Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
Változatlan maradt idén a legnépszerűbb intézmények sorrendje; ugyanaz a tizenöt egyetem és főiskola szerepel a preferencialistán, mint 2008-ban – értesült a FISZ (Felvételi Információs Szolgálat).
|
|
Az Eötvös Loránd Tudományegyetemet 2009-ben minden tizedik felvételiző első helyen jelölte meg, és az ELTE-BTK büszkélkedhet a legkeresettebb kar címével is. Abban sincs változás a tavalyi évhez képest, hogy az idén sem kellett a maximumot teljesíteniük a felvételizőknek. A legtöbb pontra a Corvinus nemzetközi gazdálkodás szakán volt szükség, ahol a maximális 480-ból 469-et kellett szerezni. Mintegy 200 szakon nem volt elég a kitűnő érettségi sem, és 400 körül van azoknak a szakoknak a száma, ahová a minimális pomntszámmal is be lehetett kerülni.
Már a jelentkezéseket követően elkészült statisztika is megmutatta, hogy az idei évben 22 százalékkal megnőtt a felsőoktatásban tanulni vágyó fiatalok száma, amely növekedést a mesterképzéseknek tulajdoníthatunk. Így ezzel együtt 127 500 felvételiző adta be papírjait valamely egyetemre vagy főiskolára, amellyel már csak a 137 500 fős érettségizői létszám vetekszik. Még tavasszal az oktatási tárca 89 ezerre becsülte a megszerzett érettségi bizonyítványok számát, amelyből az előzetes adatok szerint is 56 ezer diák kerülhet be a felsőoktatási intézmény állami finanszírozású képzéseire. Az jelentkezői létszámnövekedést a már említett mesterképzéseknek köszönhetjük, ahol ezúttal 17 ezer diák akarja megkezdeni tanulmányait, de a felsőfokú szakképzés is népszerűnek bizonyult, ide 6500 fiatal adta be jelentkezését.
Átlag feletti teljesítmények
Az idén az emelt szintű érettségit választó diákok háromnegyede ötös érdemjegyet, középszinten a legtöbben négyes osztályzatot szereztek, a kétszintű érettségi rendszer bevezetése óta pedig ebben az évben született a legjobb teljesítmény, az érettségi átlag 3,65 lett. Az emelt és középszintű megmérettetések száma meghaladta a 400 ezret, amelyből megdöbbentően kevésnek bizonyult a nehezebb vizsgát választó fiatalok száma, kevesebb mint 20 százalékuk vállalkozott az emelt szintre. Tavalyi évben 40 olyan meghirdetett szak volt, ahol elengedhetetlen volt minimum két magasabb szintű vizsga a sikeres felvételihez, ezeken a képzéseken 450 pont körül húzták meg a határt. Tantárgyi megoszlásban a kémia mutatkozott a legerősebbnek, a középiskolások ebből a tárgyból 4,09-es átlagot produkáltak, ezt követte a angol (3,83), a fizika (3,81), majd a magyar (3,63), a történelem (3,59) és végül a matematika (3,07). Az Oktatási Hivatal információi szerint kevés egyes érdemjegyet osztottak ki az érettségiztető tanárok, mindkét szinten egy-két százalék maradt a bukott tanulók száma. Többen teljesítettek a megszokott átlag felett: középszinten 60 és 90 százalék között mozogtak az eredmények.
A gazdasági pálya lett a favorit
A legtöbben továbbra is a gazdaságtudományi területekre jelentkeztek, ezt követi a műszaki terület, majd a bölcsészettudományi szakok sokasága. Minden ötödik diák lapján első helyen egy gazdasági szak szerepelt. Meglepő adatként tekinthetünk a műszaki terület térhódítására, hiszen idén a második legkedveltebb terület volt a felvételizők körében, sőt az utóbbi években is folyamatosan növeli előnyét a bölcsészettudományi karokkal szemben. A műszaki szakok tehát előretörnek, így a top 20-ban már három is szerepel közülük; villamosmérnökként, gépészmérnökként és építőmérnökként szeretnének a legtöbben elhelyezkedni. A karok versenyében is előkelő pozícióra tettek szert a műszaki és természettudományos képzési területek: négyen kerültek fel a tíz legnépszerűbb kar listájára. Alapképzésben a negyedik helyet a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kara foglalja el, őt követi hetedikként a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kara, majd kilencedik és tizedik helyen a Széchenyi István Egyetem Műszaki Tudományi Kara és az ELTE Természettudományi Kara áll.
Kinyomtatom
Elküldöm
