 százalék) érintettek.
Az összes országot nézve 74 százalék számolt be arról, hogy kevesebbet költ szórakozásra, például mozira, étteremre (Magyarországon ez 85 százalék), 71 százalék olcsóbban, vagy egyáltalán nem nyaral (idehaza 78 százalék említette), 70 százalék pedig nem ad annyi pénzt luxustermékekre (a magyaroknál 80 százalék). Az élelmiszerek tekintetében kevésbé megszorítóak a háztartások, de alkoholra és édességre felük-harmaduk a korábbinál kevesebbet szán.
A kiadások csökkentése mindenhol a világon lényegesen nagyobb támogatással bír, mint az adók emelése: az utóbbi iránt legnyitottabb Törökországban is csupán egyharmadnyian támogatták ezt a megoldást. Magyarországon – a legtöbb országhoz hasonlóan – az elsöprő többség a kiadások lefaragása mellett foglalt állást (96 százalék), az európai átlag ebben a kérdésben 92 százalék volt.
Globális szinten a kiadások visszafogásában a más országoknak nyújtott segélyek csökkentése (57 százalék), a köztisztviselők bérének befagyasztása (56 százalék) valamint a hadi kiadások mérséklése (43 százalék) bír a legnagyobb támogatással. Az egészségügyi (4 százalék), oktatási (4 százalék) és a tömegközlekedési (5 százalék) büdzsék megnyirbálását tartják a legkevésbé elfogadhatónak a válaszadók. Ha mégis adót kellene emelni, akkor elsősorban a cigarettát, az alkoholt és az egészségtelen ételeket (például cukorkákat, édességeket) adóztatnák meg a kutatásban részt vevők. Viszont nem emelnék a bérterheket (csak 5 százalék támogatja az ötletet), a lakások megvásárlásához köthető illetékadót (7 százalék), valamint a parkolást (7 százalék).
Kinyomtatom
Elküldöm
